<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára.  Kína hamburgi térnyerése tovább terheli az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Káncz Csaba jegyzete

A kínai állami tulajdonú COSCO hajózási társaság betette a lábát a Hamburgba, Németország legnagyobb kikötőjébe.  Szeptember 21-én került megerősítésre, hogy a COSCO kikötőkre specializálódott leányvállalata, a COSCO Shipping Ports Limited (CSPL) 35 százalékos részesedést vásárol az észak-német megapolisz második legnagyobb konténer termináljában (Container Terminal Tollerort GmbH, CTT).  A COSCO jelenleg a világ harmadik legnagyobb konténer szállítója és az ötödik legnagyobb árukikötő működtetője. 

Stratégiai pozíció – a hírszerzés számára is

A COSCO 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a görögországi Pireusz árukikötőben, 85,5 százalékos résszel a belga Zeebrugge kikötőjében és 51 százalékkal a spanyolországi Valencia kikötőjében.  Kisebbségi tulajdonnal bír az olaszországi Vado-ban, a spanyolországi Bilbaoban, valamint a hollandiai Rotterdam és Antwerpen kikötőiben.

A cég globális terjeszkedése a kínai kormányzat politikai és kereskedelmi érdekeinek megfelelően történik és a hajmeresztő ütemű növekedését az állami finanszírozás tette lehetővé.  Peking bevallott célja, hogy globális „tengeri hatalommá” váljon és a kínai geopolitikai célok megvalósításában a COSCO-nak kulcsszerepe van.  Arról már nem is beszélve, hogy a kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára. 

Az EU aggodalmai

Az EU-ban viszont mára megváltozott a széljárás a kínai beruházásokkal kapcsolatban és új rendelkezések léptek életbe a külföldi befektetések előzetes átvilágítására.  Mivel a kikötők „kritikus infrastruktúráknak” számítanak, a COSCO is hamburgi lépése is különleges figyelmet fog kapni.  Peking lépései ugyanis már befolyásolják az európai döntéshozók „stratégiai autonómiára” törekvését, ahogyan beszállítói láncok ellenőrzésére vonatkozó szándékokat is. 

A Kína és Litvánia között beállt politikai és kereskedelmi jégkorszak nyugtalanító fejleménye, hogy Peking a nyomásgyakorlás eszközeként leállította vasúti áruforgalmát a kis balti állam felé.  

Kína hamburgi behatolását élesen bírálta az egyik legnagyobb német szakszervezet, a „ver.di”.  Álláspontjuk szerint a lépést követően romlani fognak a munkavállalói jogok, ahogyan ez a pireuszi kikötő esetében is történt.   

Egy tavalyi kutatás szerint a koronavírus járvány következményeképpen a világ vállalatainak a fele egyébként is radikálisan át akarja alakítani a beszállítói láncait.  36 százalékuk már lépéseket is tett ezirányba.  A jelek szerint a költséghatékonyság helyett a beszállítói biztonság kerül a nagy gyártók homlokterébe.

Transzatlanti elhidegülés

Kína hamburgi térnyerése tovább terhelheti az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat.  Az AUKUS biztonságpolitikai szerződés ráadásul jelzés arra vonatkozóan, hogy Washington nagyobb figyelmet fordít Ázsiára, mint Európára, mi több, kigolyózta az EU-tag Franciaországot az EU-t elhagyó Egyesült Királyság javára. 

Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)Rengeteg új kínai óriáshajó érkezhet Hamburgba (fotó: pixabay.com)

Washingtonban már Trump volt elnök alatt meggyökeresedett az érzés, hogy felesleges megegyezni Kínával, hiszen úgysem tartják be annak pontjait - ez vonatkozik Hszi elnök azon korábbi ígéretére, miszerint Peking befejezi az államilag folytatott kiber-kémkedést amerikai cégek ellen. Ennél még szélesebb fronton a Fehér Ház már évek óta azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak.

Joe Biden elnök pedig júniusi rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők.  Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek.

A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a Huawei, a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation), több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég, a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC, és az Aviation Industry Corp. dróngyártó.

