5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára.  Kína hamburgi térnyerése tovább terheli az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Káncz Csaba jegyzete

A kínai állami tulajdonú COSCO hajózási társaság betette a lábát a Hamburgba, Németország legnagyobb kikötőjébe.  Szeptember 21-én került megerősítésre, hogy a COSCO kikötőkre specializálódott leányvállalata, a COSCO Shipping Ports Limited (CSPL) 35 százalékos részesedést vásárol az észak-német megapolisz második legnagyobb konténer termináljában (Container Terminal Tollerort GmbH, CTT).  A COSCO jelenleg a világ harmadik legnagyobb konténer szállítója és az ötödik legnagyobb árukikötő működtetője. 

Stratégiai pozíció – a hírszerzés számára is

A COSCO 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a görögországi Pireusz árukikötőben, 85,5 százalékos résszel a belga Zeebrugge kikötőjében és 51 százalékkal a spanyolországi Valencia kikötőjében.  Kisebbségi tulajdonnal bír az olaszországi Vado-ban, a spanyolországi Bilbaoban, valamint a hollandiai Rotterdam és Antwerpen kikötőiben.

A cég globális terjeszkedése a kínai kormányzat politikai és kereskedelmi érdekeinek megfelelően történik és a hajmeresztő ütemű növekedését az állami finanszírozás tette lehetővé.  Peking bevallott célja, hogy globális „tengeri hatalommá” váljon és a kínai geopolitikai célok megvalósításában a COSCO-nak kulcsszerepe van.  Arról már nem is beszélve, hogy a kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára. 

Az EU aggodalmai

Az EU-ban viszont mára megváltozott a széljárás a kínai beruházásokkal kapcsolatban és új rendelkezések léptek életbe a külföldi befektetések előzetes átvilágítására.  Mivel a kikötők „kritikus infrastruktúráknak” számítanak, a COSCO is hamburgi lépése is különleges figyelmet fog kapni.  Peking lépései ugyanis már befolyásolják az európai döntéshozók „stratégiai autonómiára” törekvését, ahogyan beszállítói láncok ellenőrzésére vonatkozó szándékokat is. 

A Kína és Litvánia között beállt politikai és kereskedelmi jégkorszak nyugtalanító fejleménye, hogy Peking a nyomásgyakorlás eszközeként leállította vasúti áruforgalmát a kis balti állam felé.  

Kína hamburgi behatolását élesen bírálta az egyik legnagyobb német szakszervezet, a „ver.di”.  Álláspontjuk szerint a lépést követően romlani fognak a munkavállalói jogok, ahogyan ez a pireuszi kikötő esetében is történt.   

Egy tavalyi kutatás szerint a koronavírus járvány következményeképpen a világ vállalatainak a fele egyébként is radikálisan át akarja alakítani a beszállítói láncait.  36 százalékuk már lépéseket is tett ezirányba.  A jelek szerint a költséghatékonyság helyett a beszállítói biztonság kerül a nagy gyártók homlokterébe.

Transzatlanti elhidegülés

Kína hamburgi térnyerése tovább terhelheti az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Az AUKUS biztonságpolitikai szerződés ráadásul jelzés arra vonatkozóan, hogy Washington nagyobb figyelmet fordít Ázsiára, mint Európára, mi több, kigolyózta az EU-tag Franciaországot az EU-t elhagyó Egyesült Királyság javára. 

Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)
Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)

Washingtonban már Trump volt elnök alatt meggyökeresedett az érzés, hogy felesleges megegyezni Kínával, hiszen úgysem tartják be annak pontjait - ez vonatkozik Hszi elnök azon korábbi ígéretére, miszerint Peking befejezi az államilag folytatott kiber-kémkedést amerikai cégek ellen. Ennél még szélesebb fronton a Fehér Ház már évek óta azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak.

Joe Biden elnök pedig júniusi rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők.  Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek.

A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a Huawei, a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation), több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég, a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC, és az Aviation Industry Corp. dróngyártó.

