Átrepült múlt szombaton a közel-keleti térség több kulcsfontosságú tengere felett egy amerikai stratégiai nehézbombázó repülőgép számos szövetséges vadászgép kíséretében. Az amerikai légierő B-1B Lancer típusú bombázóját Izrael, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom vadászgépei kísérték saját országaik felségterületén.
Világos üzenet
A nehézbombázó átrepülésével olyan világos üzenetet akartunk küldeni, amely megerősíti az amerikai jelenlétet - közölte vasárnap az Egyesült Államok hadseregének közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnoksága (Centcom).
A repülőgépek átrepültek a Perzsa-öböl, a Báb-el-Mandeb-tengerszoros, a Szuezi-csatorna, az Ománi-öböl és a Hormuzi-szoros felett. Utóbbin keresztül halad át a világ olajszállítmányainak ötöde, és Irán saját stratégiai befolyási övezetének tekinti.
Iráni atompóker
Joe Biden elnök többször is kifejezte hajlandóságát a nukleáris megállapodás (JCPOA) újonnani megkötéséhez, de a bécsi tárgyalások gyakorlatilag leálltak júniusban, mióta Ali Hámenei Legfőbb Vezető keményvonalas protezsáltja lett az új iráni elnök.
A hétvégi G20 csúcstalálkozón is téma lett Teherán folyamatos urándúsítása és vezető nyugati politikusok felszólították Iránt, hogy mielőbb térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Ali Bagheri Kani iráni főtárgyaló az EU képvelőivel folytatott tárgyalásai után múlt szerdán kijelentette, hogy a nemzetközi tárgyalásoknak november végéig újra kell indulniuk. Nos, azt nem a főtárgyaló dönti el, hogy egy ilyen szuperérzékeny kérdésben mikor indulnak újra a tárgyalások, így Kani kijelentését vehetjük propagandának is.
Mindeközben az iráni lakosságot egyrészt szorongatják az amerikai szankciók, másrészt a teheráni rezsim tovább folytatja erőkivetítését a régióban, nem törődve azzal, hogy ez milyen nehézségeket okoz a hátországban.
Stratégiai szerződések erősítik Irán pozícióját
Irán idén két olyan lépést is tett, amely átalakította az ország stratégiai környezetét. Egyrészt március 27-én Teheránban aláírták a 25 évre szóló iráni-kínai gazdasági, biztonsági és katonai megállapodást. A Washington által szankcionált iráni kőolaj legnagyobb felvásárlója Kína lett, ezen kívül pedig Peking dollármilliárdokat fektet majd be az iráni gazdasági és katonai fejlesztésekbe. A szerződés lehetővé teszi Kína számára, hogy stratégiai pozíciót építsen ki a Közel-Keleten, Irán számára pedig azt, hogy szorosabban integrálódjon az eurázsiai tengelyhez az Új Selyemút (BRI) megaprojekten keresztül.
Másrészt, szeptember 17-én - 15 év várakoztatás után - Iránt felvették a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (Shanghai Cooperation Organisation; SCO). Irán egyben felszólította az SCO országait, hogy segítsenek neki egy, a Nyugat által bevezetett szankciókat elhárító mechanizmus kialakításában.
A 2001-ben Oroszország, Kína és a közép-ázsiai volt szovjet államok által létrehozott biztonságpolitikai testület négy évvel ezelőtt bővült utoljára Indiával és Pakisztánnal, azzal a céllal, hogy nagyobb szerepet játsszon a térségben a nyugati befolyás ellensúlyaként.
Az SCO növekvő befolyásának jele, hogy a szeptemberi tádzsikisztáni csúcstalálkozó volt az új keményvonalas iráni elnök, Ebrahimi Raiszi első külföldi útja augusztusi hivatalba lépése óta. Raiszi az SCO csúcstalálkozóját fontosabbnak tekintette, mint az ENSZ közgyűlését New York-ban, amely ezzel egyibőben zajlott.
Raiszi üdvözölte azt a lehetőséget, amelyet a tagság nyújtana Iránnak, mint a kínai „Egy Övezet és Egy Út” mentén fekvő országnak, hogy csatlakozhasson az Eurázsiát átszelő fontos kereskedelmi útvonalhoz. Az iráni média úgy tudósított Irán tagságáról, mint amely mostantól hozzáférést biztosít majd a kontinens hatalmas piacaihoz.
A tagokhoz intézett beszédében Raiszi az Iránnal szembeni szankciókat a terrorizmushoz hasonlította, és azt mondta, hogy a szervezetnek olyan mechanizmust kell kidolgoznia, amely segít Teheránnak kikerülni azokat.
Oroszország és Kína a nyugati országokkal együtt részes felei voltak az Irán és a világhatalmak közötti 2015-ös megállapodásnak, amelynek értelmében Teherán a szankciók feloldásáért cserébe beleegyezett nukleáris programjának korlátozásába.
Washington 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból, és újra pénzügyi szankciókat vezetett be. A megállapodás felújítására irányuló tárgyalások Raiszi megválasztása óta elakadtak.
„Semmi sem állíthatja meg Irán békés célú nukleáris tevékenységét, amely a nemzetközi szabályok keretein belül zajlik” – mondta Raiszi. „A diplomácia csak akkor hatékony, ha minden fél betartja azt. A fenyegetések és a nyomásgyakorlás megkötik a diplomácia kezét, és hatástalanná teszik”.
Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését. 
