Simon Johnson az Alapblognak adott interjúban inkább az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokról, a jegybankok mennyiségi könnyítéseiről és a hazai kötvényvásárlási programokról kialakult véleményét ismerteti.
Devizamanipuláció? Magyarországon, Európában és Amerikában nincs
Simon Johnson véleménye szerint Magyarországon nem folyik devizamanipuláció, hiszen amíg egy jegybank nem vásárol szisztematikusan és nagy összegben külföldi eszközöket saját devizája gyengítése végett és nem célja, hogy másokkal szemben devizaháborút, kereskedelmi háborút vívjon, addig nincs szó erről.
|
Ha olimpiát rendezünk, erősebb lesz a forint? "(...) ahol – mint Magyarországon például – stabilan jól alakul a fizetési mérleg és különösen magas a kereskedelmi többlet (jóval több jön be az exportból, mint amennyi kimegy az importra), ott mindez stabilizálja a fizetőeszköz árfolyamát, sőt akár még erősítheti is azt. Egy csomó egyéb tényező akkor is erősíthet egy fizetőeszközt, ha a kormányzati, jegybanki szándék és a hozzá fűzött retorika éppenséggel az ellenkezője: ha például Magyarországon belátható időn belül valóban olimpiai játékokat rendeznének, akkor az országuk fizetőeszköze a következő években tendenciaszerűen erősödne. Az ilyen események alaposan meglökik az adott ország gazdaságát, nagy a beruházási kedv, következésképpen megnövekvő külföldi tőke áramlana abba az országba, felnyomva a helyi pénz árfolyamát." |
Úgy gondolja, hogy a QE-nek nevezett mennyiségi könnyítés sem mondható devizamanipulációnak. Sem a Fed (USA jegybankja), sem az EKB (Európai Központi Bank) nem azért ment bele az óriási kötvényvásárlási programjaiba, hogy keresztbe tegyen másoknak. Alapvetően az a QE-k célja, hogy lendületbe hozzák a gazdaságot, és hogy hitelezésre bátorítsák a kereskedelmi bankokat, ugyanakkor ezen lépéseknek természetes velejárója a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának csökkenése.
Kínában és Japánban viszont van
Az illegális devizamanipulációs eszközökről beszélgetve Kínát és Japánt emelte ki Johnson: „egyre kiterjedtebb módon és módszerekkel, külföldi pénzeszközök begyűjtésével és felhalmozásával mesterségesen lenyomta és a világgazdasági erejéhez képest alacsony szinten stabilizálta saját devizája árfolyamát (Kína). Ezáltal nem csak hogy növelte versenyelőnyét, de üzemek, ágazatok felszámolásához és munkahelyek százezreinek megszűnéséhez járult hozzá – például az Egyesült Államokban.”
A szakértő szerint a téma aktualitását az Egyesült Államok, a csendes-óceáni és az egész távol-keleti térség között, továbbá az Észak- és Dél-Amerika illetve Európa között kialakulóban lévő szabadkereskedelmi övezetek okozzák. „Ezen megállapodások létrejöttével a kis Magyarország és a nagy Japán, elméletileg, azonos esélyekkel kelhet versenyre az Egyesült Államok piacán” – nyilatkozta Johnson.
A józan ész korát éljük?
Arra a kérdésre hogy vajon okozhat-e komolyabb háborúskodást vagy káoszt a világgazdaságban az, ha már a fizetőeszközök mesterséges gyengítése sem éri el célját és az államok adó- és vámkivetés által próbálnak versenyelőnyöket biztosítani saját vállalataiknak a külföldiekkel szemben, a professzor következőt válaszolta: „Az érdekek mögött meghúzódó józan ész ereje egyre nagyobb, ezért manapság a konkrét viszályok – országok, vállalatok, kontinensek, régiók között – nagyobb valószínűséggel végződnek kompromisszumokkal, átmeneti és folyamatosan megújuló részmegállapodásokkal, mint korábban valaha.”
Mire készülhet válaszul Irán? 