Az ipar kiüresítése ellen

A Fehér Ház mindezeken túl nyáron bejelentette, hogy a Biden kormányzat egy „kereskedelmi ütőerőt” hoz létre Katherine Tai kereskedelmi képviselő vezetésével, hogy az amerikai ipar „kiüresedését” megállítsák, ahogyan a kritikus beszállítói láncok (félvezetők, gyógyszerek) erózióját is.

Az intézkedéseket egy 255-oldalas tanulmány keretében hozták nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor a Szenátus által 68-32 arányban elfogadott törvényjavaslat értelmében az USA mintegy 250 milliárd dollárt invesztál az amerikai feldolgozóipar és technológia felpörgetésébe, válaszul Kína egyre nagyobb dominanciájára ezeken a területeken.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kéri László: Még az is lehet, a bombariadóval Orbán Viktorék tesztelték azt, mennyire vevő a társadalom ilyen pánikreakciókra
Csabai Károly | 2025. január 24. 15:12
A politológus, szociológus, tanár a Klasszis Klub legutóbbi élő adásának volt a vendége. A minapi aktualitás, a több száz hazai iskolának külldött bombariadón túl egyebek mellett körbejártuk, hogy a Tisza Pártnak vagy a Fidesznek lehet érdeke a Magyar Péter által bedobott előrehozott választások. Megpróbáltuk azonosítani, kikből állhat a Tisza szavazóbázisa, hány százalékuk csalódott fideszes, hányan „érkeztek” az óellenzéktől és hányan vannak olyanok, akik eddig bizonytalankodtak. S arról is kikértük vendégünk véleményét, miért pont Magyar lett Orbán fő kihívója, van-e realitása annalk, hogy ő csak az úgynevezett klónja, a „korai Orbán”, a Tisza meg a Fidesz 2.0? A Klasszis Klub Live 4. évfolyamának 68. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Valami mocorog a német gazdaságban
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 13:06
A pezsgősüvegeket azért nem érdemes még behűteni. Itt van a német kormány előrejelzése.
Makro / Külgazdaság Meglepő fordulat: szombattól olcsóbb lesz a tankolás, de senki sem tudja, mennyivel
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 11:52
Odaszólt a miniszterelnök, lépett a Mol, de hogy pontosan mennyivel is csökkennek az árak, azt még a szakértők sem tudják belőni előre.
Makro / Külgazdaság Hoppá, itt a repülőrajt? Csak éppen egy kicsit nyugatabbra
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 11:04
A vártnál jobb adatok jöttek – az euróövezetből.
Makro / Külgazdaság Százezrek áram nélkül, leállt a repülőközlekedés, példátlan károkat okoz az Éowyn
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 10:24
Az utóbbi évek legpusztítóbb vihara zúdult a Brit-szigetekre.
Makro / Külgazdaság Aggasztó hírek jöttek a magyar állampapírokról
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 10:02
Ezt komolyan megérezheti a költségvetés is.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor a történelem főutcáján érzi magát, szerinte jól vizsgázott a magyar állam a bombariadóknál
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 08:59
Trump mellett haladva kerültünk vissza a fősodorba, de van, amiben még le vagyunk maradva. Szerinte Ukrajna miatt drága a magyar benzin.
Makro / Külgazdaság Újabb jel, miért bízik fantasztikus évben Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 08:30
A foglalkoztatás fél éve csökken hónapról hónapra.
Makro / Külgazdaság Hátraarc Brüsszelben: Orbán Viktor Trumpot választja Putyin helyett?
Privátbankár.hu | 2025. január 24. 07:26
A hét elején még nagyon harcias volt a magyar kormány az orosz szankciók ügyében – aztán megszólalt Donald Trump.
Makro / Külgazdaság Kicsit javult a hangulat az euróövezetben, de ez nem az igazi
Privátbankár.hu | 2025. január 23. 17:03
Van hová fejlődni még.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG