Lassuló gazdaság
A bank szerint az éves átlagos infláció idén nulla százalék közelében maradhat, és a következő hónapokra valószínűsíthető árszínvonal-emelkedés ellenére 2016-ban az előző prognózisnál és a szeptemberi piaci konszenzusnál alacsonyabb, 1,4-1,8 százalék közötti átlagos infláció várható.
A GDP növekedése lassulni fog idén az utolsó negyedévben és 2016-ban is, ennek okai egyrészt egyszeri hatások, egyebek mellett az uniós források ciklus eleji-végi ütemezése, valamint a magánszférás beruházások gyengélkedése is lassítja a bővülést - írja a bank közleményében.
Ezek rontották az összképet
A növekedés szerkezete is változóban van, termelési oldalon a mezőgazdaság ismét lassította a bővülést, de a tavalyi egyszeri hatások kifutását követően az építőipar is gyengén teljesít. Az ipar hozzájárulása pozitív, de csökkenő, a motort a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a szolgáltatóipar vette át.
Felhasználási oldalon ennek megfelelően a háztartások fogyasztása és a nettó export tudott a legnagyobb mértékben hozzájárulni a növekedéshez, de az uniós forrásokból finanszírozott "beruházási boom" kifulladt: a beruházások 0,7 százalékkal rontották a teljes GDP-t. A fogyasztás erősödését a növekvő reálbérek, a javuló fogyasztói bizalom és részben a munkaerő-piaci helyzet is várhatóan tovább segíti a következő negyedévekben - írják.
Az elemzők arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemcsak a következő 1-2 negyedév során, de 2016 egészében változatlan, 1,35 százalékos szinten tartja irányadó kamatát. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódhatnak a monetáris lazítás egyéb, nem hagyományos formái, részben az átalakuló hitelezési programon, részben egyéb likviditási, nem kamatjellegű intézkedéseken keresztül.
javult a lemorzsolódás is. 
