Nagyjából két évvel ezelőtt hirtelen tudatosult a piacon, hogy a lítium alapú akkumulátorok tényleg alkalmasak nem csak olyan célokra, mint az elektromos autózás, hanem olyanokra is, mint a napenergia házi tárolása a napmentes időszakokban. Sőt, erőművek, áramszolgáltatók és egyéb vállalatok is igényt tartanak rá, hogy jóval több, mint egy évszázad után végre megvalósítható legyen az elektromos energia nagy volumenű tárolása. Eddig ez nem ment, állandóan termelni kellett, amikor felmerült a fogyasztási igény.
Van elég, csak elő kell szedni
Meg is kezdődött hatalmas akkumulátorgyárak építése, és a hirtelen kereslet hatására a lítium ára a háromszorosára emelkedett 10 hónap alatt, több mint 20 ezer dollárra tonnánként. A kereslet pedig tartós lesz, sőt tovább fog növekedni: a Bloomberg New Energy Finance szerint az elektromos autók gyártásának volumene a mostaniról 2030-ig a harmincszorosára fog emelkedni, és akkor évente nagyjából 25 millió ilyen autót fognak eladni.
A jelenlegi ismeretek szerint van elég lítium a világon, 2030-ig az ismert készletek kevesebb mint egy százalékát kell csak kibányászni. Igen ám, de a kitermeléshez bányákra van szükség, és ezek üzembe helyezése nem tudott lépést tartania kereslet növekedésével, pláne, hogy máris sokkal több akkumulátorra van igény, mint korábban gondolták, és a bányák megnyitása és üzembe helyezése nem megy egyik hónapról a másikra.
Egy országban a fele
A lítium készletek több mint fele ráadásul egy országban, Chilében van, egy száraz fennsíkon, az argentin határhoz közel. Mint minden bányászatnál, itt is felmerülnek környezetvédelmi problémák. Egy másik lelőhely Angliában, Cornwall festői szépségű területein található, ahol ugyancsak gondolat fog okozni a terület feldúlása. Jelenleg 16 bánya üzemel világszerte, és a bányavállalatok 20 másikat terveznek megnyitni, de nem biztos, ezt olyan gyorsan meg tudják tenni, ahogy a növekvő kereslet igényelné (az első megnyitása is csak 2019-ben várható).
Az Anglo-American Plc. bányatársaság vezérigazgatója viszont úgy látja, hogy ha az össze bánya megnyílik és felfut a kitermelés, akkor végül túlkínálat lesz a piacon. Ez viszont óhatatlanul elvezet majd az áreséshez, és végül kialakul az egyensúlyi ár, ahogy ez a fekete aranynál, az olajnál is történik, azzal a különbséggel, hogy a lítiumnál nem feltétlenül baj, ha tárolni kell a többletet, kis helyen elfér, az olajhoz képest feltétlenül.
Árrugalmatlan
Ugyanakkor a lítium ára nem befolyásolja döntően az akkumulátorok árát, mert az egész akkumulátornak csak kis hányadát képezi az anyag, és a gyártás költségei sokkal döntőbbek, mint maguké a felhasznált anyagoké. A Bloomberg szerint, ha a lítium ára a négyszeresére emelkedik, az akkumulátor ára mindössze 2 százalékkal nő, ugyanez a szám a nikkel esetében 4, a kobalt esetében 13 százalék.
Így a bányászati problémák nem fognak mutatkozni egy Tesla vagy bármilyen más elektromos autó árában, sokkal fontosabb, hogy maga az akkumulátor gyártási költsége lecsökkenjen, erre persze majd akkor kerül sor, ha lezajlottak a nagy beruházások, működni fognak a gyárak. A lényeg csak az, hogy legyen elég lítium, és miután a kereslet viszonylag árrugalmatlan, nagy kilengések jöhetnek még az árban, a bányavállatoknak valóban olyan most, mint az arany.
Orosz gáz nélkül is menne az ellátás. 
