|
| Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás) |
A vasárnapi koszovói előrehozott választások csak növelték a politikai megosztottságot a Balkán ezen törékeny államocskájában. A legdöbbenetesebb fejlemény kétségkívül a Vetevendosje második helye, akik durván megduplázták a támogatottságukat a 2014-es választások óta, megközelítőleg 30 százalékosra. Az erőteljesen EU-kritikus Vetevendosje (Önmeghatározás) egy erőszaktól sem elzárkózó politikai tömörülés, erősen elitellenes felhangokkal, amely mindenfajta párbeszédet elutasít Szerbiával.
Már így is feszült a hangulat
A párt fő követelései közé tartozik az Albániával való egyesülés (vagy unió), Koszovó nemzetközi igazgatásának megszüntetése és a Pristina - Belgrád dialógus Pristina - Észak-Koszovó dialógussá alakítása. A párt népszavazással módosítana a koszovói alkotmányon, amely tiltja az országnak, hogy egy másik országgal egyesüljön. A Vetevendosje megnövekedett politikai befolyása most azzal fenyeget, hogy Koszovó kapcsolata Brüsszellel még turbulensebbé válik, emellett megnehezítheti a koszovói politikai döntéshozatalt és lassíthatja az ország harmonizációját az EU-val.
Pedig a politikai hangulat az elmúlt hónapokban már eddig is feszült volt, mivel lakosság egy része attól tart, hogy Trump elnököt nem fogja érdekelni a csöppnyi kis ország sorsa, és takarékossági okokból hazahívja a még mindig ott állomásozó 650 amerikai katonát, ezzel aláásva az összesen 4200 fős nemzetközi békefenntartó misszió létét. Akkor pedig újra elszabadulhat a pokol, főleg, hogy a Balkán haladó hagyományaihoz híven, ha tehetné, mindenki mindenhol határt változtatna. Edi Rama albán miniszterelnök áprilisban már meg is nyittatta a sort, kijelentve, hogy Tirana egyesülésre fog törekedni Koszovóval, ha a térség EU csatlakozása kútba esik.
Fenntartani a bővítés reményét
Brüsszel mintha kezdene rájönni, milyen kapitális geopolitikai hibát követett el azzal, hogy a Juncker-vezette EU Bizottság hivatalosan is elzárkózott 2020-ig bármifajta bővítéstől, átadva a terepet Moszkva, Ankara és Rijád erőinek. A Belgrádban tárgyaló bővítési biztos, Johannes Hahn kiemelte, hogy a szerb lakosság felé az EU-s integráció eredményeit szeretné felmutatni. Hahn reméli, hogy Belgrád két további tárgyalási fejezetet megnyithat még ebben a hónapban és a folyamat az év második felében folytatódni fog.
|
| Káncz Csaba |
Macedónia esetében pedig egy új lendületet ad mind az EU-, mind a NATO-csatlakozás irányába az új szociáldemokrata kormány hajlandósága, hogy az ország nevének megváltoztatásával kiegyezzen Görögországgal. Hahn az ottani látogatásán sürgette Zaev miniszterelnököt, hogy a bíróságok és a közigazgatás reformját gyorsabb ütemben hajtság végre. Kijelentette, hogy ha Macedónia őszig eredményt ér el, a Bizottság újra javasolni fogja, hogy kezdődjenek meg a felvételi tárgyalások. Hozzátette, hogy valós esélye van annak, hogy Macedónia vagy más nyugat-balkáni ország 2024-ig az EU tagja lehet.
A nagy kérdés viszont az, hogy az EU figyelme és elkötelezettsége mennyire lankad az idő haladtával, illetve, hogy az új szociáldemokrata kormány valóban képes lesz-e fordulatot hozni. A korábban már kormányzó baloldal korántsem makulátlan - ha az elmúlt 10 év rendszerszintű korrupciós ügyeiben nem is volt benne -, és a korábbi miniszterelnök Gruevszkinek is annak idején az EU és a NATO-csatlakozás kilátástalansága adta meg a lökést, hogy elindítsa Macedóniát azon a lejtőn, amely a polgárháború szélére sodorta az országot az elmúlt hónapokban.
Káncz Csaba jegyzete.
Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró. 
