|
| Gina Haspel, a CIA igazgató-helyettese és Donald Trump jelöltje az ügynökség vezetői posztjára. Forrás: Wikimedia Commons |
Március végén írtunk arról, hogy Trump elnök célzott kinevezésekkel kezdte el formálni háborús kormányzatát. Az Irán elleni konfliktus előkészületeinek részeként az elnök most egy igazi héját jelölt a CIA vezetőjének. A 33 évig fedett ügynökként dolgozó Gina Haspel szerdai meghallgatása a Szenátus hírszerzési bizottsága előtt feltépte azokat a sebeket a CIA titkos kínzókamráival kapcsolatban, amelyek már behegedni látszottak.
Véres Gina a csúcsra tör
Ügynök kollégái Haspelt csak „véres Ginának” hívják a háta mögött, hiszen Thaiföldön személyesen felügyelt egy ilyen, „Cat’s Eye” fedőnevű kínzókamrát. Ezen létesítményekben Washington a 2001 szeptember 11-i terroresemény utáni hajszában csikart ki vélt- vagy valós információkat a gyanúsítottakból. Mint emlékezetes, 2001 után a CIA ilyen titkos létesítményeket üzemeltetett Thaiföldön, Afganisztánban, Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Boszniában és Marokkóban. Ez a gyakorlat természetesen súlyos megsértése volt a Genfi Konvenciónak, az Amerikai Alkotmány nyolcadik módosításának és az ENSZ Kínzás Elleni Konvenciójának, amelyet Washington is aláírt.
Haspel több órás meghallgatása során leszögezte, hogy kinevezése esetén nem támogatja ezen gyakorlat újraindítását, ugyanakkor világos lett az is, hogy semmiben sem mondana ellent Trump elnöknek. Trump a maga részéről pedig már többször kifejtette nyilvánosan, hogy teljes vállszélességgel támogatja az ilyen kínzásokat. A kör tehát bezárult.
Moszkva a célkeresztben
Sokat elárult a CIA-n belüli gondolkodásmódról, hogy Haspel meghallgatása során mindenfajta finomhangolás nélkül egy politikai kategóriába sorolta Észak-Koreát, Iránt, Kínát és Oroszországot. Kifejtette, hogy a CIA szembeszáll a „destabilizáló iráni kalandorpolitikával”, az „agresszív és néha brutális Oroszországgal” és Kína ambícióival a globális politika színpadán. Szavai teljesen egybeestek a Trump kormányzat Nemzetvédelmi Stratégiájával, amely Washington figyelmét a terror elleni harcról a Moszkva- és Peking-ellenes nagyhatalmi konfliktusokra fordítja.
|
| Káncz Csaba |
Szintén sokatmondó, hogy az amerikai titkosszolgálatokkal jó kapcsolatot ápoló David Ignatius vezető újságíró milyen érvekkel állt Haspel kinevezése mellé a Washington Post-ban. Ignatius szerint a jelölt életrajzából kiderül, hogy pályafutásának első 15 évét Oroszországgal összefüggő műveleteknek szentelte, amely tapasztalat most nagyon jól jön majd a CIA élén. A cikk szerint Haspel 2014-2017 között CIA rezidensként működött Londonban és kitünő kapcsolata a brit külső hírszéssel, az MI6-el nélkülözhetetlen lesz a moszkvai és pekingi „kemény célpontok” elleni műveletekben.
Ignatius szerint márciusban Haspel már bizonyította képességét az érzékeny orosz-ellenes műveletek menedzselésében, amikor Szergej Szkripal kiugrott orosz ügynököt megmérgezték Angliában. A CIA helyettes vezetőjeként Haspel „személyesen tájékoztatta az ügyról Trumpot és javasolta 60 orosz kém kiutasítását büntetésül”. Ignatius ezen a ponton elhallgatja, hogy a Szkripal-ügy háttere a mai napig nem tisztázott és nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, hogy mérgezést a Kreml hajtotta volna végre.
Káncz Csaba jegyzete.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
