Kedves Ursula, jelenleg nem vagyunk hajlandók lenyelni a keserű pirulát
– jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakcióvezetője az EP mai plenáris ülésén, amelyen a képviselők a maratoni EU-csúcson elért megállapodást vitatták meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének részvételével.
A "keserű pirulát" az EP-képviselők többsége sem volt hajlandó lenyelni: a parlament 465:150 arányban (67 tartózkodás mellett) elfogadta azt a határozatot, amely módosításokat kezdeményez a 2021-2027 közötti, 1074 milliárd eurós uniós költségvetésről, valamint a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alapról kötött megállapodásban.
Az EP, amely csak a költségvetést vétózhatja meg, ezáltal azonban a gyakorlatban a helyreállítási alapról elért egyezséget is elutasíthatja, a most elfogadott határozat alapján tárgyal majd ezekben a kérdésekben.
Mivel van baja az EP-nek?
Az EP határozatában három fő területen kér változtatást:
- Jogállamiság. Az EP szerint az EU-csúcson elért megállapodás nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy a jogállamot megsértő tagállamok uniós forrásait csökkenteni lehessen.
- Költségvetés. Az EP nem fogadja el, hogy az új költségvetésben megnyirbálták a kutatásra, klímavédelemre, migrációs politikára vagy például az Erasmus-ösztöndíjra szánt forrásokat.
- Új eszközök. Az EP szerint az EU-nak új, saját pénzforrásokra lenne szüksége (új adók, például pénzügyi tranzakciós adó).
Az EP azt szeretné, hogy ha egy tagállam szisztematikusan aláássa a jogállamot, akkor az Európai Bizottság csökkenthesse a neki járó forrásokat, és döntését az Európai Tanács csak fordított minősített többséggel utasíthassa vissza - tehát akkor, ha a 27 EU-tagállam közül minimum 15 ország ellenzi azt, amelyek együttesen az EU lakosságának minimum 65 százalékát teszik ki.
A Spiegel szerint ez "erős fegyver" lett volna a vétkezőkkel szemben,
az EU-csúcson azonban Magyarország és Lengyelország megakadályozta az elfogadását – az Európai Tanács az eredeti javaslatot jelentősen "felvizezte".
Bár az EP most első körben "visszadobta" a megállapodást, korábban azt is jelezte, hogy nem szeretné azt sokáig blokkolni, hiszen a jelenlegi válsághelyzetben ez senkinek sem érdeke.
Miről döntöttek hétfő éjjel?
Ami az uniós büdzsé és a helyreállítási alap magyar vonatkozását illeti, a magyar kormány egyelőre annyit közölt, hogy Magyarország az eredeti tervekhez képest 3 milliárd euróval több fejlesztési forrást kap.
Az biztos, hogy összességében
több pénz érkezhet Brüsszelből, mint eddig, hiszen az EU most létrehozott egy új eszközt, a helyreállítási alapot.
Kohéziós pénzekből és agrártámogatásokból ugyanakkor kevesebbet kaphatunk, mivel ezek a források uniós szinten is csökkennek. Konkrét számokat a kormány egyelőre nem közölt.
Ami pedig a jogállamiság és az uniós pénzek kifizetése közötti kapcsolatot illeti, az EU-csúcs következtetései közé bekerült, hogy bevezetnek egy feltételrendszert:
Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU (a helyreállítási alap) védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el. Az Európai Tanács rövidesen vissza fog térni a kérdésre
– olvasható a hétfő éjjel elfogadott dokumentumban.
Nemzetközi szakértők már eddig is hosszasan elemezgették, hogyan lehet ezt értelmezni, és mit jelenthet ez a gyakorlatban.
Abban nagyjából egyetértés volt közöttük, hogy a jelenlegi megfogalmazás szándékosan homályos és többféleképpen értelmezhető – így minden fél számára elfogadható, azaz kompromisszumos.
Bár valóban megteremti az elvi lehetőségét annak, hogy a jogállam sérülése esetén visszatartsák az uniós pénzek kifizetését, ennek gyakorlati bekövetkezte csekély.
Kérdés, hogy pontosan milyen megfogalmazás kerül majd be az uniós jogszabályba. Ez ugyanakkor csak ősszel derül ki, amikor az uniós intézmények kidolgozzák a hétéves költségvetés részleteit.
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
