5p

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára.  Kína hamburgi térnyerése tovább terheli az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Káncz Csaba jegyzete

A kínai állami tulajdonú COSCO hajózási társaság betette a lábát a Hamburgba, Németország legnagyobb kikötőjébe.  Szeptember 21-én került megerősítésre, hogy a COSCO kikötőkre specializálódott leányvállalata, a COSCO Shipping Ports Limited (CSPL) 35 százalékos részesedést vásárol az észak-német megapolisz második legnagyobb konténer termináljában (Container Terminal Tollerort GmbH, CTT).  A COSCO jelenleg a világ harmadik legnagyobb konténer szállítója és az ötödik legnagyobb árukikötő működtetője. 

Stratégiai pozíció – a hírszerzés számára is

A COSCO 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a görögországi Pireusz árukikötőben, 85,5 százalékos résszel a belga Zeebrugge kikötőjében és 51 százalékkal a spanyolországi Valencia kikötőjében.  Kisebbségi tulajdonnal bír az olaszországi Vado-ban, a spanyolországi Bilbaoban, valamint a hollandiai Rotterdam és Antwerpen kikötőiben.

A cég globális terjeszkedése a kínai kormányzat politikai és kereskedelmi érdekeinek megfelelően történik és a hajmeresztő ütemű növekedését az állami finanszírozás tette lehetővé.  Peking bevallott célja, hogy globális „tengeri hatalommá” váljon és a kínai geopolitikai célok megvalósításában a COSCO-nak kulcsszerepe van.  Arról már nem is beszélve, hogy a kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára. 

Az EU aggodalmai

Az EU-ban viszont mára megváltozott a széljárás a kínai beruházásokkal kapcsolatban és új rendelkezések léptek életbe a külföldi befektetések előzetes átvilágítására.  Mivel a kikötők „kritikus infrastruktúráknak” számítanak, a COSCO is hamburgi lépése is különleges figyelmet fog kapni.  Peking lépései ugyanis már befolyásolják az európai döntéshozók „stratégiai autonómiára” törekvését, ahogyan beszállítói láncok ellenőrzésére vonatkozó szándékokat is. 

A Kína és Litvánia között beállt politikai és kereskedelmi jégkorszak nyugtalanító fejleménye, hogy Peking a nyomásgyakorlás eszközeként leállította vasúti áruforgalmát a kis balti állam felé.  

Kína hamburgi behatolását élesen bírálta az egyik legnagyobb német szakszervezet, a „ver.di”.  Álláspontjuk szerint a lépést követően romlani fognak a munkavállalói jogok, ahogyan ez a pireuszi kikötő esetében is történt.   

Egy tavalyi kutatás szerint a koronavírus járvány következményeképpen a világ vállalatainak a fele egyébként is radikálisan át akarja alakítani a beszállítói láncait.  36 százalékuk már lépéseket is tett ezirányba.  A jelek szerint a költséghatékonyság helyett a beszállítói biztonság kerül a nagy gyártók homlokterébe.

Transzatlanti elhidegülés

Kína hamburgi térnyerése tovább terhelheti az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Az AUKUS biztonságpolitikai szerződés ráadásul jelzés arra vonatkozóan, hogy Washington nagyobb figyelmet fordít Ázsiára, mint Európára, mi több, kigolyózta az EU-tag Franciaországot az EU-t elhagyó Egyesült Királyság javára. 

Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)
Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)

Washingtonban már Trump volt elnök alatt meggyökeresedett az érzés, hogy felesleges megegyezni Kínával, hiszen úgysem tartják be annak pontjait - ez vonatkozik Hszi elnök azon korábbi ígéretére, miszerint Peking befejezi az államilag folytatott kiber-kémkedést amerikai cégek ellen. Ennél még szélesebb fronton a Fehér Ház már évek óta azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak.

Joe Biden elnök pedig júniusi rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők.  Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek.

A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a Huawei, a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation), több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég, a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC, és az Aviation Industry Corp. dróngyártó.

