Miután vasárnap Észak-Korea amerikai hadihajók elsüllyesztésével fenyegetőzött, tegnap beindult a diplomácia. Donald Trump az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult azzal a javaslattal, hogy az eddigieknél sokkal keményebb szankciókat kellene alkalmazni Észak-Koreával szemben, és így rábírni, hogy feladja nukleáris programját. Trump szerint a világ évtizedekig szemet hunyt a probléma fölött, de ezt most már nem lehet folytatni, mivel komoly fenyegetés a világ számára.
Kína és Amerika összejött
Azt nem jelezte Trump, hogy a szankcióknak szerinte csak a következő nukleáris vagy rakétakísérletnél kellene életbe lépniük, vagy mindentől függetlenül, amilyen hamar csak lehet. Trump a kínai elnököt is felhívta telefonon, és a Fehér Ház szerint egyetértettek abban, hogy el kell érni a Koreai-félszigeten a nukleáris leszerelést, ugyanakkor Kína véleménye szerint el kell kerülni minden olyan lépést, ami szembe megy az ENSZ határozataival. Ezzel vélhetően arra utalt, hogy nem örülne, ha Amerika megelőző csapást hajtana végre Észak-Korea ellen, feltéve, hogy utóbbi nem támad, amint azzal vasárnap fenyegetőzött.
A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a telefonbeszélgetés azt mutatja, hogy országa és Amerika között szoros kommunikáció van, ami egyaránt jó a két országnak és az egész világnak. Trump a japán miniszterelnökkel is beszélt telefonon, aki elmondta, hogy együtt követelik Észak-Koreától az önmérsékletet, állandó kapcsolatban vannak, éberen figyelnek, és baj esetén azonnal és együtt lépnek fel, azaz régebbi divatos kifejezéssel: egységük megbonthatatlan.
Amerika egyelőre nem támad
Amerika ENSZ-nagykövete az NBC műsorában elmondta, hogy Amerika és nemzetközi közösség nyomást gyakorol Kim Dzsong Unra, de nem kezdeményeznek háborút vele. Arra a kérdésre, hogy fontolgatnak-e egy megelőző csapást, azt válaszolta, hogy nem csinálnak semmit, amíg okot nem ad rá. Ha megtámad egy katonai bázist (értve ezalatt hadihajókat is), vagy interkontinentális ballisztikus rakétával kísérletezik, akkor azonnal megteszik. Egyelőre csak azt mondják neki, ne teszteljen, ne kísérletezzen nukleáris rakétákkal, és ő talán megérti ezt, pláne, hogy most már Kína is igen komoly nyomást gyakorol rá.
Kína lehetőségei
A CIA egy volt Kína elemzője azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy Kínának erre több lehetősége van, mint gondolnánk. Eddig Észak-Korea szinte mindent Kínától kapott, amire külföldről szüksége volt: vontatójárműveket, repülőbenzint, sőt magát az olajat is. Ha ezeket Kína egy embargó keretében megvonja, és mindehhez persze tengeri zárlat is párosul, Észak-Korea nem jut hozzá semmihez, amit saját maga nem tud előállítani, és ez lehetetlenné teszi a további nukleáris, és rakétakísérleteket.
A szakértő szerint, ha nagy a nyomás, előbb-utóbb az észak-koreaiak is mozgolódni kezdenek, hisz országuk a 125. gazdaság a világon, míg Dél-Korea a 11., így még sokkal nagyobb a különbség, mint egykor a két Németország között volt. Ha nagy az elégedetlenség, akkor Kimnek hatalma megtartására kell koncentrálnia, és akkor kevésbé fog tudni a nukleáris fegyverekkel foglalkozni. Ráadásul amúgy is messze van még az a pont, amikor a nukleáris fegyverek és a rakéták ténylegesen bevethetővé válnak: a jelenlegi ütem mellett ez nagyjából négy év lenne.
A nyári adócsomag módosította a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait – az adóhatósági kontroll erősödik, de a konstrukció továbbra is versenyképes marad. 
