Nehéz elhinni, de a háború sújtotta ország nagyobb részében sikerülhet talpra állítani a bevásárlóközpontok forgalmát. Természetesen még nem érték el a 2022 februárja előtti szinteket, de az Ukrajnából jövő ágazati hírek manapság az építkezésről szólnak. Nem a szó elsődleges jelentése szerint, hanem arról, hogy az üzletközpontok milyen céges átszervezéseket hajtanak vége, hogyan alkalmazkodnak az erősen megváltozott körülményekhez.
A háború tavalyi kitörése utáni hónapban egyrészt több kelet- és dél-ukrajnai központ is találatot kapott, soknál egész épületrészeket kellett lebontani, majd újjáépíteni. Az áruutánpótlás több helyütt vagy megszakadt vagy teljesen megszűnt, de ha volt is, sokkal drágábban lehetett megoldani a szállítást és a raktározást, mint a békeidőben.
Nagyot esett a kereslet is, a lakosság értelemszerűen az alapvető élelmiszerekre, tisztálkodó eszközökre és gyógyszerekre költött, hátrébb sorolták a tartós fogyasztási cikkeket. Ezt – akárcsak más térségbeli országban – leginkább a ruházati kiskereskedők szenvedték meg. Ugyanakkor azok a központok, amelyekben nagy hipermarketek vagy szupermarketek is vannak a mágnesbérlők között, jól kihasználták a megnőtt keresletet. Különösen a középső és nyugati országrészeken, ahová milliók menekültek keletről.
Anna Korjagina, az egyik nagy üzemeltetőnek számító nemzetközi Nhood cég helyi vezérigazgatója szerint sikerült elérni 2023 első felében, hogy fix százalékban indexálták a bérleti díjakat, a legtöbb központban lezárták a bérleti feltételek felülvizsgálatát, beleértve a kedvezményeket is. Az üzemeltetők lehetőleg a helyi márkákat részesítették előnyben, továbbá ösztönözték ezeket az online értékesítés növelésére úgy, hogy közben az adott márka fenntartson bemutató üzletet is a központokban. Reménykeltőnek nevezte, hogy egy-két nemzetközi márka megváltoztatta terveit és már nem zárja ki, hogy visszaépítse korábbi kapacitásait vagy még bővítse is. Helyzetértékelését az Ukrán Ingatlan Klub nevű szakmai egyesületnek adta, ebből idézett a Property Forum nevű szakportál.
A háború kezdete utáni első pár hónapban az orosz márkák zöme kivonult Ukrajnából. Közben az orosz és az ukrán piacról tavaly eltűntek a nagy globális ruházati márkák, mint például a H&M vagy az Inditex csoporthoz tartozó Zara vagy Stradivarius, és ezek még nem tértek vissza Ukrajnába. Mindez teret adott a helyi márkáknak, amelyek túlnyomó része 2022-ben növelni tudta bevételét. Ez nagy szó, hiszen ez a javulás annak ellenére történt, hogy az ország egészét nézve csökkent a vásárlóerő és sokan elhagyták Ukrajnát.
A szakmai egyesület azt is közölte, hogy nagyot változott a vásárlói hozzáállás is. Eleinte a felhalmozás mozgatta a piacot, ma már egyáltalán nem jellemző, hogy az emberek nagy mennyiségben vennének élelmiszert vagy hogy a szükségesnél több generátort, radiátort, vagy elemeket vásárolnának úgymond „a rosszabb időkre” számítva.
Három évvel ezelőtt egy másik szakmai tömörülés, az Ukrán Bevásárlóközpontok Szövetsége kidolgozott egy úgynevezett „kiskereskedelmi jólét” nevű indexet, amit 2021 második felében vezettek be. Ez egy fontos mutató, amit a forgalom, a bérterület kihasználtságának foka és a bérleti díj alapján számítanak ki.
Bázisként a 2021 harmadik negyedévi adatokat rögzítették. A következő negyedév már visszaesést hozott a járvány kiteljesedése miatt, az eddigi legrosszabb háromhavi adat természetesen a 2022 első negyedévi volt. A tavaly második negyedév közepétől fogva azonban folyamatos a javulás annyira, hogy már meghaladták a háború kitörése idején mérteket is, ugyanakkor még nem érték el az invázió kezdete előtti szintet.
Idén az első hat hónapban azt tapasztalták, hogy Ukrajna-szerte egyre több bevásárlóközpont számol be a bérterület javuló kihasználtságáról, továbbá arról, hogy kissé még növelni is tudták a bérleti díjat, s ezt elfogadták a bérlők. Jelenleg havi nettó 24 dollár/négyzetméter a kínálati bérleti díj, ezen felül kell még közös költséget és üzemeltetési díjat is fizetni. A nyugati megyékben szinte 100 százalékos a kihasználtság, az üzemeltetők nem adnak kedvezményeket, de egyes középső körzetekben erre vannak példák, de ott sem általános.
Kijevben már majdnem visszatértek a háború kezdete előtti bérletidíj-szintekre, idén júliusban az átlagos bérleti díj csupán 15 százalékkal volt lejjebb, mint 2022 februárjában. Már csak a bérlők mintegy harmada fizet fix díjat, arányuk folyamatosan csökken, ahogy telik az idő. Ugyanez érvényes a kisebb-nagyobb másfajta kedvezményekre, ezek is lassan eltűnnek. Országosan csupán 18,9 százalékos a bérterület kihasználatlansága, ami még mindig magas, de a trend csökkenő.
A látogatók száma meglepően magas az ukrajnai bevásárlóközpontokban: ezer négyzetméternyi bérterületre 364 fő jutott most júliusban. Az év elejei lanyha forgalmat is sikerült feldobni ennek következtében, márciustól meglódult a mutató, az év közepére a havi átlag már 13-15 százalékos növekmény lett.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
