4p
Hónapokig tartott a görög huzavona, közben a görög polgárok és cégek mentették ki a bankokból pénzüket, érezve, hogy baj van. És látták is, hogy ez csak európai pénzből megy az ELA kereten át. Aki nem vitte időben, beragadt, összesen kb. 120 milliárd euróval. Megvan ez a pénz valahol, vagy már rég eltűnt?

A bevezetett tőkekorlátozások pontosan arra utalnak, hogy nincs pénz, nincs mit kifizetni. És valóban nincs pénz, de a kérdés mégsem ilyen egyszerű. A bankoknál ugyanis soha nem áll rendelkezésre annyi készpénz, amennyit a betétesek elhelyeztek, ugyanis ha így lenne, akkor már nem bankról beszélnénk, hanem egy óriási széfről, amely csak őrzi a pénzt. Ekkor értelemszerűen kamat sem lenne, viszont őrzési díjat kéne fizetni.

Banküzem leegyszerűsítve

A bank ezzel szemben a betétként gyűjtött pénzt megpróbálja kamatoztatni, így tud a betéteseknek is kamatot fizetni. Alapesetben hiteleket nyújt, de vásárolhat pl. állampapírt is. Ráadásul nem is csak akkora összegért, amit a betétesek elhelyeztek, hanem ennél többért is akár. Ezt a jegybankok szabályozzák különféle módokon: pl. a bankoknak egy bizonyos letétet kell képezni a jegybanknál.

Így tehát a betétesek pénzének egy jelentős része be van fektetve. Ha minden betétes el akarná vinni a pénzét egyszerre, akkor nincs a világon olyan bank, aki ezt egyszerre ki tudná fizetni, hisz a kihelyezett hiteleket nem hívhatja vissza, a tulajdonában lévő egyéb befektetéseket nem feltétlenül tudja azonnal készpénzzé tenni. Persze ilyen esetekben a bankok egymásnak is nyújtanak hitelt és a jegybank is biztosíthat likviditást, de a teljes betétállomány elvitelét egy bank sem bírja el. Az ilyen esemény a bankpánik, ahol a az állam és a jegybank rendkívüli intézkedésekkel, végső esetben tőkekorlátozásokkal szokott élni.

Normál esetben azt a megoldást választják, hogy a jegybank korlátlanul ad pénzt a betéteseknek, akik látván, hogy a bank/bankok mindent kifizetnek, egyszer csak megnyugszanak, és abbahagyják a pénz elhordását, sőt vissza is visznek belőle, és a probléma rendeződik. Ha egy bank csődbe megy, ott vannak a betétvédelmi alapok erre a célra. A helyzet tehát egészséges gazdaságban kezelhető, ha pedig súlyosabb a gond, még mindig választhatja az állam a fedezetlen pénz tartós kifizetését, és így az inflációt.

Nem nyomtathat

Igen ám, de egész más a helyzet az eurózónában, ahol egy tagország jegybankjának nincs érdemi készpénzteremtési lehetősége, pontosabban ezt szigorúan szabályozza az Európai Központi Bank. Ha saját fizetőeszköze lenne Görögországnak, akkor dönthetne úgy, hogy kinyomtatja a teljes betétállományt, és elvihetik készpénzben a betétesek. A bankok bajban lennének, de azokat az állam megint csak szanálhatná fedezetlen pénzből (feltesszük, ez nem ütközne közösségi jogszabályba), és ezzel egy jókora infláció következne. A sok elvitt pénz elértéktelenedik, bárkinél is legyen, és végül visszaáll az egyensúly, nagy gazdasági visszaesés árán.

De Görögország az eurózóna tagja, nem teremthet nem létező pénzt, az EKB pedig érthető módon nem hajlandó fedezetlenül kifizetni a görögök teljes megtakarítását. De most adódik a címbeli kérdés: hol ez a pénz? Normális esetben, mint említettük, hitelek, befektetések formájában megvan, csak nem lehet azonnal hozzáférni.

