Csak az infláció
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az infláció változékonysága az elmúlt negyedévekben számottevően növekedett, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal.
A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul. A gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedése szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális változásokon keresztüli javítása.
A volatilis, világpiaci nyersanyagárak mozgására érzékeny tételek az infláció szokásosnál nagyobb mértékű változékonyságát okozták. Ennek következtében a fogyasztóiár-index decemberben 2,7 százalékra csökkent. Folytatódott a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció emelkedése, amely 2,9 százalékra nőtt decemberben.
Adószűrt maginfláció
Rövid távon az infláció nagyobb mértékű változékonysága fennmarad. A fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. A Monetáris Tanács a monetáris politika horizontján az inflációs cél fenntartható elérésének megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak.
Gazdasági növekedés
2018 harmadik negyedévében a részletes adatközlés alapján a hazai gazdaság dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése tovább folytatódott. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében tartózkodik. Az áruforgalmi egyenleg főként a dinamikus hazai beruházásokhoz és néhány egyszeri tételhez kötődően mérséklődött, miközben a szolgáltatásegyenleg nagymértékben javult. A folyó fizetési mérleg éves egyenlege továbbra is érdemi többletet mutat. Novemberben a vállalati és a háztartási hitelezés bővülése folytatódott, ugyanakkor a vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek aránya változatlanul alacsony.
A gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul. Az átmeneti tényezők kifutásával, valamint a szolgáltatásegyenleg dinamikus növekedésének köszönhetően a folyó fizetési mérleg egyenlege hosszabb távon is pozitív tartományban marad. A magyar gazdaság fundamentumai erősek és folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális változásokon keresztüli javítása.
A nemzetközi helyzet
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot változó nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával, az olasz költségvetést övező vitával, illetve a Brexit megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok befolyásolták. A fenti tényezőkön túl, az amerikai kormányzati leállások és a vártnál kedvezőtlenebb kínai makrogazdasági adatok is a világgazdaság növekedési kilátásainak elmúlt időszakban látott romlásához vezettek. A romló globális, különösen az euroövezeti konjunkturális kilátások miatt a vezető jegybankok megközelítése óvatosabbá vált.
A nagy jegybankok kamatemeléseire vonatkozó piaci várakozások még későbbre tolódtak, ezáltal a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fent. Az előző kamatdöntés óta az olajárak nagy volatilitás mellett összességében emelkedtek. A jelenlegi nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezen folyamatokat a Monetáris Tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli.
A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Ezen tényezők közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg.
Óvatos normalizáció
A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A Monetáris Tanács által elfogadott eszköztár-stratégiának megfelelően a monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében 2019 januárjában – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, amelynek keretében kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
A Monetáris Tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat, ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. Emellett a Tanács decemberben a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács legközelebb 2019 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel. Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.
Árfolyamreakció
A forint eurónkénti árfolyama a közlemény után kissé gyengült 317,30-ig, majd visszaerősödött az előtte jellemző 317,15 körüli szintre. A lényeg az lesz, hogy egy-két napon belül milyen piaci reakció alakul ki.
Monetenegró és Albánia is. 
