Noha Peking nagyon komoly biztonságpolitikai aggodalomra ad okot Tokió számára, vannak más regionális kihívások is, köztük Észak-Korea, amely gyorsan bővíti nukleáris arzenálját, és Oroszország, amelynek Ukrajna elleni inváziója sokkolta Japán.
A tajvani kérdés
Tokiót egyre jobban aggasztja a kínai katonaság növekvő aktivitása Tajvan körül is, amelyet Kisida Fumio miniszterelnök hazája „következő nagy problémájának” nevez. Ahogyan Madoka Fukuda professzor fogalmaz: „a Kisida kormányzatnak minden bizonnyal egy olyan hibrid politikát kell folytatnia, amely vegyíti az elrettentést a párbeszéddel”.
Sok ázsiai nemzethez hasonlóan Japán - amely történelmileg súlyosan terhelt kapcsolaton osztozik Kínával - most az egyre agresszívabb Kína fellépésével néz szembe, noha azzal erős gazdasági kapcsolatot ápol. Kína nagyhatalmi státusz elérésére irányuló törekvései megállíthatatlannak tűnnek.
Rapid militarizáció
Japán tavaly decemberben rekordméretű, 51,4 milliárd dolláros védelmi költségvetést hagyott jóvá az idei pénzügyi évre, hangsúlyozva az ellencsapásos képességeket, valamint a légi- és rakétavédelem erősítését. A Kisida-kormány ígéretet tett arra, hogy öt év alatt közel 60 százalékkal növeli az ország katonai költségvetését. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint ezzel Japán a világ kilencedik legnagyobb katonai büdzséjével rendelkező országból a harmadik helyre katapultálna.
A szigetek pozíciója
Japán tisztában van azzal, hogy ha konfliktus tör ki a Tajvani-szorosban, akkor elkerülhetetlenül belesodródik. Ezért a megfelelő védelmi felkészültség prioritássá vált.
Bár Japán szárazföldi része négy elsődleges szigetből áll, az országnak összesen 6852 szigete van. Több közülük nagyon kicsi és lakatlan. Néhányuk viszont stratégiai helyen található, és ezért kiemelten fontosak Japán védelme szempontjából.
Az Isigaki-sziget az egyik ilyen stratégiailag fontos sziget - 2000 kilométerre helyezkedik el Tokiótól, de kevesebb mint 300 kilométerre Tajvantól, és ez a jelenlegi geopolitikai helyzetben kritikus jelentőségű. Három hete Japán hivatalosan bejelentette, hogy bázist indít a szigeten egy új megerősített arcvonal részeként, amelyet a japán kormány a Kelet-kínai-tengeren hoz létre.
Ez a katonai bázis a japán déli szigetláncban található Isigakiban mintegy 600 fős szárazföldi önvédelmi erőnek (SDF) ad majd otthont, amelyek föld-levegő és föld-hajó irányított rakétaegységekből állnak. Az április 2-i megnyitó ünnepség után az Isigaki tábor megkezdi működését.
Mivel Kína folyamatosan zaklatja Tajvant azzal, hogy ismételten megsérti légterét és behatol a felségvizeibe, Japán is aggódik amiatt, hogy a kínai fokozott katonai tevékenység a Tajvani-szorosban saját biztonságát is érintené. Ezért a térségben (a Nanszei-szigeteken) védelmi támaszpontok kiépítésével erősíti elrettentő és reagáló képességeit Kínával szemben. A GSDF 2016-ban az okinavai Jonaguni-szigeten, 2019-ben pedig a prefektúra Mijako-szigetén és a Kagosima prefektúrában található Amami-szigeten állított fel helyőrségeket hasonló célú rakétaegységekkel.
Az új stratégia
A Japán szárazföldi részéhez közelebb eső Magesimán egy új bázis építése szintén most kezdődött. Tokió mindezen lépései megfelelnek a 2022 decemberében bejelentett Nemzetbiztonsági Stratégia irányelveinek.
„Egyre nagyobb a katonai feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai rivalizáció Kína és az Egyesült Államok közt, mindez pedig veszélyezteti a békét és a stabilitást a Kelet-ázsiai térségben”
– írják a hivatalos katonai dokumentumban. „Fontos, hogy szoros figyelemmel kísérjük a szituációt egy válságérzettel - most jobban, mint bármikor korábban. Különösen, ahogy a technológiai területen való verseny egyre intenzívebbé válik”.
A polgárok támogatják a kormányt
Tajvan kérdése több vonatkozásban is foglalkoztatja Tokiót: először is a földrajzi közelség és Tajvan stratégiai elhelyezkedése okán. Másodszor az a tény, hogy az USA – Japán szövetségese – Tajvan biztonsági védhatalma. Harmadszor: Kína agresszív fegyverkezése és térségbeli fellépése a japán stratégákat folyamatos kihívások elé állítja. Negyedszer: az SDF bevethetőségét még mindig a második világháború utáni – amerikaiak által írt – békealkotmány szabályozza, amely jelentősen korlátozza a csapatok esetleges bevethetőségét.
Politikusok sora, köztük Abe Sinzó volt miniszterelnök, Aszó Taró volt miniszterelnök-helyettes, valamint a Liberális Demokrata Párt több más neves politikusa is határozott kijelentéseket tett az elmúlt időszakban Japán és Tajvan közös biztonságával kapcsolatban. Világosan és nyíltan megfogalmazzák Japán régóta fennálló nézetét, miszerint Tajvan Japán biztonságának kritikus része, és hogy a Tajvannal való kényszerű kínai újraegyesítés egzisztenciális fenyegetést jelentene Japán számára.
A Nikkei által tavaly készített felmérés szerint a japán válaszadók 90 százaléka úgy vélekedett, hogy Japánnak fel kell készülnie a Tajvani-szoros esetleges katonai konfliktusára. 60 százalék pedig elfogadta, hogy Japán ellentámadási képességekkel rendelkezik, annak ellenére, hogy ez a képesség korábban vitákat váltott ki.
