„Csúcstalálkozó a demokráciáért” címmel rendez virtuális konferenciát ma és holnap Joe Biden amerikai elnök. Múlt évi elnökválasztási kampányában Biden azt ígérte, hogy az emberi jogokat és a demokráciát helyezi külpolitikájának a középpontjába. A Pew Research júniusi jelentése szerint Bidennek sikerült az USA megítélésén javítania a világban: míg Trump alatt ez 34 százalékon állt, ez az új elnök alatt 62 százalékra ugrott.
Új kezdeményezések jönnek
Az Egyesült Államok és a meghívott 111 ország állami vezetői, a civil társadalom tagjai, filantrópok és a magánszektor képviselői a rendezvényen három témában is növelnék a kötelezettségvállalást. Ezek a tekintélyelvűség elleni védekezés, a korrupció elleni harc, és az emberi jogok tiszteletben tartásának támogatása.
A csúcstalálkozón a Fehér Ház várhatóan új kezdeményezéseket jelent be a szabad sajtó, a korrupció elleni harc, a demokratikus reformok és a választási integritás témáiban. A demokratikus szövetségesektől azt várják, hogy saját vállalásaikat is jelentsék be.
Óriási viták a meghívottak listája miatt
Kénytelen távol maradni Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia is. Viszont ott lehet a többi közt Irak, Pakisztán és Angola, pedig azok a Freedom House szerint nem szabad rendszerek. Nagyok a kérdőjelek Kenya, Szerbia, Irak, Zambia, Ukrajna és a Fülöp-szigetek meghívása miatt is.
De a legnagyobb kérdőjel magát az Egyesült Államokat lengi körül, hiszen egy év óta a választást elvesztő elnök – jelenleg az ellenzék tényleges vezetője – folyamatosan választási csalást emleget, amely aztán idén január 6-án a Kapitólium megrohamozásához vezetett. Trump volt elnök híveinek kétharmada még most is meg van győződve arról, hogy elvették tőle a sikert.
A Freedom House szerint a demokrácia állapotát tekintve az USA az elmúlt egy évtizedben a 100 elérhető pontból 94 pontról 83 pontra romlott. Ezzel az Egyesült Államok már egy kategóriában van Panamával és Romániával, egy hajszállal előzve meg Lengyelországot és Argentínát.
A muszlim világból csupán nyolc ország került meghívásra: Indonézia, Malajzia, Pakisztán, a Maldív-szigetek, Niger, Albánia és a Koszovó. A stratégiailag fontos Közép-Ázsiából egyetlen ország sem kapott meghívót. Sokatmondó, hogy egyetlen uniós tagállamként Magyarország nem képviseltetheti magát a fórumon.
Meg kell nyugtatni a kimaradt szövetségeseket
Brett McGurk, a Fehér Ház közel-keleti koordinátora próbálta nyugtatgatni a kedélyeket a térségben, amikor hamut szórva a saját fejére kijelentette egy helyi interjúban, hogy a Biden kormányzat nem csinál „rezsimváltó politikákat” és az új kormányzat sokat tanult az iraki és afganisztáni demokrácia-export kudarcából.
Daniel Kritenbrink, a külügyminisztérium Délkelet Ázsiáért felelős helyettes államtitkára pedig Szingapúrban próbálta elhessegetni az aggodalmakat a regionális partnerek között, hiszen sem Szingapúr, sem Vietnám, sem Thaiföld nincs a meghívottak között. Kritenbrink hangsúlyozta, hogy Washington nem akar ítéletet mondani a meghívotti listáról kimaradt országok demokráciájának állapotáról, mint ahogyan nem kérdőjeleződik meg a szoros amerikai-szingapúri szövetségi kapcsolat sem.
Moszkva és Peking azonnal megpróbálta kihasználni a kihagyottak körében uralkodó frusztrációt és közösen vádolták meg az USA-t képmutatással. Kína most odáig ment, hogy megrendezi a saját „demokrácia fórumát”, ahol bemutatásra kerül, hogy a kommunista állampárt hogyan biztosít politikai stabilitást és gazdasági növekedést.
A konferencia fő céljai
Az Egyesült Államok célja, hogy a hű szövetségesei tartóztassák fel a külső beavatkozási kísérleteket, az autoriter rezsimek részéről mutatkozó hibrid destabilizációs próbálkozásokat. Erre egyre kevésbé alkalmasak az eddigi eszközök, a katonai fellépés, a szankciók, a kereskedelemben támasztott feltételek, valamint az EU-nál a bővítés ígérete.
De ahogyan Nathalie Tocci, a római Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója kifejti a Politico-ban: „Már a nyugati modell sem olyan vonzó, mint régen. Amit az Európai Unió leginkább csinálhat, az az, hogy rendet tesz a saját háza táján. El kell érnie, hogy a közös értékeket azok az államok is betartsák, amelyek már bekerültek a tagok közé. Itt kiemelkedik Lengyelország és Magyarország, utóbbit ott sem lehet holnapután Washingtonban és most éppen azon van, hogy ezért bosszút álljon Brüsszelen.”
Tocci szerint leginkább gazdasági eszközökkel lehet rávezetni ezeket a kormányokat, hogy tegyenek eleget a közös normáknak. A tét nem csupán a magyar és a lengyel demokrácia, de a pénzek megvonásán keresztül jelzést kell küldeni más illiberális, illetve nacionalista erőknek is a földrészen. Meg kell védeni a szervezet alapjait és általában a liberális demokráciát.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
