Gyorsul Európa háborús alapokra helyezése

A Nyugat politikai és katonai vezetői pénteken az Oroszország által jelentett növekvő fenyegetésre figyelmeztetve Münchenben háromnapos biztonsági csúcstalálkozóra gyűltek össze, ahol a szövetséges nemzetek háborúra való felkészüléséről folytattak megbeszéléseket.

A hangulatot tovább sötétítette a pénteki hír Alekszej Navalnij, Putyin elnök bebörtönzött prominens bírálójának halálhíre. A nyugati vezetők politikai gyilkosságként ítélték el a történteket.

Fogy az idő 

Európa háborús alapokra helyezése egyre gyorsul, mióta Putyin közel két évvel ezelőtt megindította az ukrajnai inváziót, és szétzúzta Európa biztonsági rendjét. Pénteken ezt az elmozdulást kihangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Párizsba és Berlinbe utazott, hogy hosszú távú biztonsági garanciákat kapjon Ukrajna védelmére Emmanuel Macron francia elnöktől és Olaf Scholz német kancellártól.

Eközben viszont a nyugati országok lakossága körében egyre kevesebben tekintik Oroszországot a legfőbb fenyegetésnek - derül ki a Müncheni Biztonsági Konferencia által végzett felmérésből. A felmérés, amely a G7 csoportjában mintegy 1000 ember válaszán alapul, azt találta, hogy a tömeges migráció, az éghajlatváltozás és az iszlám terrorizmus megelőzte Oroszországot, mint legfőbb aggodalomra okot adó tényezőt.

"Míg tavaly még öt G7-ország számára Oroszország volt a legfőbb kockázat, addig már csak az Egyesült Királyság és Japán polgárai tartják így" - áll a jelentésben. "A német állampolgárok már csak a hetedik legnagyobb aggodalomra okot adónak tartják Oroszországot, az olaszok pedig a 12.-nek".

Tavalyi remények

A tavalyi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Scholz kancellár megígérte, hogy országa „állandó jelleggel” teljesíteni fogja a NATO védelmi kiadási célját a GDP két százalékában. Védelmi minisztere - a Scholzhoz hasonlóan szociáldemokrata - Boris Pistorius még ennél is többet szorgalmazott, mondván, „alig két százalékkal nem lehet majd teljesíteni az előttünk álló feladatokat”. Hogy változnak az idők: alig négy éve a vezető szociáldemokraták még arra szólították fel az Egyesült Államokat, hogy távolítsa el az összes nukleáris robbanófejét német földről.

Berlin mintha nem igazán hitt volna a 2017-ben publikált amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiának, amely egy anarchikus nemzetközi arénát jelenített meg, és figyelmeztetett: Moszkva „vissza akarja állítani a nagyhatalmi státuszát és befolyási övezetet akar létrehozni a határai közelében.”

A kancellár súlypontjai

Az idei konferencián pénteken Scholz a beszédében Ukrajna támogatásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, és a NATO európai pillérének megerősítésére szólított fel. "Ezért mindannyiunknak fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy két évvel a háború kezdete után valóban eleget teszünk-e ahhoz, hogy jelezzük Putyinnak, hogy hosszú távon benne vagyunk?" - mondta.

A kancellár hozzátette: „Eleget teszünk-e, tekintve, hogy pontosan tudjuk, mit jelentene Oroszország ukrajnai győzelme, nevezetesen Ukrajna mint szabad, független, demokratikus állam végét, az európai békerend lerombolását, az ENSZ alapokmányának 1945 óta legsúlyosabb próbatételét, és nem utolsósorban a világ minden autokratájának bátorítását arra, hogy erőszakot alkalmazzon a konfliktusok megoldására?”

Zelenszkij figyelmeztetése

Zelenszkij elnök a beszédében hangsúlyozta: "2024-nek a szabályokon alapuló világrend teljes helyreállításának idejévé kell válnia". Szerinte "nincs olyan ember, akire ne jelentene veszélyt az Európában zajló háború".

"Ez Oroszország háborúja mindenféle szabály ellen" - hangsúlyozta. "De meddig hagyja a világ, hogy Oroszország ilyen legyen? Ez ma a fő kérdés". Bármilyen háború kitörése ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy globális katasztrófává válik. Lehet, hogy Európa olyan idők elé néz, amikor a NATO-szerződés 5. cikkére való hivatkozás kérdése egyáltalán nem Washington, hanem az európai fővárosok számára lesz kérdés.

Végül hozzátette: „És ami hiányzik ebből a valóságból: a biztonság. Sem a legnagyobb, sem a legkisebb államnak. A biztonságot újra valósággá kell tennünk”.

Valóban, minden jel szerint a főbb európai hatalmak komolyan veszik Donald Trump fenyegetéseit, miszerint megvonja az USA katonai védelmét azoktól a NATO-országoktól, amelyek nem költenek eleget az újrafegyverkezésre. A lehetséges válaszlépések egészen az önálló európai nukleáris fegyverrendszer kialakításáig terjednek.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök párizsi bemutatkozó látogatásán a hét elején felszólította Európa politikusait és társadalmait, hogy ébredjenek fel. Európának közös védelmi politikára van szüksége, és erős kontinenssé kell válnia - érvelt. Az ezt követő berlini látogatásán Tusk azt mondta, hogy Macron ajánlatát a francia atomfegyverek európaizálására "igazán komolyan kell venni". "Egyáltalán nincs ok arra, hogy az Európai Unió katonailag gyengébb legyen Oroszországnál".