A Pentagon a múlt héten mutatta be a Sea Hunter névre keresztelt teljesen robotizált, 40 méter hosszú kísérleti hadihajóját. A Google cég önjáró autójához hasonlítják szakemberek ezt a modellt, amely 2-3 hónapot töltene az óceánokon egy bevetés alkalmával és senki sem irányítaná a távolból. A drón-hadihajó főként orosz, kínai és iráni tengeralattjárók levadászásra fejlesztették ki és vízre bocsátását a robot-hadviselés áttöréseként értékelik a Pentagonban. Az ilyen típusú hadihajóknak kell majd biztosítani Washington technológiai fölényét a Csendes-óceánon és a Perzsa-öbölben. A közeljövőben a Japánban állomásozó amerikai VII. Flotta folytatja majd a tesztelését.

Csillagháború 2.

A mesterséges intelligencia kutatása mérföldes lépésekkel halad. Múlt hónapban a Google mesterséges intelligenciája, az AlphaGo lemosta a pályáról a nyolcszoros világbajnok go-játékost, a dél-koreai Li Sze Dolt. A Pentagon kutatóintézetének tavalyi átfogó jelentése 2050-re már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm gyilkos robotok és genetikailag módosított „szuperemberek” küzdenek. Az Obama adminisztráció a jelek szerint eldöntötte, hogy Amerikának a legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai fölényének kiaknázása és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. Ez a koncepció hasonlatos Reagen elnök Csillagháborús kezdeményezéséhez, csak éppen 30 évvel fejlettebb szinten.

Nyakunkon tehát az ember nélküli, robotizált hadviselés és már a Pentagon térségünkbe telepítendő fegyverei között drónokat és automata őrtornyokat találhatunk. Obama elnök 3,4 milliárd dollárt szeretne a 2017-es költségvetésből az európai fegyver-telepítésre fordítani, a háromszorosát annak, mint az idén. Ma már egy amerikai harci helikopteregység nemcsak Apache és Black Hawk helikoptereket, hanem drónokat is felsorakoztat. Kísérleti jelleggel pedig egyelőre ember nélküli, „Protector” nevű őrtornyokat szerelnek fel Európában, 30 milliméteres ágyúkkal.

Még dominánsabb lehet a katonai-ipari komplexum

Káncz Csaba

A Pentagon hivatalnokai az elmúlt hónapokban nyíltan kezdtek beszélni „ember-gép csapatokról”, a mesterséges intelligencia legújabb eszközeiről és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. Ezen csúcstechnológiás katonai tárháznak kell felvennie a versenyt az orosz és kínai hadseregek gyors ütemű modernizációjával. Robert Work védelmi államtitkár egy közelmúltbeli beszédében kiemelte, hogy Washington 2001 óta a Közel-Keletre koncentrált és „ a rendszereink lassan alkalmazkodtak ahhoz a csúcs-technológiájú kihívásokhoz, amelyek kezdtek megjelenni az ellenfeleinknél”. Itt természetesen nem a talibán kihívásaira, hanem Moszkva és Peking fejlesztéseire kell gondolni.

A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az ’okos-fegyverek’ kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut a mesterséges intelligencia katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is.

Az egyre autonómabb drón-repülők és hadihajók megjelenése egyben aggodalmat is keltett egyes szakértőknél és aktivistánál, hiszen a fegyveres robot-rendszerek akár veszélyként azonosíthatnak embereket és megölhetik őket. Wendell Wallach, a Yale egyetem bio-etikusa szerint nehéz lesz fegyverzet-korlátozási egyezményeket tető alá hozni a drónokra, de követeli annak lefektetését, hogy a gyilkos autonóm fegyver-rendszerek sértik a nemzetközi humanitárius törvényeket. Wallach szerint az új fegyverrendszerek az USA-ban tovább növeli az erejét katonai-ipari komplexumnak és lobbistáinak a normál polgár felett.

Káncz Csaba jegyzete