A rendelet a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban előforduló érdekellentétek és a joghatósági összeütközések feloldására helyezi a hangsúlyt, és az Európai Unió egész területén egységes formában biztosítja a fizetésképtelenséggel kapcsolatos ítéletek elismerését.
Innentől kezdve nem lehet elmenekülni
Amíg a korábbi szabályozást nem lehetett határon átnyúló ügyekben alkalmazni, az új szabályok a nemzeti eljárások szélesebb körére alkalmazhatók. Mostantól lehetőség nyílik arra, hogy korszerű nemzeti eljárásokat alkalmazzanak a vállalkozások megmentése vagy a más uniós országokban található adósoktól történő pénzbehajtás céljából. Erősödik a jogbiztonság és megszilárdulnak az úgynevezett csődturizmussal szembeni biztosítékok. Ha az adós röviddel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt áthelyezi a székhelyét - akár egy másik uniós tagállamba -, a bíróságnak gondosan mérlegelnie kell az ügy összes körülményét annak megállapítására, hogy valódi- e a székhelyáthelyezés, nem pedig az enyhébb csődeljárási szabályok kihasználására irányul.
Az új szabályok elkerülhetővé teszik az úgynevezett másodlagos eljárásokat is, tehát a társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti országtól eltérő uniós ország bíróságai által indított eljárásokat. Az új szabályok végezetül bevezetik a csoportos fizetésképtelenségi eljárási keretet, amely növeli azon eljárások hatékonyságát, amelyek egy vállalatcsoport különböző tagjait érintik. Ez nagyobb esélyt biztosít a csoport egészének megmentésére.
2019 nyaráig az Európai Unió valamennyi országára kiterjedő összeköttetés létesül az elektronikus nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartások között, amely megkönnyíti a más uniós országokban zajló ilyen eljárásokra vonatkozó információk beszerzését.
Nem túl hízelgő a véleményük. 
