Az Egyesült Államok és Izrael tervei az Irán elleni arab szövetség létrehozásáról szertefoszlottak pénteken azzal a hírrel, hogy hét év jégkorszak után Irán és Szaúd-Arábia megegyezett Kína közvetítésével a diplomáciai kapcsolatok két hónapon belüli helyreállításáról. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby elmondta, hogy az USA továbbra is figyeli Kínát, "ahogy saját önző érdekeikből próbálnak befolyást és megtámasztást szerezni a világ más részein".
Valljuk be, ez a kijelentés meglehetősen szánalmasra sikeredett. Valóban, Peking stratégiai szereplővé lépett elő a Közel-Keleten és ezt azért nehéz lekommunikálni Washingtonban.
A megállapodás és a proxi tűzfészkek
A héten négy napon keresztül, Pekingben lezajlott tárgyalások azt mutatják, hogy Kína drámaian megnöveli befolyása a Közel-Keleten, amint az Öböl menti arab államok érzékelik, hogy az USA lassan kivonul a térségből.
A megállapodás megnyitja az utat Szaúd-Arábia és Irán számára, hogy újranyissák nagykövetségeiket és diplomáciai képviseleteiket, egyben újraéleszti a biztonsági együttműködésről, valamint a kereskedelemről és a befektetésekről szóló megállapodásokat is.
Ezen túlmenően közös nyilatkozatukban a két ország megerősítette, hogy "tiszteletben tartja az államok szuverenitását" és "nem avatkoznak be az államok belügyeibe", a nyelvezet pedig alátámasztja Szaúd-Arábia aggodalmát az iráni Forradalmi Gárdával, a síita milíciát felügyelő proxi erővel kapcsolatban szerte a régióban.
Jemenben Szaúd-Arábia állandó tűzszünetet és kiutat keres az iráni támogatást élvező húszi milíciával szemben a nyolcadik éve tartó háborúból. Az Iránnal való kapcsolatok helyreállítása csökkentheti a húsziknak szánt fegyverszállítmányokat, és segíthet a jemeni háború lezárásában.
A Szaúd-Arábia és Irán közötti kapcsolatok javulása emellett pozitív hatással lehet a szíriai polgárháborúra is. A szaúdi királyság régóta támogatja a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya ellen harcoló szunnita csoportokat, akit viszont Irán és Oroszország is támogat. Ez a háború Szíria nagy részén patthelyzetbe került, miközben egyre több arab állam próbálja helyreállítani a kapcsolatokat a szír rezsimmel.
A megújult kapcsolatok kedvező hatással lehetnek a biztonságra és a stabilitásra Irakban és Libanonban is, ahol Irán által támogatott milíciák tevékenykednek. A megállapodás csökkentheti a felekezeti feszültségeket a Közel-Kelet egyes részein, egészen Dél-Ázsiáig.
Az Irán által támogatott libanoni milícia és a Hezbollah politikai csoport vezetője, Haszan Naszrallah leszögezte, hogy a megállapodás „új távlatokat nyithat” Libanonban, Szíriában és Jemenben. Irak és Omán is méltatta a megállapodást – itt ki kell emelni, hogy ez a két ország a színfalak mögött már két éve fáradozott ezen a megállapodáson.
Nehéz kétoldalú kapcsolat
Szaúd-Arábia vezető szerepet vállal az iszlám világban, mint Mekka és Medina szent helyeinek őre. Az 1979-es iráni forradalom óta azonban az Iszlám Köztársaság vitatja ezt a szerepet. Irán síita országként azonban nehezen ismerteti el magát vezető hatalomként a muszlimok szunnita többsége által. Az elmúlt években mindazonáltal sikerült kiterjesztenie befolyását Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.
Rijád 2016-ban szakította meg kapcsolatait Teheránnal, miután tüntetők megszállták a szaúdi diplomáciai képviseleteket Iránban. Szaúd-Arábia napokkal korábban kivégzett egy prominens síita muszlim tudóst, ami elindította a tüntetéseket.
Kína szerepe
Kína azért tudta betölteni ezt a kulcsfontosságú közvetítői szerepet, mert mindkét országgal fenntartotta kapcsolatait, és mindkét OPEC-tagállamtól vásárol olajat az USA Iránnal szembeni szankciói ellenére. Irán elnöke a múlt hónapban Kínába látogatott.
Kína szintén erős kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábiával, mint az importált olajának legnagyobb termelőjével. Hszi Csin-ping kínai elnököt meleg fogadtatásban részesítette a királyság múlt decemberben egy nagy horderejű látogatáson, amely már mutatta Peking azon törekvéseit, hogy kiterjessze befolyását az Öbölben - egy régióban, amelyet hagyományosan az USA szoros biztonsági partnerének tekintik.
Hogyan érintheti ez az USA politikáját és érdekeit az Öbölben?
Bár Biden elnök megpróbálta újraéleszteni Irán nukleáris megállapodását, de a megállapodás reménye egyre haloványabb.
Washington és Teherán viszonya az elmúlt hónapokban még feszültebbé vált, miután Irán drónokat szállított Oroszországnak, és miután Irán leverte a tiltakozásokat, amelyeket egy fiatal iráni nő halála váltott ki a biztonsági erők őrizetében tavaly. Szaúd-Arábia jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de a királyság külügyminisztere nemrégiben ellátogatott Kijevbe, és 400 millió dolláros humanitárius segélyt ígért ott.
Bár az USA öt katonai bázist üzemeltet Szaúd-Arábiában, a térség konfliktusaiba való bekapcsolódási hajlandósága jelentősen visszaesett. Ez különösen igaz az ukrajnai orosz invázió óta.
Az amerikai biztonsági ernyő gyengülésével Szaúd-Arábiában is érezték az igényt, hogy más módon gondolkodjanak arról, hogyan tudja a királyság biztosítani területét, határait és érdekeit.
Mélyütés Izraelnek
Izrael számára, amely annak ellenére, hogy a palesztinok saját állam nélkül maradtak, normalizálni akarta kapcsolatait Szaúd-Arábiával, az Iránnal fennálló feszültségek enyhítése megnehezítheti saját regionális számításait.
Netanjahu kormánya pénteken nem kommentálta az áttörést.
Netanjahu az elmúlt hetekben belföldi politikai nyomás alatt katonai fellépéssel fenyegetőzött Irán nukleáris programja ellen. Nos, a Teheránnal békére törekvő Rijád most kiesik a lehetséges szövetségesek közül.
Az ellenzék azonnal támadásba lendült. Jair Lapid volt miniszterelnök szerint „a megállapodás veszélyes fejlemény, amely megfosztja Izraelt az Irán elleni regionális védőfalától és a kormány külpolitikájának teljes és veszélyes kudarcát tükrözi."
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