Részben nincs meg

A görög esetben ez már bonyolultabb. Ha görög állampapírba fektették, az azért bizonytalan, mert az állam kvázi fizetésképtelen, ezért a kötvények ára rendkívül nyomott, a bank azt csak óriási bukóval tudná eladni. A hitelek minősége pedig ugyancsak bizonytalan: nagyon sok van, aminek visszafizetésére nincs remény, azt a banknak le kéne írni, de nincs miből. A pénz jó része tehát valóban nincs meg, a megtakarítók pénze így virtuális. Tulajdonképpen el van bukva, mint a Quaestornál vagy a Buda-Cashnél, legalábbis részben.

Ha rendbe jön a gazdaság, akkor ez helyzet javul: az állampapírok felértékelődnek, a hitelek egy része még visszafizethetővé válik. A teljes összeg azonban aligha kerül elő, ezért a bankokat fel kell tőkésíteni. Ehhez már nem fűlik Európa foga, miután már annyi pénzt öltek a dologba, ezért lett most egy olyan javaslat, hogy részben a privatizációs bevételekből kell a bankokat feltőkésíteni.

Rövid távon tehát nincs meg a pénz, és nem lehet hagyni, hogy el akarják vinni a nem létezőt. Ezért a tőkekorlátozások valószínűleg egész addig fennmaradnak, amíg a betétesek meg nem  nyugszanak, vagy amíg a bankok állapota nem tesz lehetővé nagyobb kifizetéseket. Ha nem húzta volna a Sziriza kormány hónapokig a pókerjátszmát, nem alakult volna ki a pánik, és vidáman üzemelhetnének a bankok.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felpörgött az euróövezet inflációja júniusban
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 14:39
Azonban az áremelkedés megfelelt az elemzők által vártnak az Eurostat kedden közzétett előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Újabb óriási áresésre kerülhet sor a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 11:09
Amennyiben a kiskereskedők egy az egyben érvényesítik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árának 7-7 forintos csökkenését. 
Makro / Külgazdaság A kínai autókereskedők a „túl olcsó” autókra panaszkodnak
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 11:02
Kína egyik legtehetősebb térsége, a Jangce-delta autókereskedői „súlyos kihívásokra” figyelmeztetnek, és az autógyártókhoz fordulnak, hogy azok vizsgálják felül értékesítési stratégiáikat a fokozódó pénzügyi nyomás és a felhalmozódó készletek miatt – újabb bizonyítékául a világ legnagyobb autópiacán zajló árháború következményeinek.
Makro / Külgazdaság Mire készülhet a kormány? Ezt is kérdezzük Győrffy Dórától a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 10:55
A közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora július 9-én szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Újabb mutatóban lettünk tökutolsók az Európai Unió 27 tagországa között
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 09:58
Az Eurostat legújabb adatai szerint a magyar vásárlók kosarában van a legkevesebb áru és szolgáltatás az egész EU-ban – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése.
Makro / Külgazdaság Vészvillogó: gyengélkedik a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 09:00
A beszerzési index júniusban 48,9 pontra csökkent, ismét zsugorodást jelezve a magyar feldolgozóiparban.
Makro / Külgazdaság Rossz hírt közölt a KSH: romlott az egyenleg
Herman Bernadett | 2025. július 1. 08:50
Májusban 739 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a kivitel volumene 3,2 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest.
Makro / Külgazdaság Többet adóztunk: kisebb lett a kormányzati szektor hiánya
Herman Bernadett | 2025. július 1. 08:30
Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb. 
Makro / Külgazdaság Nem jött be az elemzők várakozása: mi a baj a németekkel?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 13:38
Gyengébb adat érkezett a vártnál.
Makro / Külgazdaság Óriási változás jön a benzinkutakon júliustól
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 11:43
A nyár második hónapja jelentős üzemanyagár-csökkenéssel indul.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG