Totális patthelyzet: torkán akadt a Fidesz a Néppártnak

Covid 19, uniós költségvetés, Fehéroroszország, Brexit, Kelet-Mediterránium, Latin-Amerika, EU-Kína kapcsolatok – meglehetősen változatos témák kerültek napirendre az Európai Néppárt (EPP) szeptember 7-i elnökségi ülésén Antonio López-Istúriz White-nak, a pártcsalád általános főtitkárának Twitter-bejegyzése szerint.

Nincs napirenden

Az EPP főnökeinek a venezuelai és a kolumbiai fejlemények a jelek szerint fontosabbak voltak annál, mint hogy mi történik az egyik “problémás” uniós államban, és mi lesz a pártcsaládon belül mintegy másfél éve felfüggesztett Fidesz sorsa. A magyar kormánypárt ügye ugyanis nem szerepelt a napirendi pontok között.

Donald Tusk, az EPP tavaly év végén megválasztott elnöke szintén nem említette a témák között a Fideszt,

pedig őt aligha lehet azzal vádolni, hogy szimpatizálna a magyar kormánnyal.

Egybehangzó sajtóhírek szerint a magyar ügy a pártcsalád szeptember 28-i politikai gyűlésén sem fog terítékre kerülni, szavazás legalábbis nem lesz róla – annak ellenére sem, hogy tizennégy tagpárt kezdeményezte a Fidesz kirúgását.

Az indok ezúttal az, hogy a szavazáshoz személyes jelenlétre lenne szükség, márpedig most – a járványhelyzet miatt – csak „videókonferencia” lesz.   

Egy ilyen találkozóra sort kell keríteni, amint azt a körülmények lehetővé teszik

– mondta Tusk a pártcsalád múlt heti frakcióülésén a kiszivárgott hírek szerint.

Természetesen szerettünk volna hivatalos információt kapni arról, hogy miként áll a Fidesz ügye, és várható-e még az idén döntés, de sem az EPP, sem annak talán legbefolyásosabb, német tagpártjai – Kereszténydemokrata Unió (CDU), Keresztényszociális Unió (CSU) – nem válaszoltak kérdéseinkre.

Úgy tűnik, hogy a Néppárt vezetése – járványhelyzettől függetlenül – nem igazán akar foglalkozni a témával, mivel megosztott a kérdésben, és emiatt döntésképtelen. Ezt látszanak igazolni az elmúlt másfél év történései is.

Végtelen tili-toli

De mi a konfliktus lényege, és hogyan jutottunk el idáig?

Bírálói szerint a Fidesz kormánypártként lábbal tiporja a jogállami normákat, megsérti a demokrácia és az EPP alapértékeit, szélsőjobboldali irányba mozdult el, és ezáltal méltatlanná vált arra, hogy a konzervatív pártcsalád tagja maradjon.

A magyar párt hamisnak tartja a vádakat, és azt hangoztatja, hogy valójában ők képviselik a konzervatív értékeket, és az EPP egy része árulta el eredeti eszméit, és tolódott liberális vagy baloldali irányba.

A pártcsaládban a bili 2019 elején borult ki, amikor 13 tagpárt közös levélben kezdeményezte a Fidesz kizárását.

Bár erre nem került sor, tagságát tavaly márciusban határozatlan időre felfüggesztették. (A Fidesz értelmezése szerint ezt a párt kérte.)

Nem köthetünk kompromisszumot a demokrácia, a jogállam, a sajtószabadság, a tudomány szabadsága vagy a kisebbségek jogainak terén. Az EU-ellenes retorika pedig elfogadhatatlan. Az EPP és a Fidesz közti divergenciákat meg kell szüntetni

–jelentette ki Joseph Daul, a pártcsalád akkori elnöke.

A magyar kormánypárt azóta nem vehet részt az EPP ülésein, így nem szólalhat fel és nem is szavazhat, valamint nem jelölhet senkit a különböző posztokra.

A Néppárt vezetése azonnal ki is jelölt egy bizottságot – ez volt az úgynevezett Bölcsek Tanácsa –, amelynek tavaly őszre kellett volna elkészítenie a jelentését az ügyben. Ez alapján született volna döntés a kizárásról vagy a visszafogadásról.

Az őszi határidőt azonban idén januárra tolták ki, a várva várt jelentés pedig írásos formában állítólag el sem készült, csupán egy szóbeli értékelés történt.

Hogy ez pontosan miről szólt, az nem került nyilvánosságra. (Háttéranyagunk: Egyre cikibb bohózat lesz a Fidesz-ügy.)

