A két atomhatalom közötti feszültség szeptemberben 18-án újult ki, amikor iszlamista szakadárok megtámadtak egy indiai katonai tábort, és megöltek 19 katonát. Erre válaszul az indiai hadsereg - saját szóhasználatával - "sebészi pontosságú" csapásokat mért iszlám szélsőségesekre Pakisztánban. A két ország egymást vádolja a 2003-as tűzszüneti megállapodás megsértésével.

Az adok-kapok friss fejleményei és célkoordinátái

Több, mint négy évtizeden keresztül Új Delhi nem hajtott végre deklaráltan katonai műveletet pakisztáni területen, attól tartva, hogy egy ilyen bejelentés teljes körű háborúvá eszkalálódhat. Most, közel két évtizeddel azután, hogy mindkét ország nukleáris fegyvereket fejlesztett ki, India bejelentette, hogy a „stratégiai visszafogottság” napjainak vége és ha szükséges, háborút robbant ki, hogy Iszlámábád leálljon a „terroristák” támogatásával. Valójában azonban egyik ország sem akar átfogó háborút, de mindkét fél belekerült a adok-kapok ördögi körébe. Tegnapi fejleményként Pakisztán kémkedéssel és terrorizmussal vádolt meg nyolc indiai diplomatát.

India hindu-nacionalisták (BJP) által vezetett kormánya azzal kalkulál, hogy új kemény vonallal egyrészt fokozni tudja Pakisztán diplomáciai elszigetelődését, másrészt a harci dobok püfölésével növelni tudja hazai támogatottságát, harmadrészt pedig büntetlenül fokozhatja a kasmíri elégedetlenség elfojtását. A túlnyomó többségében muzulmánok lakta Kasmírt a második világháború után felosztották fel a többségében hinduk lakta India és a zömmel muzulmán lakosságú Pakisztán között. A két ország 1947, vagyis India függetlenné válása és Pakisztán megalakulása óta három háborút vívott egymással, ebből kettőt Kasmírért.

Amerikai teljes vállszélességgel India mellett áll

Káncz Csaba

Az elmúlt időszakban az amerikai politika és média egyre világosabb jeleket küldött Indiának, miszerint elfogadja Új Delhi a korábbiaknál jóval keményebb katonai lépéseit. Ezen jelzések közé tartozott, hogy Washington nem törődött Pakisztán aggodalmaival India egyre befolyása miatt Afganisztánban, ráadásul Washington bejelentette az USA-Afgán-India koordinációs mechanizmust létrehozását. Szeptemberben a Los Angeles Times odáig ment Új Delhi támogatásával, hogy ezt a címet adta az egyik írásának: „Indiának van a világ egyik legnagyobb hadserege, hát akkor miért nem használja?”

India már hónapok óta növeli a feszültséget és támogatja a szeparatizmust a legnagyobb pakisztáni tartományban. A területnek kiemelt geostratégiai jelentősége van, mert innen ellenőrizhető a Hormuzi-szorost a Távol-Kelettel összekötő, érzékeny olajút és stratégiai utánpótlási útvonal. Nem utolsó sorban pedig éppen Kína szárazföldi kereskedelmi útvonala halad át a tartományon.

Kína már aggódik

Évtizedeken keresztül Pakisztán számított Washington fő szövetségesének Dél-Ázsiában. De az elmúlt években az USA „globális stratégiai partnerséget” kötött Indiával, azon fő céllal, hogy Új Delhit a Kína-ellenes nyugati katonai-stratégiai offenzíva egyik frontállamává tegye Japán és Ausztrália mellett. Narendra Modi két és fél éve tartó miniszterelnöksége alatt ez a szövetség csak tovább erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.

Amerika cserébe Indiát „Kiemelt Védelmi Partner”-ré léptette elő, megnyitva az utat számára a legfejlettebb amerikai fegyverek beszerzése előtt. India a világ második legnagyobb fegyverimportőr országa és legutóbbi lépése, amelynek keretében 36 darab, nukleáris csapás mérésre is alkalmas francia Rafale harci gépeket vásárolt, Kínában is aggodalmakat keltett.

Washington kapcsolata Pakisztánnal kifejezetten megkeseredett az elmúlt időszakban, nem kis részben Iszlámábád azon szándéka miatt, hogy az afgán Talibánnal fenntartott bizalmi viszonya révén döntő szava maradjon Afganisztán politikai folyamataiban. De ennél is fontosabb tényező volt a kapcsolat megromlásában Iszlámábád szoros együttműködése Kínával.

Káncz Csaba jegyzete