Lassuló gazdaság
A bank szerint az éves átlagos infláció idén nulla százalék közelében maradhat, és a következő hónapokra valószínűsíthető árszínvonal-emelkedés ellenére 2016-ban az előző prognózisnál és a szeptemberi piaci konszenzusnál alacsonyabb, 1,4-1,8 százalék közötti átlagos infláció várható.
A GDP növekedése lassulni fog idén az utolsó negyedévben és 2016-ban is, ennek okai egyrészt egyszeri hatások, egyebek mellett az uniós források ciklus eleji-végi ütemezése, valamint a magánszférás beruházások gyengélkedése is lassítja a bővülést - írja a bank közleményében.
Ezek rontották az összképet
A növekedés szerkezete is változóban van, termelési oldalon a mezőgazdaság ismét lassította a bővülést, de a tavalyi egyszeri hatások kifutását követően az építőipar is gyengén teljesít. Az ipar hozzájárulása pozitív, de csökkenő, a motort a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a szolgáltatóipar vette át.
Felhasználási oldalon ennek megfelelően a háztartások fogyasztása és a nettó export tudott a legnagyobb mértékben hozzájárulni a növekedéshez, de az uniós forrásokból finanszírozott "beruházási boom" kifulladt: a beruházások 0,7 százalékkal rontották a teljes GDP-t. A fogyasztás erősödését a növekvő reálbérek, a javuló fogyasztói bizalom és részben a munkaerő-piaci helyzet is várhatóan tovább segíti a következő negyedévekben - írják.
Az elemzők arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemcsak a következő 1-2 negyedév során, de 2016 egészében változatlan, 1,35 százalékos szinten tartja irányadó kamatát. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódhatnak a monetáris lazítás egyéb, nem hagyományos formái, részben az átalakuló hitelezési programon, részben egyéb likviditási, nem kamatjellegű intézkedéseken keresztül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak.




