|
| Hillary Clinton és Donald Trump. Kép forrása: EPA |
Hillary Clinton és Donald Trump az elmúlt két hónap előzetes választásainak eredménye alapján szilárdan bebetonozta magát a két első helyre. Az idei Szuperkedd eredményeit egyes táborok a Vízválasztó Kedd néven is emlegetik, mivel kiderült, hogy a novemberi általános választáson nagy valószínűséggel Clinton-Trump párharc várható. Ettől függetlenül Trumpnak még keményen bele kell húznia, hogy a maradék küldöttek közül eleget győzzön meg ahhoz, hogy ő legyen a republikánusok jelöltje – főleg, ha továbbra is ilyen ütemben haragítja magára a női támogatóit.
A küzdelemnek ebben a korai szakaszában még nehéz lenne felmérni, hogy melyik ágazatok és vállalatok számára lesznek majd előnyösek az egyes jelöltek által hirdetett irányelvek. Valószínűleg tisztábban fogunk látni, ha majd az előzetes fordulók után beindul az igazi kampány – a leginkább reflektorfényben álló témák a gyógyszerárak, az USA honvédelmi kiadásai és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi környezet reformja lesznek. Tágabb értelemben arról is komoly spekuláció zajlik, hogy milyen hatással lesz az egyes jelöltek politikája a Fed pénzügyi megszorító intézkedéseinek tempójára.
Merre mennek a gyógyszerárak?
Hillary Clinton múlt ősszel tett kijelentései nyomán komoly árfolyamnyomás alá kerültek a gyógyszergyártó és biotechnológiai vállalatok részvényei, és ez a jövőben is hatással lehet e papírok teljesítményére; ugyanakkor előfordulhat, hogy ez a folyamat néhány érdekes belépési pontot is kínál majd.
A szenátusban a republikánusok vannak többségben, és minden bizonnyal legalábbis hűvösen állnak majd a gyógyszerárak csökkentését elrendelő új törvények kérdéséhez. Az egészségügyi reformok támogatásával kapcsolatos vonakodásuknak adták tanúbizonyságát akkor is, amikor keményen beleálltak az „Obamacare” néven ismert egészségügyi koncepció elleni tiltakozásba, amelynek hatására az eredeti javaslatoknak csak egy alaposan felhígított változata kerülhetett bevezetésre.
Ami Trumpot illeti, ahogy a legtöbb egyéb kérdésben, az egészségügy kapcsán is egymásnak némileg ellentmondó nyilatkozatokat tesz. Kampánykörútja során beszélt ugyan a gyógyszerár-tárgyalások szükségszerűségéről, ám a téma később mégsem került bele az úgynevezett Hétpontos Tervébe. Lelke mélyén továbbra is republikánus marad, így nem valószínű, hogy az egészségügyben jelentős reformokat léptetne életbe. A kampány során tapasztalt rossz publicitásnak talán az lesz a legvalószínűbb hozadéka, hogy az egészségügy, mint ágazat, a saját önszabályozása keretében valamivel ésszerűbben alakítja majd át a gyógyszerárak rendszerét.
Katonai kiadások
A védelmi költségvetés valószínűleg szintén komoly vitákat fog gerjeszteni, de a globális fenyegetettség árnyékában nagy katonai költségvetési megszorításokra nem lehet számítani.
Az USA az orosz agresszió nyomán például már ki is dolgozta az európai védelmi rendszer rendelkezésére álló pénzügyi keret megnégyszerezését. A Pentagon 2017-re összesen 582,7 milliárd dolláros költségvetést szeretne kiharcolni magának, ami alig kevesebb, mint az idei 585 milliárd dolláros keret. A két legesélyesebb jelölt a honvédelmi költségvetés újabb megkurtítása helyett a jelek szerint inkább az USA katonaságának átláthatóbb és hatékonyabb működésére helyezi a hangsúlyt.
Reformok a pénzügyben
Már több mint hét év telt el a pénzügyi válság tetőpontja óta, de a bankok még mindig azon küzdenek, hogy helyreállítsák az USA közvéleményének szemében alaposan megtépázott hírnevüket. Mindez a kampánybeszédek könnyű célpontjává tette őket: a legtöbb jelölt a szigorúbb jogszabályok szükségességéről beszélt, a demokrata Bernie Sanders pedig egyenesen egy új „Glass-Steagall törvény” megszavazását követelte, mely különválasztaná egymástól a befektetési és a lakossági banki tevékenységet.
Az Obama elnöksége alatt már korábban bevezetett jogszabályok fényében ennyire drasztikus intézkedésekre bizonyára nem kerül majd sor, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az USA bankjainak mérlege ma már sokkal szilárdabbnak tekinthető, mint akár pár évvel ezelőtt. Az más kérdés, hogy a kampánykörút során meglehetősen nagy port vert fel a minimálbér emelésének kérdése. Az USA-ban a szövetségi szintű minimálbér 2009 óta nem emelkedett, és a növelése a bérjövedelem növekedésének felgyorsulásához vezethetne, aminek hatására a Fed kénytelen lenne gyorsabb ütemben emelni a kamatlábakat. A kamatemelés pedig történelmi visszatekintésben eddig jellemzően a bankok és biztosítótársaságok jövedelmének növekedését idézte elő.
„Ahogy eddig, a jövőben is nyitva tartjuk a szemünket és megragadjuk az alulról felfelé történő részvényválogatási lehetőségeket, és bár az elmúlt időszakban tapasztalt volatilitás vételi lehetőségeket is kínált, egyik alapunk sem fektetett be a választási kampányhoz kapcsolódó szempontok alapján – viszont készen állunk arra, hogy kihasználjuk a változó politikai irányelvek nyomán kialakuló, potenciálisan nyomott vagy éppen emelkedő árfolyamokban rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője.