Az ipar kiüresítése ellen

A Fehér Ház mindezeken túl nyáron bejelentette, hogy a Biden kormányzat egy „kereskedelmi ütőerőt” hoz létre Katherine Tai kereskedelmi képviselő vezetésével, hogy az amerikai ipar „kiüresedését” megállítsák, ahogyan a kritikus beszállítói láncok (félvezetők, gyógyszerek) erózióját is.

Az intézkedéseket egy 255-oldalas tanulmány keretében hozták nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor a Szenátus által 68-32 arányban elfogadott törvényjavaslat értelmében az USA mintegy 250 milliárd dollárt invesztál az amerikai feldolgozóipar és technológia felpörgetésébe, válaszul Kína egyre nagyobb dominanciájára ezeken a területeken.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Megerősítették: feladták Liszicsanszkot az ukránok, de visszavehetik Herszont - reggeli háborús összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 06:27
Luhanszkot is teljesen bevették az oroszok, közben az ukránok Herszonhoz közelítenek.
Makro / Külgazdaság Veszélyekre figyelmezteti az Orbán-kormányt a bajor államminiszter – interjú
Wéber Balázs | 2022. július 4. 05:31
A magyar mentesség az olajembargó alól nem lehet indok az orosz energia-szállításoktól való függetlenedés hanyagolására, a Roszatom részvételével megvalósuló paksi fejlesztés pedig újabb veszélyes függőséghez vezethet – mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Melanie Huml. Bajorország államminisztere hozzátette: Magyarország továbbra is vonzó termelési helyszín, de a cégek szeretik, ha a politikai döntések kiszámíthatóak és transzparensek, Európa pedig több egy gazdasági érdekközösségnél. Az egyenrangú párbeszéd fontos, de a jogállamisági problémákat Bajorországból is aggodalommal szemlélik.
Makro / Külgazdaság Már hivatalos: fontos kelet-ukrajnai várost vettek be az oroszok – esti összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 3. 20:25
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.  
Makro / Külgazdaság Erdogan villámgyors behatolása a Balkánra
Káncz Csaba | 2022. július 3. 18:25
Bár Ankara a balkáni muszlimok védőszentjeként tünteti fel magát – különösen Boszniában –, valójában nagyobb figyelmet fordít a gazdasági együttműködésre. A török ​​közszolgálati műsorszolgáltató elindított egy balkáni szolgáltatást, amelynek célja, hogy „Törökország hangját” közvetítse a régióban. Káncz Csaba jegyzete. 
Makro / Külgazdaság Nagyon jó hírt kapott Putyin a keleti frontról
Privátbankár.hu | 2022. július 3. 17:31
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap a szakadár "Luhanszki Népköztársaság" területének felszabadításáról tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt - adta hírül az orosz védelmi minisztérium.
Makro / Külgazdaság "Visszalépünk hetven évet" – bírálta az újbóli fegyverkezést Ferenc pápa
Privátbankár.hu | 2022. július 3. 14:59
Békére van szükség, de nem olyanra, amely a fegyverkezési egyensúlyon alapszik, mondta.
Makro / Külgazdaság Vészhelyzet Németországban, ársapkát követelnek az elszálló energiaárakra
Privátbankár.hu | 2022. július 3. 13:29
A lakossági energia árának korlátozását sürgeti a legnagyobb német munkavállalói érdekképviselet, a szakszervezetek országos szövetsége (DGB).
Makro / Külgazdaság Leereszkedett a digitális vasfüggöny Oroszországra
Kormos Olga | 2022. július 3. 12:33
Február 24. óta minden orosz internetfelhasználó megtapasztalta, mi is az a „digitális vasfüggöny”. A Kreml célja, hogy irányítsa az emberek online életét, ami egyértelműen veszélyezteti a szabadságjogaikat.
Makro / Külgazdaság Manfred Weber elosztaná az orosz földgázt az EU-tagállamok között
Privátbankár.hu | 2022. július 3. 12:01
Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, az orosz gázszállítások korlátozása miatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban Manfred Weber szerint.
Makro / Külgazdaság A nap képe: egy nagy tökkel viccelődik Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2022. július 3. 11:16
A hőség a magyar miniszterelnököt is megihlette.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG