<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára.  Kína hamburgi térnyerése tovább terheli az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Káncz Csaba jegyzete

A kínai állami tulajdonú COSCO hajózási társaság betette a lábát a Hamburgba, Németország legnagyobb kikötőjébe.  Szeptember 21-én került megerősítésre, hogy a COSCO kikötőkre specializálódott leányvállalata, a COSCO Shipping Ports Limited (CSPL) 35 százalékos részesedést vásárol az észak-német megapolisz második legnagyobb konténer termináljában (Container Terminal Tollerort GmbH, CTT).  A COSCO jelenleg a világ harmadik legnagyobb konténer szállítója és az ötödik legnagyobb árukikötő működtetője. 

Stratégiai pozíció – a hírszerzés számára is

A COSCO 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a görögországi Pireusz árukikötőben, 85,5 százalékos résszel a belga Zeebrugge kikötőjében és 51 százalékkal a spanyolországi Valencia kikötőjében.  Kisebbségi tulajdonnal bír az olaszországi Vado-ban, a spanyolországi Bilbaoban, valamint a hollandiai Rotterdam és Antwerpen kikötőiben.

A cég globális terjeszkedése a kínai kormányzat politikai és kereskedelmi érdekeinek megfelelően történik és a hajmeresztő ütemű növekedését az állami finanszírozás tette lehetővé.  Peking bevallott célja, hogy globális „tengeri hatalommá” váljon és a kínai geopolitikai célok megvalósításában a COSCO-nak kulcsszerepe van.  Arról már nem is beszélve, hogy a kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára. 

Az EU aggodalmai

Az EU-ban viszont mára megváltozott a széljárás a kínai beruházásokkal kapcsolatban és új rendelkezések léptek életbe a külföldi befektetések előzetes átvilágítására.  Mivel a kikötők „kritikus infrastruktúráknak” számítanak, a COSCO is hamburgi lépése is különleges figyelmet fog kapni.  Peking lépései ugyanis már befolyásolják az európai döntéshozók „stratégiai autonómiára” törekvését, ahogyan beszállítói láncok ellenőrzésére vonatkozó szándékokat is. 

A Kína és Litvánia között beállt politikai és kereskedelmi jégkorszak nyugtalanító fejleménye, hogy Peking a nyomásgyakorlás eszközeként leállította vasúti áruforgalmát a kis balti állam felé.  

Kína hamburgi behatolását élesen bírálta az egyik legnagyobb német szakszervezet, a „ver.di”.  Álláspontjuk szerint a lépést követően romlani fognak a munkavállalói jogok, ahogyan ez a pireuszi kikötő esetében is történt.   

Egy tavalyi kutatás szerint a koronavírus járvány következményeképpen a világ vállalatainak a fele egyébként is radikálisan át akarja alakítani a beszállítói láncait.  36 százalékuk már lépéseket is tett ezirányba.  A jelek szerint a költséghatékonyság helyett a beszállítói biztonság kerül a nagy gyártók homlokterébe.

Transzatlanti elhidegülés

Kína hamburgi térnyerése tovább terhelheti az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Az AUKUS biztonságpolitikai szerződés ráadásul jelzés arra vonatkozóan, hogy Washington nagyobb figyelmet fordít Ázsiára, mint Európára, mi több, kigolyózta az EU-tag Franciaországot az EU-t elhagyó Egyesült Királyság javára. 

Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)

Washingtonban már Trump volt elnök alatt meggyökeresedett az érzés, hogy felesleges megegyezni Kínával, hiszen úgysem tartják be annak pontjait - ez vonatkozik Hszi elnök azon korábbi ígéretére, miszerint Peking befejezi az államilag folytatott kiber-kémkedést amerikai cégek ellen. Ennél még szélesebb fronton a Fehér Ház már évek óta azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak.

Joe Biden elnök pedig júniusi rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők.  Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek.