Mindezek után aligha meglepő, hogy a Néppárt idén februárban úgy döntött: nem dönt sehogy. A magyar kormánypárt nem kapta vissza tagságát, de nem is zárták ki.

Nincs elmozdulás, látható változás, elégséges előrelépés a Fidesz politikájában arra vonatkozóan, hogy meg akarna felelni az olyan demokratikus normáknak, mint a jogállamisági elvek vagy a véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartása

– jelentette ki akkor Donald Tusk. Szerinte ameddig nem lesz változás ezekben a kérdésekben, addig – legalábbis elnöksége alatt – nem fogadják vissza teljes jogúan a Fideszt.

Sajtóhírek szerint Tusk már rég kirúgta volna Orbán Viktor pártját, de nem tudta meggyőzni a pártcsaládon belüli befolyásos erők egy részét – ez pedig szintén azt jelzi, hogy az EPP erősen megosztott az ügyben.             

Centiken múlott

Eközben a magyar kormánypárt is belengette, hogy faképnél hagyja az EPP-t Tusk egyik év eleji beszéde nyomán.  

Fél centire voltunk a kilépéstől  

– fogalmazott egy ismert kormánypárti politikus egy idén januári háttérbeszélgetésen, amelyen lapunk is részt vett. (Orbán Viktor kormányfő pedig egy centiről beszélt.)    

Kérdésünkre, miszerint megkezdték-e már új szövetségesek keresését, akkor azt mondta: még nem keresnek partnert, de adott esetben meg fogják azt tenni.

Felvetésünkre, hogy a szóba jöhető szövetségesek között van-e az olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt és a lengyel Jog és Igazságosság, azt válaszolta:

Háromból kettő talált.

Egyébként miközben a Néppárt a Fidesz nélkül ülésezett, Orbán Viktor év elején az úgynevezett populista és/vagy radikális jobboldallal randevúzott Olaszországban.

Egy hónappal később, mint derült égből a villámcsapás, beütött a vírusválság, ami elhalványította a politikai balhékat, és egy időre levette a napirendről a magyar ügyet.

Igaz, áprilisban még volt egy próbálkozás: tizenhárom európai jobbközép párt vezetője közös levélben kérte Donald Tusktól a Fidesz kizárását  a korlátlan időre veszélyhelyzetet hirdető koronavírus-törvény miatt, amely szerintük sérti a liberális demokrácia alapelveit és az európai értékeket. (A veszélyhelyzetet azóta visszavonták.)

Az EPP befolyásos pártjai, így a német CDU/CSU és a francia jobbközép erők azonban nem álltak be az indítvány mögé, így abból ezúttal sem lett semmi.

Bebukott a bizottság

Időközben ráadásul beigazolódott, hogy a Bölcsek Tanácsa is mélyen megosztott.

A bizottságnak nem sikerült egyezségre jutnia arról, hogy mi történik Magyarországon

– ismerte el Herman van Rompuy, a testület vezetője júniusban.   

Bár az Európai Tanács volt elnöke úgy vélte, hogy számos kritikus témát kezelni kellene (például a jogállamiság, a sajtószabadság, a tudomány és a kultúra területén), a bizottságon belüli nézetkülönbség miatt a testület tevékenységének befejezését javasolta. 

Egyszerűen nem volt értelme folytatni a munkát

– fogalmazott.

Wolfgang Schüssel, a bizottság másik tagja ugyanakkor Tusk nyakába varrta a kudarcot. (A harmadik tag egyébként Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke volt.)   

A bizottság, amelyet a Néppárt korábbi elnöke, Joseph Daul állított fel, intenzív, emocionális, vitákkal teli párbeszédbe kezdett. Szerintem sikerült is némileg előrelépnie. Aztán jött Donald Tusk – és hirtelen mindennek vége szakadt. Ezt nagyon különösnek találtam

– mondta a volt osztrák kancellár. Szerinte a testület néhány ajánlást megfogalmazott (például az igazságügyi reform területén), amiket a magyar kormány meg is fogadott.

Van Rompuy szerint abban egyetértés volt a bizottságon belül, hogy nem történt elegendő előrelépés a felfüggesztés óta, arról viszont nem tudtak dűlőre jutni, hogy mit kezdjenek a magyar kormánypárttal. 

A patthelyzet tehát nem csak állandósult, hanem fokozódott az elmúlt hónapokban. Ennek nyertese pedig maga a Fidesz, amely belpolitikailag eddig megúszta az ügyet – az egyes pártokat tekintve továbbra is messze rá szavaznának a legtöbben.