John Bolton, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója és Benjamin Netanyahu izraeli kormányfő egy sajtókonferencián az amerikai, izraeli és orosz nemzetbiztonsági tanácsadók találkozója után Jeruzsálemben 2019. kúnius 25-én. EPA/ATEF SAFADI |
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) hétfőn megerősítette, hogy több uránt dúsított Irán, mint amennyit a 2015-ös atomalkuban vállalt. Ebből az iráni vezetés sem csinál titkot. A lépés Teherán válasza arra, hogy Trump elnök az atomalkuban szereplő országoktól függetlenül felmondta az egyezményt (JCPOA) és szankciókkal sújtja a perzsa államot.
A Begin Doktrína
Ugyancsak hétfőn a Jerusalem Post számolt be arról, hogy az izraeli katonai- és hírszerzői közösségben komoly vita robbant ki arról, hogy Tel-Aviv hajtson-e végre megelőző csapást Irán nukleáris létesítményeire a Begin Doktrína keretében. Ezek a viták nem újak Izraelben, hiszen Netanjahu miniszterelnökként már 2010-ben végre akart hajtatni egy ilyen műveletet Irán ellen, de a Moszad akkori vezetője és a vezérkari főnök kemény ellenállásán akkor ez megbukott. Mindenesetre az elmúlt évtizedben Izraelt sejtik legalább négy iráni nukleáris szakember célzott kivégzése mögött.
Bizonyosak lehetünk benne, hogy Netanjahu, aki nemcsak belpolitikailag van most különösen nehéz helyzetben, hanem számos ügyészségi vizsgálat is folyik ellene, újra a katonai opció mellett törne lándzsát. A Jerusalem Post cikke szerint egyébként a mostani vitában egyelőre a megelőző csapás hívei kerekedtek felül.
Ehhez természetesen előzetesen meg kell szerezni a Fehér Ház engedélyét is. Az elnök és a Pentagon eddig ellenállt a katonai eszkalációnak, de a külügyminiszter, a nemzetbiztonsági tanácsadó, a CIA vezetője és a közel-keleti térséget is lefedő CENTCOM parancsnoka a katonai megoldás mellett törnek lándzsát. Az orosz külügyminisztérium mindenesetre egy hete már kijelentette, hogy támadás esetén nem fogják magára hagyni Iránt.
A libanoni és azeri kártya
Egy izraeli megelőző csapás Iránra természetesen azonnal belobbantaná a Közel-Keletet általában, a libanoni-izraeli határvidéket pedig különösképpen. Márpedig tavalyi jelentések szerint az iráni zsoldban működő Hezbollah mintegy 120 000 – 140 000 rakétával rendelkezik – ez több, mint az európai NATO tagok állománya összesen - és a félkatonai szervezetnek nagyobb a tűzereje, mint a világ hagyományos fegyveres erőinek 95 százaléka. Az iráni rakéták számáról nincsenek konkrét számok, de szakértők szerint az elmúlt években a régió legnagyobb ballisztikus rakéta-állományát sikerült fölépítenie.
A nemzetközi szakirodalomban hiányzik annak kitárgyalása, hogy egy Irán elleni támadás pillanatok alatt átterjedne a Kaukázus térségére is. Kevéssé ismert szélesebb körben, hogy hazánk stratégiai partnere, Azerbajdzsán már most is engedélyezi az izraeli hírszerző ügynökségeknek Irán-elleni műveletek végrehajtását a saját területéről. Értesülésünk szerint Alijev elnök hét éve közölte a Bakuba látogató magyar miniszterelnökkel, hogy ha Izrael csapást hajt végre Irán ellen, akkor az azeri csapatok azonnal megtámadják Hegyi-Karabah területét Örményországban, amelyet Baku magának követel.
Ez a csetepaté az amerikai hírszerzés véleménye szerint Moszkvát is belesodorná a konfliktusba. Ez bizony nem egy elrugaszkodott értékelés, hiszen Moszkva 3000 katonát állomásoztat Örményországban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)