Súlyos problémákat okozhat a brit egészségügyben, hogy a koronavírus-járvány idején a hatóságok jelentős erőforrásokat csoportosítottak át a vírussal fertőzött betegek kezelésére, emiatt más betegek diagnosztizálását és kezelését korlátozták vagy elhalasztották.
Dupla hosszú várólisták
A kórházi beavatkozásra várók száma csaknem 9,8 millióra növekedhet idén Karácsonyig, írja a Guardian a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) vezetőire hivatkozva.
A torlódásban szerepet játszhat az is, hogy az egészségügyben munkaerőhiány van – mintegy negyvenezer plusz nővérre lenne szükség –, a rendelkezésre álló ágyak és ezáltal az egyidejűleg kezelhető betegek számát pedig csökkenteni kell a járvány nyomán szigorodó szabályok miatt.
Ha a legrosszabb forgatókönyv válik valóra – jön egy második fertőzési hullám –, akkor a várólistára kényszerülő emberek száma (azok száma, akiknek kezelését 18 héten belülre tervezték) 10,8 millióra nőhet, de még a legjobb esetben is 8,1 millió ember kényszerül majd várni a kórházi beavatkozásra.
Összehasonlításul: a járvány előtt ennél jóval kevesebb, 4,4 millió ember várakozott kezelésre. Ez a szám márciusban 4,2 millióra csökkent, mivel az orvosok a korábbinál kevesebb beteget küldtek kórházi kezelésre, hogy így is segítsék a koronavírus elleni harcot, másrészt a páciensek egy része – félve a fertőzéstől – nem volt hajlandó kórházba menni.
Bár a brit kormány a lehető leghamarabb szeretné visszaállítani az egészségügy normál működését, ehhez időre lesz szükség a közösségi távolságtartás szabályainak alkalmazása, a fertőzésveszély, valamint az egészségügyi dolgozók „kimerültsége és traumatizáltsága” miatt.
Ezzel párhuzamosan a MacMillan nevű, rákos betegeket támogató szervezet stratégiai vezetője is arra figyelmeztetett, hogy mielőbb vissza kell állítani az ellátást.
A koronavírus időzített bombát okoz a diagnosztizálatlan és kezeletlen rákos betegségek területén az Egyesült Királyságban. Emiatt sok rákos beteg borzalmasan szorong és egyedül érzi magát
-mondta Steven McIntosh a brit lapnak.
Szerinte sürgősen enyhíteni kell a rákellenes kezelések halasztása körüli bizonytalanságot, helyre kell állítani az ellátást, és
meg kell előzni, hogy a koronavírus elleni küzdelem miatt megugorjon a rák okozta halálesetek száma.
A brit egészségügyi hatóságok szerint már tudatták az NHS-sel, hogyan kezdjék el biztonságos módon visszaállítani a „sürgős szolgáltatásokat”. (Arról, hogy mennyivel nőtt Magyarországon a várakozási idő egyes műtétek esetében a koronavírus elleni küzdelem miatt, itt írtunk.)
Tízezer demens beteg hunyt el
A járvány elleni harc negatív következményei egyéb területeken is érződnek: Angliában és Walesben egyetlen hónap alatt mintegy 10 ezer, demenciában szenvedő páciens veszthette életét részben a védekezés okozta izoláció miatt.
A betegek az ellátás csökkenése és a családi látogatások elmaradása miatt egyszerűen „kikapcsoltak”.
Rokonaik szerint szeretteik összezavartnak, elhagyatottnak érezték magukat, nem akartak többé enni, és nem tudtak többé beszélni.
Nem értették, hogy miért nem látogatja őket többé senki.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
