A kínai állami tulajdonú COSCO hajózási társaság betette a lábát a Hamburgba, Németország legnagyobb kikötőjébe. Szeptember 21-én került megerősítésre, hogy a COSCO kikötőkre specializálódott leányvállalata, a COSCO Shipping Ports Limited (CSPL) 35 százalékos részesedést vásárol az észak-német megapolisz második legnagyobb konténer termináljában (Container Terminal Tollerort GmbH, CTT). A COSCO jelenleg a világ harmadik legnagyobb konténer szállítója és az ötödik legnagyobb árukikötő működtetője.
Stratégiai pozíció – a hírszerzés számára is
A COSCO 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a görögországi Pireusz árukikötőben, 85,5 százalékos résszel a belga Zeebrugge kikötőjében és 51 százalékkal a spanyolországi Valencia kikötőjében. Kisebbségi tulajdonnal bír az olaszországi Vado-ban, a spanyolországi Bilbaoban, valamint a hollandiai Rotterdam és Antwerpen kikötőiben.
A cég globális terjeszkedése a kínai kormányzat politikai és kereskedelmi érdekeinek megfelelően történik és a hajmeresztő ütemű növekedését az állami finanszírozás tette lehetővé. Peking bevallott célja, hogy globális „tengeri hatalommá” váljon és a kínai geopolitikai célok megvalósításában a COSCO-nak kulcsszerepe van. Arról már nem is beszélve, hogy a kínai tulajdonú kikötők kitűnő bázisul szolgálnak Peking hírszerzői számára.
Az EU aggodalmai
Az EU-ban viszont mára megváltozott a széljárás a kínai beruházásokkal kapcsolatban és új rendelkezések léptek életbe a külföldi befektetések előzetes átvilágítására. Mivel a kikötők „kritikus infrastruktúráknak” számítanak, a COSCO is hamburgi lépése is különleges figyelmet fog kapni. Peking lépései ugyanis már befolyásolják az európai döntéshozók „stratégiai autonómiára” törekvését, ahogyan beszállítói láncok ellenőrzésére vonatkozó szándékokat is.
A Kína és Litvánia között beállt politikai és kereskedelmi jégkorszak nyugtalanító fejleménye, hogy Peking a nyomásgyakorlás eszközeként leállította vasúti áruforgalmát a kis balti állam felé.
Kína hamburgi behatolását élesen bírálta az egyik legnagyobb német szakszervezet, a „ver.di”. Álláspontjuk szerint a lépést követően romlani fognak a munkavállalói jogok, ahogyan ez a pireuszi kikötő esetében is történt.
Egy tavalyi kutatás szerint a koronavírus járvány következményeképpen a világ vállalatainak a fele egyébként is radikálisan át akarja alakítani a beszállítói láncait. 36 százalékuk már lépéseket is tett ezirányba. A jelek szerint a költséghatékonyság helyett a beszállítói biztonság kerül a nagy gyártók homlokterébe.
Transzatlanti elhidegülés
Kína hamburgi térnyerése tovább terhelheti az amerikai-európai viszonyt, éppen akkor, amikor az AUKUS szerződés, az Északi-Áramlat II megépítése és a botrányosra sikerült afganisztáni kivonulás miatt már egyébként is rossz állapotban van a kapcsolat. Az AUKUS biztonságpolitikai szerződés ráadásul jelzés arra vonatkozóan, hogy Washington nagyobb figyelmet fordít Ázsiára, mint Európára, mi több, kigolyózta az EU-tag Franciaországot az EU-t elhagyó Egyesült Királyság javára.
Washingtonban már Trump volt elnök alatt meggyökeresedett az érzés, hogy felesleges megegyezni Kínával, hiszen úgysem tartják be annak pontjait - ez vonatkozik Hszi elnök azon korábbi ígéretére, miszerint Peking befejezi az államilag folytatott kiber-kémkedést amerikai cégek ellen. Ennél még szélesebb fronton a Fehér Ház már évek óta azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak.
Joe Biden elnök pedig júniusi rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők. Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek.
A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a Huawei, a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation), több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég, a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC, és az Aviation Industry Corp. dróngyártó.
Az ipar kiüresítése ellen
A Fehér Ház mindezeken túl nyáron bejelentette, hogy a Biden kormányzat egy „kereskedelmi ütőerőt” hoz létre Katherine Tai kereskedelmi képviselő vezetésével, hogy az amerikai ipar „kiüresedését” megállítsák, ahogyan a kritikus beszállítói láncok (félvezetők, gyógyszerek) erózióját is.
Az intézkedéseket egy 255-oldalas tanulmány keretében hozták nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor a Szenátus által 68-32 arányban elfogadott törvényjavaslat értelmében az USA mintegy 250 milliárd dollárt invesztál az amerikai feldolgozóipar és technológia felpörgetésébe, válaszul Kína egyre nagyobb dominanciájára ezeken a területeken.
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
