Az Ukrajnából távozó, elmenekülő emberek vendégmunkásként Lengyelországban tudtak munkát vállalni a legjobb eséllyel az OECD 12 tagországának összehasonlításában. Az érintettek 65 százaléka találtak magának állást a lengyeleknél - idézi az elemzést a Notes from Poland hírportál. Bár szám szerint Bár Németországba ment a legtöbb ukrán lakos a háború miatt, arról nem szól az OECD-elemzés, hogy közülük hányan kerestek munkát és mennyien tudtak végül elhelyezkedni.
A munkavállalási esélyek szempontjából az Egyesült Királyság a második, ahol az ukrán menekültek 61 százaléka vállalt már munkát. Ezután Svédország következik 56 százalékkal. Ami a régiót illeti, Csehországból érkezett még adat, ott a menekültek 51 százaléka helyezkedett el. Ahogy Németországról, Magyarországról sincs adat, de a cseh helyzet jó közelítést adhat. A lista végén Olaszország és Svájc kullog, ahol az Ukrajnából érkezőknek csak 19-19 százaléka állt munkába.
5-10 év helyett sokkal gyorsabban megy nekik
Az OECD tanulmányának szerzői szerint az ukránok elhelyezkedését segíti viszonylag magas képzettségük, bár sokszor nem kapnak ennek megfelelő állást. Emellett fontos szerepe van a diaszpórában kialakult hálózatoknak, amelyekben segítik egymást az emberek. Összességében az ukrán menekültek az átlagosnál gyorsabban tudnak beilleszkedni az őket fogadó ország társadalmába. Ez szokásos esetben általában öt-tíz évet vesz igénybe.
A lengyel hírportál korábban írt arról, hogy Lengyelországban 2023-ban már a vállalatok fele foglalkoztat Ukrajnából érkezett vendégmunkásokat. Egy évvel korábban még 34 százalék volt ez az arány. Az ukránok egyre többször töltenek be magasabb pozíciókat a cégeknél.
A vállalatok szakmai szervezetei felhívták a figyelmet arra, hogy sok ukrán utazik tovább Nyugat-Európába, elsősorban Németországba, ami nem jó folyamat. Lengyelország ugyanis a leggyorsabban elöregedő európai társadalmak közé tartozik, ezért a gazdaság teljesítményének fenntartásához nagy szükség van a külföldi vendégmunkásra.
Még 48 órája lett volna a határidő lejártáig. Magyar kérésre négy nevet levettek a 2400 személyt tartalmazó szankciós listáról. 
