Múlt szombaton, négy napos európai körútja lezárásaként Joe Biden elnök tüzes beszédet tartott Varsóban. A világpolitika szereplői a beszéd utolsó részét kapták föl, amelyben a Fehér Ház ura sokak megdöbbenésére kijelentette:
„Putyin nem maradhat hatalomban”.
De a beszéd egy rendkívül fontos része fölött szinte mindenki elsiklott: amikor Biden az Egyesült Államok „elkötelezettségét” deklarálta egy „több évtizedes háborúhoz”. Miközben tehát zajlik a Második Világháború óta látott legnagyobb európai szárazföldi háború, Biden leszögezte:
„El kell köteleznünk hosszú távon magunkat ehhez a harchoz. Együtt kell maradnunk ma, holnap, holnapután és az elkövetkező években, évtizedekben”.
Felejtsétek el a tavalyi ígéretemet
Nos ez felettébb érdekes, hiszen alig kilenc hónapja Biden így jelentette be az afganisztáni kivonulást: „A nemzetünk túl hosszú ideje áll háborúban. Ha Ön 20 éves, akkor soha nem látta Amerikát békeidőben”. S végül hozzátette:
„Itt az ideje, hogy véget vessünk az örökös háborúnak”.
Most pedig a Fehér Ház egy újabb örökös háborúra kötelezi el az amerikai népet, amely Biden szerint
„óriási költségekkel fog járni”.
Tehát mintha a Fehér Ház sem bízna az ukrán-orosz tárgyalások mostani fordulójában, amelyet hétfőtől szerdáig tartják Isztambulban. Holott Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszokkal való tárgyalás során készek biztonsági garanciák mellett a semlegességet és az atomfegyver-mentességet vállalni. Egy ilyen megállapodást népszavazáson kellene az országnak jóváhagynia. Az ország területi egységéhez ugyanakkor ragaszkodnak, bár egy vasárnap korábban tett kijelentése alapján a Donbassz sorsáról hajlandóak tárgyalni.
Az elhúzódó háború valószínűsége
Valóban, már az orosz invázió első hetében az amerikai és a brit kormányzat tisztviselői arra figyelmeztettek, hogy a háború évekig elhúzódhat. Most, az invázió ötödik hetében az orosz csapatok dinamikája megbicsaklott, a konfliktus egy veszélyes és véres új szakaszba lépett.
A beállás nem jelent tűzszünetet, a bombázások folytatódnak. Ahogyan az Első Világháborúban a nyugati fronton láthattuk Somme, Verdun és Passchendaele esetében: a vérontás folytatódik, a patthelyzet viszont fennmarad, és a háború bizony elhúzódik. A nyugati kormányok a fegyverszállításaikkal és anyagai támogatásukkal a végtelenségig elnyújthatják a konfliktust.
A gerillaharcok támogatása
Márpedig erre a forgatókönyvre számos jel utal. A Washington Post a napokban jelentette, hogy Ukrajna szövetségesei már javában tervezik, hogyan hozzák létre a száműzetésben működő ukrán kormányt, amely irányítaná a gerilla-műveleteket az orosz megszállók ellen.
Erősen valószínűsíthető, hogy az oroszok által megszállt ukrán területeken Washington és a NATO titokban ellátná és támogatná a belső ellenállást. A Foreign Affairs friss számában Douglas London, a CIA egy magasrangú műveleti tisztje azt állította, hogy „az ukránok az elmúlt nyolc évet az orosz megszállás elleni küzdelem megtervezésével töltötték, erre tréningeztek és szerelték fel magukat…és az Egyesült Államok fő forrása lesz ennek az ellenállásnak”.
A CIA már egy ideje képzi ki titkos amerikai bázisokon az ukrán kommandósokat, sőt egy ideig az ukránokkal együtt harcoltak is a Donbassz-ban 2014 után.
Mik a veszélyei az elhúzódó háborúnak?
Nem véletlen, hogy az amerikai politikusok gyakran utalnak arra, hogy Ukrajnát „Putyin Afganisztánjává” kell tenni, jelezve, hogy egy elhúzódó konfliktus tökéletesen megfelel az amerikai érdekeknek. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium 3. embere kijelentette március 8-án a szenátus külügyi bizottsága előtt, hogy
„ez csak a harc kezdete lehet az ukránok számára”. Hozzátette, hogy az amerikai kormány célja „Putyin stratégiai veresége”.
Márpedig egy elhúzódó háborúban egyre növekszik annak az esélye, hogy a konfliktus kiterjed, különösen, ha - ahogyan már arra Moszkva előzetesen figyelmeztetett – az oroszok elkezdik támadni a nyugati fegyverszállítmányokat. Az ukrán menekültek milliói ráadásul tovább radikalizálhatják a lengyel és a balti politikát, erőteljesebb lépéseket követelve Washingtontól. A háború kihatásai és a szankciók egyre erőteljesebb negatív hatással járnának az európai gazdaságokra, amely könnyen az eddigi közös front megbomlásához vezethet – különösen, ha a háború elhúzódását amerikai háttérmachinációknak tudják be.
Végül, de nem utolsósorban a hosszú ideig tartó háború megerősítené az ukrán belpolitikában a radikális etno-nacionalista csoportokat, amely a háború utáni időszakban gátolná a jogállam visszatérését Ukrajnában és veszélyeztetné a többnemzetiségű állam harmonikus működését.
Törökország hivatalosan is jelölte Feridun Sinirlioglut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát az ENSZ főtitkári posztra. 