Az ipar kiüresítése ellen

A Fehér Ház mindezeken túl nyáron bejelentette, hogy a Biden kormányzat egy „kereskedelmi ütőerőt” hoz létre Katherine Tai kereskedelmi képviselő vezetésével, hogy az amerikai ipar „kiüresedését” megállítsák, ahogyan a kritikus beszállítói láncok (félvezetők, gyógyszerek) erózióját is.

Az intézkedéseket egy 255-oldalas tanulmány keretében hozták nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor a Szenátus által 68-32 arányban elfogadott törvényjavaslat értelmében az USA mintegy 250 milliárd dollárt invesztál az amerikai feldolgozóipar és technológia felpörgetésébe, válaszul Kína egyre nagyobb dominanciájára ezeken a területeken.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Irigykedhetünk a csehekre? Megtudtuk, hogyan élnek
Privátbankár.hu | 2025. február 5. 06:13
A cseh családok 90 százalékának nem jelentenek gondot a rendszeres havi kiadások, de hányan tudnak félretenni? És mennyiből?
Makro / Külgazdaság Trump tett egy ajánlatot Zelenszkijnek
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 17:39
Ritkaföldfémekért cserébe segítenék Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság Fontos dolgokat mondott Varsóban a magyar külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 16:42
Az elmúlt évek kudarcos európai uniós gazdaságpolitikájából azt a következtetést kellene levonni, hogy Brüsszelnek vissza kell adnia a tagállamoknak a gazdaságpolitika menedzselését – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Varsóban. A tárcavezető arról számolt be a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális tanácsülését követően, hogy abban egyetértés volt a résztvevők között, hogy a közösség nagyon súlyos kihívások előtt áll gazdasági szempontból, és sokat veszített a versenyképességéből az utóbbi években, ennek okait és a lehetséges kiutat illetően azonban már eltérnek a vélemények.
Makro / Külgazdaság Odacsapna Magyarországnak az Európai Néppárt jogállamisági felelőse
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 10:04
Erős kritikával illette Magyarországot Michal Wawrykiewicz.  
Makro / Külgazdaság Extra nyugdíjkiegészítést kaphatnak az idősek a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 08:55
Romániában a jelentős költségvetési hiány miatt részben megszorító költségvetést terjeszt a kormány a parlament elé.
Makro / Külgazdaság Kína „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” üzemmódra kapcsolt
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 07:47
A Kínával szemben bevezetett 10 százalékos amerikai büntetővám annak rendje és módja szerint életbe lépett, így az ázsiai ország is megtette a tőle telhetőt az USA megdorgálására.
Makro / Külgazdaság Új terve van Putyinnak: elárulta, mi a legfontosabb orosz erőforrás
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 07:07
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke szeretne haladni a korral. Kijelentette, hogy országa fejlesztésének kulcsa a mesterséges intelligencia felhasználásában rejlik.
Makro / Külgazdaság Donald Trump lövöldözni kezdett – ez most Orbán Viktornak is fájhat
Király Béla | 2025. február 4. 05:46
Az amerikai elnök nem várt sokat, beiktatása után két hét sem telt el, de máris komoly vámokat vetett ki Kanada, Mexikó és Kína esetében is. Hogy a sor teljes legyen hétfőn Donald Trump belengette azt is, hogy az európai országokra is kivet majd vámokat. Mindez Magyarország számára sok jóval nem kecsegtet.
Makro / Külgazdaság Nem várt helyről kapott többmilliót az AfD
Privátbankár.hu | 2025. február 3. 17:39
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi tartományi vezetője, Gerhard Dingler elismerte, hogy 2,4 millió eurós támogatást adott a német AfD választási kampányára.
Makro / Külgazdaság Hat dolog, ami már biztos, hogy drágább lesz Amerikában Trump vámtarifái után
Privátbankár.hu | 2025. február 3. 16:48
Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborút robbantott ki azzal, hogy vámokat vetett ki országa szomszédaiból, Kanadából és Mexikóból származó importra.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG