Hszi Csin-ping elnök, pártfőtitkár számára a Kínai Kommunista Párt kongresszusa annyi hatalmat szavazott meg, hogy még évtizedekig a tényleges irányító maradhat az országban – foglalja össze a Bloomberg.com tudósítása. Az ötévente esedékes kongresszus olyan széleskörű pártalkotmány-módosításokat fogadott el, amelyek Hszi-t az ország legfontosabb csúcsvezetői közé emelik, Mao Ce-tunggal és Teng Hsziao-pinggel egy szintre, és határozatlan időre a párt legfőbb irányítójává teszik.
Miután érdemeit belevésték a párt alapdokumentumába, ez lehetővé teszi, hogy a második vezetői periódusának 2022-es vége utánra is kiterjessze hatalmát – írta a hírügynökség. A párt elvileg utódlásáról is szavazhatott volna, az utód kijelölésének hiánya arra utal, hogy a vezérnek nem áll szándékában kiengedni a hatalmat a kezéből.
Nem lesz politikai reform?
Most a párt öt felső vezetői posztjának megüresedő helyeire csupa olyan új tagot neveztek ki, akik túl öregek ahhoz, hogy Hszi helyét átvegyék öt év múlva. Ám öt év hosszú idő, később sor kerülhet utód kijelölésére, ennek módja szintén sokat elárulhat majd.
Felsorolják Hszi érdemeit, mely szerint globális katonai és gazdasági nagyhatalommá tette Kínát, modernizálta a hadsereget, Ázsiából Európában menő kereskedelmi útvonal kiépítésébe kezdett. A párt szilárd megtartása a hatalomban azonban kérdésessé teszi, hogy valóban elkötelezett-e a mélyreható reformok irányába.
Amíg meg nem
A CNN emlékeztet arra, hogy az előző két kínai vezető neve nem került bele a párt alkotmányába. Teng Hsziao-ping nevét pedig csak hat hónappal annak halála után vették bele. Egy megszólaltatott egyetemi professzor, a hongkongi Willy Lam szerint a jelenlegi pártalkotmány-módosítás intézményi oldalról is lehetővé teszi, hogy Hszi addig maradhasson hatalmon, amíg csak egészsége engedi (most 64 éves).
A kongresszus után Hszi belföldön és külföldön egyaránt erősebb lehet, mint valaha. Globálisan meglátjuk, hogy Kína tovább nyomul-e előre abba a hatalmi vákuumba, amit Donald Trump elnök befelé forduló politikája okozott – így a CNN. Úgy tűnik, hogy igen, Hszi beszédében a „kínai típusú szocializmusnak az új korszakra adott válaszát” más országok által is követhető példának nevezte.
Kollektív helyett egyszemélyi vezetés
Szerinte Kínának központi szerepet kell betöltenie a világban, és nem kell beletörődnie, ha valaki az érdekeit aláaknázza. Az idézett egyetemi professzor szerint ezek a szavak azt jelentik, hogy az ország világhatalmi, szabályozó szerepre törekszik a nemzetközi politikában.
Belföldön pedig a pártnak nagyobb befolyása lesz az ország életére. Ugyanakkor a professzor az eseményt visszalépésnek nevezi a Teng Hsziao-ping által bevezetett kollektív vezetéstől az egyszemélyi vezetés felé.
Exportálja a diktatúrát?
Hszi kínai „új korszaka” egyben a világ számára is új korszakot jelent? – tette fel a kérdést a brit BBC szerkesztői kommentárja is. Arra jutnak, alighanem igen, hiszen az elnök-főtitkár a kínai szocialista modellt ajánlgatja azoknak az országoknak, „amelyek fel akarják gyorsítani fejlődésüket, de meg akarják őrizni függetlenségüket”.
Belföldön pedig Kína a mindenkit totálisan ellenőrző állam rendszerét építi ki, minden telefonhívást, minden internetes mozdulatot és tranzakciót, minden arcot követni fognak. Hszi egyenesen megígérte a kongresszusnak, hogy növeli az internet ellenőrzését a téves nézőpontok kiszűrése érdekében. A szerző attól tart, nemcsak a modellt, hanem az ehhez szükséges „cyberfegyvereket” (internetes szoftvereket) is exportálni fogják.
A tőzsde jól fogadta
Egyszerre mulatságos és nagyon ijesztő olvasni, ahogy a hivatalos kínai média ebben a kapitalista országban a kapitalizmus és a nyugati demokrácia hibáit, problémáit ostorozza.
A piacok nem feltétlenül utálják a diktátorokat, és nagyon szeretik a stabilitást. Nyilvánvalóan kedvezően fogadták az eddigi hatalom tovább élését jelentő kínai fejleményeket is, a kínai CSI 300 részvényindex az utóbbi egy hétben is emelkedett valamelyest, az idén már 20 százalékkal ment fel. A japán indexet sem zavarja a nagy szomszéd hatalmi koncentrációja, a Nikkei 225 index több évtizedes csúcsokon van. Csúcsokon vagy azok közelében álltak a napokban az amerikai tőzsdeindexek is.
(Korábbi cikkünk a kongresszusról itt olvasható.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
