Nem találkozunk gyakran olyan IMF-es véleménnyel, mint ami most napvilágot látott. A Nemzetközi Valutaalap egyik vezetője ugyanis kvázi szembement azzal az alapelvvel, amit a szervezet évtizedeken keresztül képviselt. Sokáig úgy tűnt ugyanis, hogy az IMF receptkönyvében a fiskális fejezetnél csak a megszorításra vonatkozó különböző módszerek találhatóak. A bajba jutott országok számára, ha az IMF-hez fordultak, legfeljebb az lehetett a kérdés, hogy melyik ujjukat harapják.
Új jelszó: költekezni!
Most viszont egészen más elveket képviselnek, a Financial Timesnak nyilatkozva Vitor Gaspar, a Valutaalap fiskális politikájának vezetője ugyanis azt hangoztatta, hogy most a korábbi tanácsokkal szöges ellentétben lévő megoldást javasolnak. Szerintük ugyanis most nem a megszorítások ideje van itt, hanem a kormányoknak költekezni kell, és céltudatos fiskális politikával segíteni a gazdaságok talpra állását. A szakértő szerint azok az országok, amelyek állami segítséggel, akár komolyabb hitelfelvétel árán be tudják indítani a gazdasági növekedést, valószínűleg képesek lesznek stabilizálni államadósságukat az évtized közepére anélkül, hogy később adókat kellene emelniük vagy csökkenteniük kellene az állami kiadásokat.
A globális államadósság 2020-ban valószínűleg a világ bruttó hazai termékének csaknem 100 százalékát fogja eléri, és az IMF arra számít, hogy az államadósság jelentősen emelkedni fog a legfejlettebb gazdaságok nemzeti jövedelméhez képest ebben az évben. Ugyanakkor abban is bíznak, hogy ezt 5 év alatt képes lesz kinőni a világ, és GDP-arányosan 2025-ben már a válság előtti szinten lesz az adósságállomány.
Az IMF szakértőjének a szavai egybecsengenek a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a véleményével. A közelmúltban zajlott 58. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában a jegybank elnöke is azt hangsúlyozta, hogy most a fiskális politikán a sor, és a legfontosabb cél a gazdaság dinamizálása. Matolcsy György azt hangoztatta, hogy míg egy évtizede az volt a feladatuk, hogy először stabilizálják a költségvetés helyzetét és mérsékeljék az adósságot, majd ezt követően került a fókuszba a növekedés, most fordítva kell eljárni, hiszen előbb a gazdaság újraindítását kell megtenni, azt követően pedig lesz lehetőség az adósság és a költségvetés konszolidálására.
Magyarország sokkal jobb helyzetben van, mint 2008-ban
Az IMF unortodox fordulata, és az a tény, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikai vezetés egy hullámhosszon van a nemzetközi szervezettel, akár meglepőnek is tekinthető. Emlékezhetünk ugyanis rá, hogy 2010 után az Orbán kormány egyik fontos gazdasági célkitűzése volt, hogy az IMF "rabigáját" levessék, és a tanácsadóikat kitessékeljék az országból. Ennek hátterében részben az állt, hogy jelezni akarták, a 2008-as válság előtti gazdasági intézkedésekkel nem értettek egyet, ahogy a szocialista kormány válságkezelésével sem.
Más kérdés, hogy a 2008-as hitelpiaci összeomlás egy nagyon rossz állapotban lévő magyar gazdaságot talált meg (erről szóló részletes elemzésünk itt érhető el), és a Gyurcsány Ferenc lemondását követően válságkezelésre létrejött Bajnai kormány gyakorlatilag kényszerpályán mozgott, csak a megszorítások irányába tudtak elmozdulni. Ezzel szemben a most regnáló Orbán kormány gyakorlatilag megszorítások nélkül, a gazdaság élénkítésére fókuszálva cselekedhet. Így gyakorlatilag most Magyarország is az IMF receptjét követi, vagy megfordítva a kérdést, akár azt is mondhatjuk, hogy a Valutaalap a magyar sikerek előtt fejet hajtva módosította a recepttárját.
Zöldüljön a gazdaság!
Hogy a fent idézett IMF-es szakértő nem saját véleményét hangoztatta, hanem a szervezet új álláspontját közvetítette, azt az is jelzi, hogy Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerdán arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve a koronavírus-járvány megfékezését és a gazdasági következmények enyhítését célzó kiadások túl korai leállítása.
Krisztalina Georgieva a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank idén ősszel virtuálisan tartott közgyűlését megnyitó sajtótájékoztatóján felszólította a világ országait, hogy fektessenek be zöld projektekbe és a digitális infrastruktúrába a termelékenység és a jövedelmek növelése érdekében. Kijelentette, segíteni kell az alacsony jövedelmű országokat a súlyos adósságterhek kezelésében, hogy tovább tudják támogatni polgártársaikat.
"Az utóbbi hónapok alatt javult, így nem olyan szörnyű a helyzet, de továbbra is arra számítunk, hogy a nagy világgazdasági válság óta nem tapasztalt súlyos recesszió sújtja a világot - mondta Georgieva, hozzátéve, hogy a járvány kilenc hónap alatt több mint egymillió emberéletet követelt, válságba taszította a gazdaságot, meredeken megemelte a munkanélküliséget és a szegénységet. A valutaalap az előző prognózisához képest kevésbé mély világgazdasági visszaesést vár az idei évre, de arra számít, hogy a javulás útja hosszú és rögös lesz, ezért mérsékelte a jövő évre várható növekedés ütemét. Kedden közzétett prognózisában az idei évre a globális bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos csökkenését jelezte előre az IMF, 2021-re viszont 5,2 százalékos növekedést jósolt.
Az IMF több mint 280 milliárd dollár értékű hitelnyújtási kötelezettséggel bír, ennek több mint egyharmadát március óta, a járvány által okozott válság kirobbanása után hagyták jóvá. A valutaalap 81 országnak segített, és könnyítette legszegényebb tagjai számára az adósságszolgálatot. Emellett további 21 milliárd dollárt mozgósított a tagállamaitól kedvezményes, nulla kamatozású hitelek támogatására.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,62 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
