Pekingben vasárnap kezdődött meg, és több mint egy hétig tart a kínai Országos Népi Gyűlés - azaz a törvényhozás - éves ülése. Ez hivatalosan kinevezi a legmagasabb szintű kormányzati tisztviselőket, jóváhagyja a politikai kurzust és törvényeket hoz.

A hangulat a pekingi politikai vezetésben már hónapok óta rendkívül feszült. A New York Times tavaly már megjegyezte, hogy az október 16-i pártkongresszuson tartott megnyitó beszédében Hszi Csin-ping elnök hatszor többször említette a biztonságot, mint a gazdaságot. Tavaly októberben Biden elnök pedig hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egy „döntő évtized” közepén jár, amikor az országának „meg kell nyernie a 21. század versenyét”.

Hszi találkozik Putyinnal

Nem sokkal azután, hogy a mostani pekingi találkozó befejeződik, Hszi azt tervezi, hogy Moszkvába látogat egy csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyinnal. Az USA külügyminisztériuma azt állítja, hogy Kína előrehaladott tárgyalásokat folytat az oroszokkal, hogy Ukrajnában használhasson halálos fegyvereket. Ez aggasztó forgatókönyvet teremt Japán számára is, amely támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Peking éles hangú figyelmeztetései

Az utóbbi napokban vezető kínai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolat „kisiklik”. „Az Egyesült Államok vezette nyugati országok teljes körűen feltartóztatták, bekerítették és elnyomták Kínát, ami példátlanul súlyos kihívásokat hozott nemzetünk fejlődésére” – hangsúlyozta kedden Hszi.

Szintén kedden Kína új külügyminisztere, Csin Kang minderre ráerősített: ha az Egyesült Államok nem változtat irányvonalán, és nem húzza be a féket, „biztos lesz konfliktus és konfrontáció” a két ország között.

Az USA is föltekeri a hangerőt. Múlt héten tartotta első meghallgatását a Képviselőház különbizottsága, amely az Egyesült Államok és a Kínai Kommunista Párt közötti stratégiai versenyt vizsgálja. A bizottság elnöke, Michael Gallagher kijelentette: „Ez egy egzisztenciális küzdelem arról, hogy milyen lesz az élet a 21. században.”

Maga Gallagher február végén járt Tajvanon. Szerinte a kínai invázió – és így a harmadik világháború – megakadályozásának legjobb esélye az, ha állig felfegyverzik Tajvant.

Az új hidegháború már régen elkezdődött

Napjainkban még minden szem Oroszországra és az ukrajnai háborúra szegeződik. Ám a közelmúltbeli amerikai figyelmeztetések, amelyek szerint Kína fegyverekkel és lőszerrel támogathatja Oroszországot, rávilágítanak a mögöttes konfliktusra: az USA és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálásra.

Pedig nemrég úgy tűnt, hogy a két ország kormánya újra párbeszédet akar folytatni. Az óvatos közeledés Joe Biden elnök és Hszi Csin-ping tavaly novemberi, Balin tartott találkozójában csúcsosodott ki. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ráadásul februárra Pekingbe tervezett látogatást.

Ám az enyhülés reményét szertefoszlott a léggömbügy, ami miatt Blinken elhalasztotta az utazást. A kínai védelmi minisztérium pedig már nem veszi fel a telefont, ha az amerikaiak hívják.

Az eszkaláció spirálja folytatódik Tajvan ügyében. A múlt héten Washington jóváhagyta a tervezett 619 millió dolláros fegyvereladást Tajvannak, Peking válaszul több mint 20 katonai repülőgépet küldött Tajvan légvédelmi övezetébe.

A félelem és a fenyegetés légköre

A vélt amerikai provokációk tökéletes ürügyet szolgáltatnak a kínai kommunisták számára, hogy a hazai közönség és a szövetséges országok előtt befeketítsék az ősellenség USA-t. Február végén a kínai külügyminisztérium egy vitriolos jelentést tett közzé "Amerika hegemóniájáról és veszélyeiről". Ebben az USA-t folyamatosan háborút szító, kizsákmányoló és elnyomó nagyhatalomként írják le. A félelem és a fenyegetés légköre, amely ellenségképet vált ki, a hatalom fontos pillére az olyan autokratikus államok számára, mint Kína.

De az USA-ban is politikát csinálnak a félelemből. A múlt héten nem kevesebb, mint három kongresszusi meghallgatást tartottak a kínai fenyegetésről. A Kínai Kommunista Párt atrocitásairól dermesztő, figyelmeztető videót mutattak be a képviselőház új különleges bizottságának kezdetén. Matt Pottinger volt nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes ezt követően a McCarthy-korszakot felelevenítő beszédet mondott: Hszi globális dominancia elérésére törekszik azzal a céllal, hogy a marxizmust elterjessze az egész világon.

A biztonságpolitika és a moralizálás már régóta háttérbe szorította a washingtoni kínai diskurzust. Mindkét tábor politikusai azon versenyeznek, hogy ki a keményebb Kínával szemben. Attól tartanak, hogy az ésszerű Kína-politikát a választók gyengeségként értelmeznék.

Együttműködés az ideológiai különbségek ellenére

Ukrajna orosz inváziója után a nyugati világ ráébredt, hogy elvesztette a befolyását Putyin elnökre. Ez tanulság Kínára nézve is.

Biden és Hszi továbbra is folytathatja a párbeszédet, és a két nagyhatalom továbbra is a közös érdekekre összpontosíthat, minden ideológiai nézetkülönbsége ellenére. Az amerikai-kínai kereskedelem volumene 2022-ben új csúcsot ért el.

Hiszen mindkét fél – és az egész világ - számára óriási a tét.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)