Iráni atompóker – egyre erősebb pozícióban Teherán

Átrepült múlt szombaton a közel-keleti térség több kulcsfontosságú tengere felett egy amerikai stratégiai nehézbombázó repülőgép számos szövetséges vadászgép kíséretében. Az amerikai légierő B-1B Lancer típusú bombázóját Izrael, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom vadászgépei kísérték saját országaik felségterületén.

Világos üzenet

A nehézbombázó átrepülésével olyan világos üzenetet akartunk küldeni, amely megerősíti az amerikai jelenlétet - közölte vasárnap az Egyesült Államok hadseregének közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnoksága (Centcom).

A repülőgépek átrepültek a Perzsa-öböl, a Báb-el-Mandeb-tengerszoros, a Szuezi-csatorna, az Ománi-öböl és a Hormuzi-szoros felett. Utóbbin keresztül halad át a világ olajszállítmányainak ötöde, és Irán saját stratégiai befolyási övezetének tekinti.

Iráni atompóker

Joe Biden elnök többször is kifejezte hajlandóságát a nukleáris megállapodás (JCPOA) újonnani megkötéséhez, de a bécsi tárgyalások gyakorlatilag leálltak júniusban, mióta Ali Hámenei Legfőbb Vezető keményvonalas protezsáltja lett az új iráni elnök.

Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah (b) és Ebrahim Raiszi iráni elnök egy konferencián (Fotó: MTI/EPA/A legfőbb iráni vezető hivatala)

A hétvégi G20 csúcstalálkozón is téma lett Teherán folyamatos urándúsítása és vezető nyugati politikusok felszólították Iránt, hogy mielőbb térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

Ali Bagheri Kani iráni főtárgyaló az EU képvelőivel folytatott tárgyalásai után múlt szerdán kijelentette, hogy a nemzetközi tárgyalásoknak november végéig újra kell indulniuk.  Nos, azt nem a főtárgyaló dönti el, hogy egy ilyen szuperérzékeny kérdésben mikor indulnak újra a tárgyalások, így Kani kijelentését vehetjük propagandának is.

Mindeközben az iráni lakosságot egyrészt szorongatják az amerikai szankciók, másrészt a teheráni rezsim tovább folytatja erőkivetítését a régióban, nem törődve azzal, hogy ez milyen nehézségeket okoz a hátországban.

Stratégiai szerződések erősítik Irán pozícióját

Irán idén két olyan lépést is tett, amely átalakította az ország stratégiai környezetét.  Egyrészt március 27-én Teheránban aláírták a 25 évre szóló iráni-kínai gazdasági, biztonsági és katonai megállapodást. A Washington által szankcionált iráni kőolaj legnagyobb felvásárlója Kína lett, ezen kívül pedig Peking dollármilliárdokat fektet majd be az iráni gazdasági és katonai fejlesztésekbe. A szerződés lehetővé teszi Kína számára, hogy stratégiai pozíciót építsen ki a Közel-Keleten, Irán számára pedig azt, hogy szorosabban integrálódjon az eurázsiai tengelyhez az Új Selyemút (BRI) megaprojekten keresztül.

Másrészt, szeptember 17-én - 15 év várakoztatás után - Iránt felvették a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (Shanghai Cooperation Organisation; SCO). Irán egyben felszólította az SCO országait, hogy segítsenek neki egy, a Nyugat által bevezetett szankciókat elhárító mechanizmus kialakításában.

A 2001-ben Oroszország, Kína és a közép-ázsiai volt szovjet államok által létrehozott biztonságpolitikai testület négy évvel ezelőtt bővült utoljára Indiával és Pakisztánnal, azzal a céllal, hogy nagyobb szerepet játsszon a térségben a nyugati befolyás ellensúlyaként.

Az SCO növekvő befolyásának jele, hogy a szeptemberi tádzsikisztáni csúcstalálkozó volt az új keményvonalas iráni elnök, Ebrahimi Raiszi első külföldi útja augusztusi hivatalba lépése óta. Raiszi az SCO csúcstalálkozóját fontosabbnak tekintette, mint az ENSZ közgyűlését New York-ban, amely ezzel egyibőben zajlott.

Raiszi üdvözölte azt a lehetőséget, amelyet a tagság nyújtana Iránnak, mint a kínai „Egy Övezet és Egy Út” mentén fekvő országnak, hogy csatlakozhasson az Eurázsiát átszelő fontos kereskedelmi útvonalhoz. Az iráni média úgy tudósított Irán tagságáról, mint amely mostantól hozzáférést biztosít majd a kontinens hatalmas piacaihoz.

A tagokhoz intézett beszédében Raiszi az Iránnal szembeni szankciókat a terrorizmushoz hasonlította, és azt mondta, hogy a szervezetnek olyan mechanizmust kell kidolgoznia, amely segít Teheránnak kikerülni azokat.

Oroszország és Kína a nyugati országokkal együtt részes felei voltak az Irán és a világhatalmak közötti 2015-ös megállapodásnak, amelynek értelmében Teherán a szankciók feloldásáért cserébe beleegyezett nukleáris programjának korlátozásába.

Washington 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból, és újra pénzügyi szankciókat vezetett be. A megállapodás felújítására irányuló tárgyalások Raiszi megválasztása óta elakadtak.

„Semmi sem állíthatja meg Irán békés célú nukleáris tevékenységét, amely a nemzetközi szabályok keretein belül zajlik” – mondta Raiszi.  „A diplomácia csak akkor hatékony, ha minden fél betartja azt. A fenyegetések és a nyomásgyakorlás megkötik a diplomácia kezét, és hatástalanná teszik”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)