A szénégetés, ígérik, csak átmeneti
Az ukrajnai háború és a világjárvány felgyorsíthatja Európa zöld energiára való átállását, noha az emelkedő energiaköltségek és az ellátási problémák több országot is arra késztettek, hogy az eddigieknél nagyobb mennyiségű szenet égessenek. Úgy tűnt, hogy mindez aláássa az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket. Az uniós országok éghajlat-politikájának elemzése viszont azt mutatja, hogy hosszabb távon ennek éppen az ellenkezője történhet.
A 27 tagállam közül 17 ország 2020 óta a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan még ambiciózusabb terveket dolgozott ki, így ezek megvalósulása esetén már ebben az évtizedben jelentősen csökken a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás, és 2030-ra az unióban termelt villamos energia 63 százaléka tiszta forrásokból származik majd, szemben a 2019-es tervek szerinti 55 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az EU fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelése a 2021-es 1069 terawattóráról 2030-ra 595 terawattórára csökken. Az energia- és koronavírus-válság várhatóan tehát nem kisiklatja, hanem serkenti a zöld átmenetet – derült ki a Centre for Research on Energy and Clean Air, valamint az Ember kutatóinak elemzéséből.
A szénhez és a gázhoz való átmeneti visszatéréssel párhuzamosan az európai országok többsége felgyorsítja a megújulók használatát – nyilatkozta Pawel Czyzak, az Ember vezető elemzője a Reutersnek.
Az olajembargó további lendületet adhat a zöldítésnek
idén Németország és Hollandia is megemelte a megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit, míg Ausztria, Görögország és Írország 2020-ban tették meg ugyanezt. Bulgária, Horvátország, Szlovénia a szén kivezetésére tűztek ki határidőt, Franciaország pedig megszünteti az új gázfűtőberendezések telepítéséhez nyújtott állami támogatásokat, és növeli a megújuló energiával történő fűtés (például hőszivattyúk, biomassza fűtőberendezések és hibrid rendszerek) támogatását annak érdekében, hogy tovább csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyag-exporttól való függőséget.
A tagországok ezen erőfeszítésein túl, az unió saját, múlt hónapban nyilvánosságra hozott 210 milliárd eurós tervének a célja szintén a megújuló energiaforrásokba és az energiatakarékosságba történő beruházások növelése, annak érdekében, hogy az országokat mihamarabb, de legkésőbb 2027-ig valamennyi orosz tüzelőanyagról leszoktassák. A pénzt Brüsszel a gazdaságélénkítési alapból szabadítja fel az energetikai átállásra, ami egyben az Európa által évente fosszilis tüzelőanyagok behozatalára fordított több milliárd eurót csökkentené.
A támogatási források azonban várhatóan tovább bővülnek, miután pénteken az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben, amely megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, míg átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező olaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, így Magyarországnak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Mindezidáig Oroszország szállította a blokkba az importált kőolaj 27 százalékát, valamint a gáz 40 százalékát, ugyanakkor az EU körülbelül háromszor annyit fizetett Oroszország számára az olajért, mint a gázért, mely utóbbi azonban sokkal nehezebben pótolható más forrásokból.
Brüsszel háromirányú tervet javasol az orosz energiahordozókról való leszokáshoz: diverzifikációt, a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését, valamint nagyobb erőfeszítést az energiatakarékosság érdekében. Az orosz gáz kivezetéséhez a tervek rövid távon ösztönzik a cseppfolyósított földgáz importjának növelését olyan országokból is, mint Egyiptom, Izrael és Nigéria, valamint az Oroszországtól való elszakadáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztését.
Eközben az európai gázigény 2030-ig várhatóan mintegy harmadával csökken, miközben 2030-ig 10 millió tonna megújuló hidrogén előállítását és további 10 millió tonna importját is tervbe vették. A hidrogént a földgáz helyettesítésére lehetne használni az iparban, amellyel a károsanyag kibocsátás is elkerülhető. Emellett a napelemek széles körű elterjesztésére is kidolgoztak terveket.
Mennyi gázt takaríthatna meg Németország atomenergiával?
Más vélemények szerint azonban egyes európai kormányok – köztük például a német kormány – új gázprojektekre vonatkozó tervei alááshatják ezeket a zöld erőfeszítéseket. A német helyzet azért is különleges, mert az ország az orosz–ukrán háború ellenére sem függesztette fel a nukleáris erőműveinek leállítását, miközben elsőre úgy tűnhet, hogy ez az energiaforrás alternatívát jelentene az orosz fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Németország ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy – a tavaly év végén leállított három atomerőmű után – az év végéig bezárja három megmaradt, a német villamosenergia öt százalékát előállító atomerőművét. Az orosz gázfüggőség miatt több német politikus is azt javasolta, hogy a reaktorok leállítását el kellene halasztani, miként azt a belga kormány márciusban tette, mikor két reaktor 2025-ben lejáró élettartamát meghosszabbította. Berlin azonban arra a következtetésre jutott, hogy nem éri meg az élettartam-hosszabbítás, elsősorban műszaki akadályok miatt, de azért sem, mert a német gázfogyasztás túlnyomó többsége rövid távon nem helyettesíthető az atomerőművekben megtermelt energiával. A német háztartások mintegy fele gázzal fűt, egy gázkazán pedig nem működhet árammal. A teljes gázfelhasználás több mint egyharmadát az ipar adja, és ennek nagy része nehezen helyettesíthető. A gáztüzelésű erőművek a villamos energia mintegy 15 százalékát termelik, de még ezek sem helyettesíthetők rövid távon más forrásokkal. Ez azt jelenti, hogy Németországban az atomenergia az orosz gáznak csak kis részét tudná helyettesíteni, ezért rövid távon a gázra, hosszabb távon tiszta energiaforrásokra építenek.
A kormánykoalíció nem bukott el.