A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a Huawei, a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation), több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég, a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC, és az Aviation Industry Corp. dróngyártó.

Az ipar kiüresítése ellen

A Fehér Ház mindezeken túl nyáron bejelentette, hogy a Biden kormányzat egy „kereskedelmi ütőerőt” hoz létre Katherine Tai kereskedelmi képviselő vezetésével, hogy az amerikai ipar „kiüresedését” megállítsák, ahogyan a kritikus beszállítói láncok (félvezetők, gyógyszerek) erózióját is.

Az intézkedéseket egy 255-oldalas tanulmány keretében hozták nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor a Szenátus által 68-32 arányban elfogadott törvényjavaslat értelmében az USA mintegy 250 milliárd dollárt invesztál az amerikai feldolgozóipar és technológia felpörgetésébe, válaszul Kína egyre nagyobb dominanciájára ezeken a területeken.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Döbbenetes számok jöttek a pedagógushiányról
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 14:48
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kérésére elvégzett felmérés aggasztó képest fest a pedagógusok helyzetéről.
Makro / Külgazdaság Karantén helyett heti kétszer tesztelnek az izraeli iskolákban
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 13:42
A karantén teljesen megbénítaná az ország oktatási rendszerét.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint az egészségügyben dolgozókat támadja az ellenzék
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 08:57
A miniszterelnök szerint a járvány elleni védekezést az ellenzéki pártok nem csak nálunk kritizálják a kormány munkáját. Magyar sajátosság, hogy az itteni baloldal nem csak a kormányt támadja Orbán Viktor szerint, hanem az egészségügyben dolgozókat is.
Makro / Külgazdaság Újabb európai ország van túl az újabb járványhullámon
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 07:28
Franciaországban február 2-tól kezdve fokozatosan feloldják a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt bevezetett korlátozásokat - jelentette be Jean Castex miniszterelnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Két oltás sem lesz elég a védettségi igazoláshoz
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 07:16
Csütörtök éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben a védettségi igazolványokkal kapcsolatos rendelkezés módosítása, amely a korábbiakhoz képest jelentős változásokat tartalmaz. Az oltatlanok teljesen elvesztik jogosultságukat.
Makro / Külgazdaság Súlyos fenyegetést kapott Putyin
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 06:28
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy bármiféle orosz behatolást Ukrajna területére az Egyesült Államok inváziónak fog tekinteni.
Makro / Külgazdaság Nem kell a pánik: nem döntötte be Európát az omikron
Wéber Balázs | 2022. január 21. 05:28
Bár az omikron soha nem látott csúcsokra lökte az új koronavírus-fertőzöttek számát sok európai országban, a kórházban kezeltek és az áldozatok száma stagnált vagy csak relatív kis mértékben emelkedett – derül ki körképünkből. A britek már túl is vannak a csúcson, és hamarosan feloldják a megmaradt korlátozásokat. Az óvatosság persze továbbra is ajánlott, ugyanakkor paradigmaváltás jöhet a válságkezelésben: a koronavírus a jövőben egy lehet a többi vírus közül.   
Makro / Külgazdaság Összegyűjtötték az aláírásokat az ellenzéki népszavazáshoz
Valkai Nikoletta | 2022. január 20. 18:31
A két kérdéshez összesen 470 ezer aláírást szedtek össze.
Makro / Külgazdaság Putyin elképesztő eszköztára - világszerte képes beavatkozni konfliktusokba
Káncz Csaba | 2022. január 20. 15:35
Noha az orosz gazdaság a világ összes GDP-jének csak 3,1 százalékát teszi ki, katonailag hatékonyan avatkozik be világszerte a különböző konfliktusokba. Áttekintjük, hogy a Kreml milyen módszereket vonultat fel a geopolitikai céljai eléréséhez. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Népszámlálást tartottak Szlovákiában: hányan vallották magukat magyarnak?
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 12:52
36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló