Jemen fővárosától, Szanaától az Izrael déli csücskénél fekvő Eilatig 1600 kilométer a távolság. Az útvonal az Arab-félsziget déli részéről hegyeken át vezet, elhalad Mekka és Medina szent helyei mellett, végül Szaúd-Arábia ellenséges sivatagján keresztül. Ez az elképesztő távoság azonban nem akadályozta meg a Jemen nagy részét kilenc éve uraló húszi-rezsimet abban, hogy október 31-én hadat ne üzenjen a gyűlölt Izraelnek.
Az új front
Egy nyilatkozatában a húszik katonai szóvivője leszögezte: "Fegyveres erőink nagy mennyiségű ballisztikus és cirkálórakétát, valamint nagyszámú drónt indítottak különböző izraeli ellenséges célpontokra a megszállt [palesztin] területeken". Yahya Sarei a támadásokat a gázai palesztinok támogatásának minősítette, akik "amerikai-izraeli agresszióval" néznek szembe "a hivatalos arab rezsim[ek] gyengesége és az izraeli ellenséggel történő összejátszás " közepette.
A húszik hivatalos belépése a Hamász-Izrael konfliktusba azt követően történt, hogy Irán arra figyelmeztetett: a gázai háború "új frontok megnyílását" indíthatja el.
Sarei megerősítette ezt a narratívát, mondván, hogy ami "kiterjeszti a konfliktus mezejét, az a cionista ellenség folyamatos bűncselekményei és mészárlásai a Gázai övezet népe ellen".
A húszik október 20-án indították első légitámadásukat Izrael ellen, számos drónt és rakétát telepítettek a Vörös-tenger fölé. Ezt a támadást az amerikai haditengerészet egyik rombolója hiúsította meg. Későbbi jelentések szerint Szaúd-Arábia is lelőtt legalább egy rakétát. Október 30-án szintén houthi támadások indultak, amelyekért mostanra a Sarei ténylegesen magára vállalta a felelősséget.
Kik azok a húszik?
A húszi csoport, más néven Anszar Allah, a zaydi síita szekta fegyveres milíciája Jemenben.
Egy 2014-es puccsal eltávolították az Abed Rabbo Manszúr Hádi vezette jemeni átmeneti kormányt, és azóta véres polgárháborút vívnak a leváltott, Szaúd-Arábia által támogatott kormánnyal. A tavalyi tűzszünet megfékezte a harcokat az országban, jelenleg a húszik tartják ellenőrzésük alatt Észak-Jemen nagy részét.A húszik egyik legfontosabb törekvése, hogy más arcukat akarják mutatni az arab világnak, mint Szaúd-Arábia, amely normalizálni akarta a kapcsolatokat Izraellel. Hozzá kell tenni, hogy Szaúd-Arábia a nemzetközileg elismert jemeni kormány - a húszik egyik fő ellenfele a polgárháborúban - fő támogatója.
Oldalvágás az Emirátusoknak
Azt is fontos megjegyezni, hogy az arab országokban a gázai civilek tragédiájának mélyülésével párhuzamosan egyre nagyobb a köznép elégedetlensége a kormányaik Izraellel szembeni gyenge álláspontja miatt.
Megfigyelők szerint a "normalizálók" elleni retorika elsősorban az Egyesült Arab Emírségek ellen irányul. Amikor Abu Dhabi a 2020-as Ábrahámi Megállapodás keretében hivatalossá tette a kapcsolatokat Tel-Avivval, a húszik úgy minősítették a lépést, mint Izrael kísérletét arra, hogy "kémkedjen Irán után, és megvesse a lábát a Hormuzi-szoros közelében".
Október 9-én a húszik legfőbb szóvivője, Mohammed Abdulszalam ostorozta Abu-Dhabit a palesztin ellenállás állítólagos "hátbaszúrása" és "Izrael melletti nyilvános kiállása" miatt. Abdulszalam kiemelte, hogy a régió népei "nem tűrnek el egyetlen olyan oldalt sem, amely fedezetet nyújt Izrael agressziójának".
Van egy forgatókönyv, amely szerint a húszi támadások Izrael számára előnyösek lehetnek.
Ezek ugyanis belejátszanak abba a narratívába, hogy Izraelnek egy Irán által támogatott többfrontos háborúval kell szembenéznie, ami potenciálisan fokozza a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között. Ez pedig megerősítheti az amerikai külpolitikai intézményen belüli héják érveit, akik az Egyesült Államokat az Iránnal szembeni konfrontatívabb álláspont felé terelik.
Belső okok is közrejátszanak
Kérdéses azonban, hogy a húszik mennyire érdekeltek abban, hogy regionális konfliktust okozzanak - már csak azért is, mert ez veszélyeztetné azokat az eredményeket, amelyeket a Szaúd-Arábiával kötött megállapodások és a 2022 áprilisa óta érvényben lévő tűzszünet nyomán elértek.
A húszi-kormány képviselői nemrégiben megegyezésre jutottak Szaúd-Arábiával, amelynek értelmében számos pénzügyi követelésüket teljesítették, és nem szívesen kockáztatnák ezt, valamint a tűzszünetet, amely lehetővé teszi számukra, hogy a katonai megerősítésre összpontosítsanak.
A megfigyelők az Izraellel való konfliktusba való belépés belső okait is kiemelik. Ibrahim Jalal, a Közel-Keleti Intézet nem rezidens tudósa szerint a húsziknak "négy fő indítéka" van: a kormányzással szembeni növekvő elégedetlenség levezetése, a hazai támogatók összegyűjtése, a harcosok moráljának növelése, valamint a Szaúd-Arábiával folyó béketárgyalásokon való "nyomásgyakorlás".
Az Irán által támogatott iraki és szíriai csoportokkal ellentétben - amelyek a közelmúltban amerikai csapatokat támadtak - a húszik nem vették célba a térségben lévő amerikai erőket. Ha a húszik valóban ugyanabba a kategóriába tartoznának, mint más iráni proxik, akkor a legközelebbi amerikai állomáshelyet, Dzsibutit vették volna célba.
Más a játszma Washingtonnal
Ennek fényében figyelembe kell venni a jelenlegi helyzet amerikai dimenzióját. A húszik kifejezetten figyelmeztettek arra, hogy a gázai háborúba való közvetlen amerikai beavatkozás regionális konfliktust fog kirobbantani. Holott a Biden-kormányzat jelezte, hogy nem érdeke az izraeli-palesztin konfliktus kiszélesítése.
Az is tény, hogy nem sokkal hivatalba lépése után, 2021 januárjában Biden visszavonta a Donald Trump-kormányzat döntését, és levette a húszikat Washington feketelistájáról. Az akkori érv az volt, hogy az USA terrorista minősítése akadályozza a jemeni nép humanitárius segélyhez való hozzáférését.
Ha viszont a gázai háború tovább szélesedik, különösen oly módon, hogy az amerikai erők is érintettek lehetnek benne, Biden kénytelen lehet Trump politikáját folytatni. Ebben a forgatókönyvben a humanitárius hozzáférés, amely lehetővé tette az ENSz által közvetített jemeni tűzszünetet, az első járulékos áldozatok közé kerülhet, potenciálisan katasztrofális következményekkel.
Az IDF fenntartja a megállapodást.
