<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az ukrajnai háború, az orosz olaj embargója és a világjárvány annak ellenére is gyorsítja Európa zöld energiára való átállását, hogy az emelkedő energiaköltségek és az ellátási sokkok jelenleg több országot is növekvő mennyiségű szénégetésre kényszerítenek.

A szénégetés, ígérik, csak átmeneti

Az ukrajnai háború és a világjárvány felgyorsíthatja Európa zöld energiára való átállását, noha az emelkedő energiaköltségek és az ellátási problémák több országot is arra késztettek, hogy az eddigieknél nagyobb mennyiségű szenet égessenek. Úgy tűnt, hogy mindez aláássa az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket. Az uniós országok éghajlat-politikájának elemzése viszont azt mutatja, hogy hosszabb távon ennek éppen az ellenkezője történhet.

Megújuló energia, szélenergiaMegújuló energia, szélenergia

A 27 tagállam közül 17 ország 2020 óta a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan még ambiciózusabb terveket dolgozott ki, így ezek megvalósulása esetén már ebben az évtizedben jelentősen csökken a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás, és 2030-ra az unióban termelt villamos energia 63 százaléka tiszta forrásokból származik majd, szemben a 2019-es tervek szerinti 55 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az EU fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelése a 2021-es 1069 terawattóráról 2030-ra 595 terawattórára csökken. Az energia- és koronavírus-válság várhatóan tehát nem kisiklatja, hanem serkenti a zöld átmenetet – derült ki a Centre for Research on Energy and Clean Air, valamint az Ember kutatóinak elemzéséből.

A szénhez és a gázhoz való átmeneti visszatéréssel párhuzamosan az európai országok többsége felgyorsítja a megújulók használatát – nyilatkozta Pawel Czyzak, az Ember vezető elemzője a Reutersnek

Az olajembargó további lendületet adhat a zöldítésnek

idén Németország és Hollandia is megemelte a megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit, míg Ausztria, Görögország és Írország 2020-ban tették meg ugyanezt. Bulgária, Horvátország, Szlovénia a szén kivezetésére tűztek ki határidőt, Franciaország pedig megszünteti az új gázfűtőberendezések telepítéséhez nyújtott állami támogatásokat, és növeli a megújuló energiával történő fűtés (például hőszivattyúk, biomassza fűtőberendezések és hibrid rendszerek) támogatását annak érdekében, hogy tovább csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyag-exporttól való függőséget.

A tagországok ezen erőfeszítésein túl, az unió saját, múlt hónapban nyilvánosságra hozott 210 milliárd eurós tervének a célja szintén a megújuló energiaforrásokba és az energiatakarékosságba történő beruházások növelése, annak érdekében, hogy az országokat mihamarabb, de legkésőbb 2027-ig valamennyi orosz tüzelőanyagról leszoktassák. A pénzt Brüsszel a gazdaságélénkítési alapból szabadítja fel az energetikai átállásra, ami egyben az Európa által évente fosszilis tüzelőanyagok behozatalára fordított több milliárd eurót csökkentené.

A támogatási források azonban várhatóan tovább bővülnek, miután pénteken az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben, amely megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, míg átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező olaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, így Magyarországnak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Mindezidáig Oroszország szállította a blokkba az importált kőolaj 27 százalékát, valamint a gáz 40 százalékát, ugyanakkor az EU körülbelül háromszor annyit fizetett Oroszország számára az olajért, mint a gázért, mely utóbbi azonban sokkal nehezebben pótolható más forrásokból.

Brüsszel háromirányú tervet javasol az orosz energiahordozókról való leszokáshoz: diverzifikációt, a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését, valamint nagyobb erőfeszítést az energiatakarékosság érdekében. Az orosz gáz kivezetéséhez a tervek rövid távon ösztönzik a cseppfolyósított földgáz importjának növelését olyan országokból is, mint Egyiptom, Izrael és Nigéria, valamint az Oroszországtól való elszakadáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztését.

Eközben az európai gázigény 2030-ig várhatóan mintegy harmadával csökken, miközben 2030-ig 10 millió tonna megújuló hidrogén előállítását és további 10 millió tonna importját is tervbe vették. A hidrogént a földgáz helyettesítésére lehetne használni az iparban, amellyel a károsanyag kibocsátás is elkerülhető. Emellett a napelemek széles körű elterjesztésére is kidolgoztak terveket.

Mennyi gázt takaríthatna meg Németország atomenergiával?

