A sivatagi királyság nagy játszmája a gázai háborúban

Ebrahim Raiszi iráni elnök várhatóan vasárnap részt vesz egy, az Izrael és a Hamász közötti háborúval foglalkozó csúcstalálkozón a szaúdi fővárosban, Rijádban - közölte az előkészületeket ismerő forrás az AFP-vel. A csúcstalálkozót az Iszlám Együttműködés Szervezete szervezi. Ez egy 57 tagú, többségi muszlim országokat tömörítő szervezet, amelynek székhelye a szaúdi Dzsiddában található.

A tervek szerint a találkozóra egy nappal az Arab Liga vezetőinek a háborúval foglalkozó rendkívüli ülése után kerül sor, szintén Rijádban. Raiszi és Szaúd-Arábia tényleges uralkodója, Mohammed bin Szalmán trónörökös október 12-én tartották első telefonbeszélgetésüket, amelyen mindkét államférfi támogatásáról biztosította a palesztin ügyet. Az IRNA iráni állami hírügynökség szerint arról tárgyaltak, hogy "véget kell vetni a Palesztina elleni háborús bűnöknek".

A szaúdi tisztviselők mélyen aggódnak a háború esetleges kiszélesedése miatt, amely többek között kisiklathatja Szalmán átfogó, a világ legnagyobb nyersolaj-exportőrének a fosszilis tüzelőanyagokról való leváltását célzó „Vision 2030” reformprogramját.

Rijád lépései

A Hamász október 7-i, Izrael elleni erőszakos támadását követő órákban a szaúdi hatóságok "azonnali de-eszkalációra" szólítottak fel, miközben megjegyezték, hogy korábban már figyelmeztettek "a folyamatos megszállás és a palesztinok törvényes jogaiktól való megfosztásának, valamint a szent helyeik elleni ismételt, szisztematikus provokációknak" a következményeire. Egy újabb nyilatkozatában a szaúdi külügyminiszter megismételte, hogy az ország "kategorikusan elutasítja a palesztin nép Gázából való erőszakos kitelepítésére irányuló felhívásokat, és elítéli a védtelen civilek folyamatos támadását".

Ugyanakkor Rijád nyitva tartja az ajtót az Egyesült Államokkal való párbeszédre, amint azt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös három héttel ezelőtti találkozója is mutatta.

A hivatalos szaúdi álláspont Palesztináról

Az elmúlt évtizedekben a palesztin kérdés kiemelt szerepet játszott a hivatalos szaúdi álláspontokban, és gyakran említették nyilvános beszédekben, összhangban a 2002-es ”Arab Békekezdeményezés” alapelveivel, amely Izraelnek a megszállt területekről (1967 előtti határok) való kivonulását és egy független Palesztina elismerését követeli, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne.

A Gázai övezet kérdése továbbra is a szaúdi álláspont középpontjában áll. Az övezetet "az Izrael által bevezetett igazságtalan blokád miatt hatalmas börtönnek" nevezik, míg Izraelt gyakran vádolják azzal, hogy figyelmen kívül hagyja "a nemzetközi törvényesség határozatait és a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó (IV.) Genfi Egyezményt".

Hosszú távú de facto együttműködés Izraellel

Annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban a palesztinai kérdésre helyezik a hangsúlyt, a Királyság régóta Izrael partnere. Az Iránnal - és a Hezbollahhal - szembeni közös ellenségeskedés azt eredményezte, hogy a két állam az iráni nukleáris (JCPOA) tárgyalások és a libanoni háború esetében ugyanazon az oldalon találta magát, bár a közelmúltbeli szaúdi-iráni enyhülés, amelyet Kína közvetített 2023 márciusában, bizonyos mértékig megváltoztatta ezt a dinamikát.

A rezsim stabilitásával kapcsolatos aggályok

Belföldön a palesztin önrendelkezés még mindig fontos a lakosság szemében. És noha Szaúd-Arábia a világ egyik legautokratikusabb állama, a rezsim mégis sok időt tölt azzal, hogy konszenzust szerezzen, és elrettentse a rezsimellenes mozgósítást, különösen a nagyszámú fiatal és a közösségi médiában jártas lakosság körében.

Különösen a szaúdi koronaherceg ismerte fel, hogy a királyságában egy "ifjúsági tömeg" jelenléte tüntetésekhez és erőszakos konfliktusokhoz vezethet, ezért a szaúdi propagandagépezet erőfeszítéseit a közösségi médiára irányította, mivel az egyre nagyobb szerepet játszik a viták és az információfogyasztás színtereként.

Kiegyensúlyozó játszma

A Hamász október 7-i támadásait és az izraeli megtorlás eszkalálódását követően a szaúdiak láthatóan kiegyensúlyozottan cselekszenek, és úgy reagálnak az eseményekre, hogy egyik érintett féllel sem rontották visszafordíthatatlanul a kapcsolatokat: "igazságos, teljes és méltányos megoldást követelnek a palesztin nép jogainak védelme érdekében", csatlakoztak az ENSz Közgyűlés többségéhez, amely a humanitárius tűzszünetet támogatta, egyben bejelentették, hogy 2 millió euróval járulnak hozzá az UNRWA-hoz a palesztin menekültek támogatására.

Ezek a lépések és nyilatkozatok összhangban vannak az október 7. előtti szaúdi egyensúlyozó akciókkal az izraeli-palesztin konfliktusban. A belföldi legitimitás, az arab és iszlám vezetés, de az Izraellel való előnyös kapcsolatok keresése során Szaúd-Arábia gyakran zsonglőrködött a palesztin ügyön, hogy a legtöbbet hozza ki belőle.

A királyság egyre inkább a békefolyamat közvetítőjeként mutatkozott be, azáltal, hogy munkakapcsolatokat ápol minden féllel, miközben ragaszkodik az igazságos és méltányos hosszú távú megoldás előmozdításához. A jelenlegi válságban az Izraellel folytatott normalizációs tárgyalások leállítását ezen egyensúlyozó játék keretében kell értelmezni.

A jelenlegi válság nagyobb mozgásteret biztosít a királyság számára, hogy a konfliktus hevének elmúltával növelje a tétet az Egyesült Államokkal szemben, cserébe a tárgyalások jövőbeli folytatásáért.