|
| Migránsok érkeznek Granada kikötőjébe idén március 8-án. EPA/ALBA FEIXAS |
Mintha csak összebeszéltek volna, az amerikai Republikánus Párt és a Fidesz legfőbb politikai témája ezekben a napokban a menekült- és migránskérdés. Ezen érzékeny téma vélt-, illetve valós rémképének sulykolása egyfajta nemzeti szükségállapot érzését adja, és erős vezető után kiált.
Trump esetében a Belbiztonsági Minisztérium került lefejezésre a napokban a mexikói határ ügyében, Orbán esetében pedig a sorsdöntőnek számító EP választási kampány előestéjén hamis hírek hatására Görögországban menekültek és migránsok kezdtek tiltakozni.
Az afrikai hullám
A közszolgálati M1 csatorna azonnal tudósítót küldött Görögországba, hogy beszámoljon a „migránskaravánok” randalírozásáról és továbbhaladási szándékáról. A Fidesz EP kampánya számára azonban ’kedvezőtlen’ hír, hogy esélye sincsen a 2015-öshöz hasonló válsághelyzet megismétlődésének a közeljövőben a Balkánon. Márpedig a hazai választókat jelenleg sokkal inkább foglalkoztatja az európai integrációnak hátat fordítani kívánó Egyesült Királyság tragikomikus politikai válsága, mint pár tucat migráns sorsa Görögországban.
Mindezzel együtt a hazai kormányzatnak igaza van abban, hogy Afrika felől milliók indulhatnak el a következő években, illetve évtizedekben. A túlnépesedés, a korrupt kormányzatok, a munkahelyek hiánya és a kiszáradó földek fiatalok milliót kényszeríthetik egy nap országuk elhagyására.
A Gallup szerint Afrika Szaharától délre eső lakosságának a 30 százaléka szeretne migrálni, míg Közel-Kelet és Észak-Afrika lakosságának a 20 százaléka. Kiváló példa esetünkben Egyiptom. Az 1992-ben még 58 millió lakosú országban mára 104 millióan élnek, 2030-ra pedig várhatóan 127 milliósra ugrik a népesség. Jelenleg a lakosság 62 százaléka 29 év alatti, akiknek nem igazán tudnak munkát adni. A népességrobbanás óriási terhet ró az amúgy is szűkös erőforrásokra is, elsősorban az ivóvízre és a termőföldre.
Erősítenek az európai hatalmak
|
| Káncz Csaba |
A Világbank előrejelzése szerint 2050-ig a klímaváltozás 143 millió embert kényszeríthet otthona elhagyására, ebből 86 millióan afrikaiak. A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése is azt támasztja alá, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2050-re elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népességének, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. A Marylandi Egyetem kutatói szerint a Szahara kiterjedése 1920 óta napjainkig már így is 10 százalékkal növekedett.
A Földközi-tengeren keresztül tavaly mintegy 140 ezer menekült és migráns érkezett Európába Afrikából és az összes migráns között a részarányuk növekszik. A szubszaharai térségből Európába vándorlóktól átlagosan 2-3 ezer dollárt kérnek el a csempészek.
Nem véletlen, hogy az európai hatalmak az elmúlt időszakban erősítették katonai jelenlétüket az észak-afrikai térségben. Berlin katonai bázist épített Nigerben és csapatai számos szubszaharai országban állomásoznak. Párizsnak pedig nemcsak több katonai bázisa van Afrikában, hanem folyamatosan erősíti csapatait Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Csádban és Mauritániában.
Azok kerülnek hátrányba, akiknek a legnehezebb. 