Más vélemények szerint azonban egyes európai kormányok – köztük például a német kormány – új gázprojektekre vonatkozó tervei alááshatják ezeket a zöld erőfeszítéseket. A német helyzet azért is különleges, mert az ország az orosz–ukrán háború ellenére sem függesztette fel a nukleáris erőműveinek leállítását, miközben elsőre úgy tűnhet, hogy ez az energiaforrás alternatívát jelentene az orosz fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Németország ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy – a tavaly év végén leállított három atomerőmű után – az év végéig bezárja három megmaradt, a német villamosenergia öt százalékát előállító atomerőművét. Az orosz gázfüggőség miatt több német politikus is azt javasolta, hogy a reaktorok leállítását el kellene halasztani, miként azt a belga kormány márciusban tette, mikor két reaktor 2025-ben lejáró élettartamát meghosszabbította. Berlin azonban arra a következtetésre jutott, hogy nem éri meg az élettartam-hosszabbítás, elsősorban műszaki akadályok miatt, de azért sem, mert a német gázfogyasztás túlnyomó többsége rövid távon nem helyettesíthető az atomerőművekben megtermelt energiával. A német háztartások mintegy fele gázzal fűt, egy gázkazán pedig nem működhet árammal. A teljes gázfelhasználás több mint egyharmadát az ipar adja, és ennek nagy része nehezen helyettesíthető. A gáztüzelésű erőművek a villamos energia mintegy 15 százalékát termelik, de még ezek sem helyettesíthetők rövid távon más forrásokkal. Ez azt jelenti, hogy Németországban az atomenergia az orosz gáznak csak kis részét tudná helyettesíteni, ezért rövid távon a gázra, hosszabb távon tiszta energiaforrásokra építenek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Élőben nézné Putyin "ünnepi" beszédét? Itt megteheti!
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 14:18
Élő, egyenesben a Kremlből.
Makro / Külgazdaság Már az oroszok is elismerik, hogy nagy a baj Limannál - nincs túl jó napja a nagy bejelentésre készülő Putyinnak
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 14:05
Limannál nagyon súlyos az orosz erők helyzete, senki sem tudja, pontosan mit fog az elnök Oroszországhoz csatolni.
Makro / Külgazdaság Mégsincs recesszióban a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 13:36
A felülvizsgált adatok szerint növekedett a brit GDP a második negyedévben.
Makro / Külgazdaság Könnyen lehet, hogy éppen katonai puccs zajlik egy afrikai országban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 12:12
Fegyverropogást és robbanásokat jelentettek péntek reggel a nyugat-afrikai Burkina Faso fővárosából, Ouagadougouból. Helyszíni beszámolók szerint a város több fontos pontján katonák bukkantak fel, és leállt a televízió adása.
Makro / Külgazdaság Demográfia: Zalaegerszegnyi emberrel lettünk kevesebben egy év alatt
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 09:33
Az előzetes adatok szerint 2022 augusztusában 8073 gyermek született, és 10 224 fő halt meg. Az elmúlt 12 hónapban, 2021. szeptember és 2022. augusztus között a születések száma 1,5, a halálozásoké és a házasságkötéseké egyaránt 8,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest – közölte gyorstájékoztatójában a KSH.
Makro / Külgazdaság Egészen elképesztő az áremelkedés a magyar iparban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 09:00
Átlépte a 40 százalékot az ipari termelői árak emelkedése Magyarországon - a belföldi értékesítésben 66,6 százalékot ugrottak az árak egyetlen év alatt. Az előző hónaphoz képest is súlyos az ugrás.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: a nyugdíjasok meg fogják kapni a 13. havi nyugdíjat – lesz nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is
Dobos Zoltán | 2022. szeptember 30. 08:11
Július óta először adott rádiós interjút Orbán Viktor miniszterelnök. A szankciók és az arról rendezett nemzeti konzultáció mellett szóba került a rezsitámogatás, a jövő évi költségvetés és a nyudíjasok helyzete is.
Makro / Külgazdaság Megjelent a rendelet az iskolai szünetekről - még a nyári szünet is máshogy lesz
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 06:59
Nem lesz őszi szünet, télen hazaküldik a gyerekeket melegedni - ezt tudtuk, de azt nem ,hogy egy nappal később ér véget az iskola.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mire kellettek a mozgósított katonák - Putyin elismert egy hibát
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 06:32
Kezdődik a háború 219. napja, amikor Oroszország területeket csatolhat el Ukrajnától. Ehhez már meg is tette az első lépést Vlagyimir Putyin. Zelenszkij nagyon kemény ukrán válaszra figyelmeztet - összefoglaló.
Makro / Külgazdaság Halászcsónak robbanószerrel, rejtélyes helikopter – új információk a gázvezeték-támadásról
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 19:46
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG