Elképesztő léptékű reformokra készül a vietnámi vezetés. Az eddig megosztott tervek, illetve kiszivárgott információk szerint minisztériumok, kormányzati hivatalok és ügynökségek, tévéadók, újságok szűnnének meg, tízezrével tennének utcára embereket az állami kiadások visszavágása és a bürokratikus folyamatok egyszerűsítésének érdekében.
Az elemzők szerint fenekestül felforgathatja az országot a reformcsomag.
„Ez Vietnám történetének legambiciózusabb adminisztratív átalakítása a Doi Moi [szó szerint „helyreállítás”, az 1986-os gazdasági reformcsomag vietnámi elnevezése] óta. Hanoi megpróbálja áramvonalasítani a bürokráciát, amelyet egyre inkább a növekedés akadályának tekintenek”
– mondja Nguyen Khac Giang, a szingapúri ISEAS kutatóintézet munkatársa.
Fotó: MTI/EPA/Luong Thai Linh
A programot az augusztusban, Nguyen Phu Trong halála után a Vietnámi Kommunista Párt főtitkárának megválasztott To Lam jelentette be.
„Ez egy nagyon sürgős feladat, amelyet el kell végeznünk. Néha le kell nyelnünk a keserű pirulát, elviselni a fájdalmat és kivágni a daganatokat, hogy egészséges és erős testünk legyen”
– fogalmazott Lam a párt honlapján közzétett, decemberi beszédében. Lam számára ez egyben saját hatalmának megőrzéséről, illetve megszilárdításáról is szól. A korábbi közbiztonsági miniszter 2024-ben üstökösszerű pályán emelkedett az ország legfontosabb vezetőjévé, de pozíciója addig nem tekinthető betonbiztosnak, amíg a 2026 elejére tervezett, 14. pártkongresszus meg nem erősíti azt. (Lamot 2024 áprilisában választották államfőnek, majd Trong augusztusi halála után főtitkárnak, de csak Trong ötéves ciklusának fennmaradó, nagyjából másfél évére. A vietnámi rendszerben egyébként a főtitkárnak nincs olyan nagy hatalma, mint mondjuk Kínában Hszi Csin-pingnek, hanem csak az elsőnek tekinthető a négy egyenlő vezető, a pártfőtitkár, az elnök, a kormányfő és a nemzetgyűlés elnöke között.)
Tovább a lenini helyett az argentin úton?
Széles körben elfogadott nézetek szerint Lam a radikális költségcsökkentési, bürokráciaegyszerűsítési programjához a „láncfűrészes” argentin elnöktől, Javier Mileitől vette az ihletet. Milei választási kampányában azt ígérte, hogy láncfűrésszel fog nekiesni az állami kiadásoknak és a felesleges állami hivataloknak – és valóban radikális lépéseket tett mindkét irányban. Ugyan sokan attól tartottak, hogy az argentin társadalom nem fogja jól viselni a sokkhatásszerű terápiát, egyelőre úgy tűnik, beválik Milei számítása. Az argentin infláció hosszú-hosszú évek óta nem látott alacsony szintre esett vissza, és 2024 végére már a lakosság is elkezdte a zsebén is érezni az intézkedések hatását. A kiskereskedelmi forgalom például 2024 decemberére a 2023-as szinthez képest 17,7 százalékos növekedést mutatott.
A másik nagy visszhangot kapott nemzetközi példa a Trump-kormányzat várható lépései lehetnek. Ugyan az Elon Musk és Vivek Ramaswamy vezette, a kormányzati hatékonyság növelését célzó tervezett hivatal (DOGE) lépéseiről még csak Muskék sokszor egymásnak is ellentmondó nyilatkozatai alapján lehet következtetni, a cél valami hasonló lehet, mint Argentínában vagy Vietnámban.
Mindenesetre az mindenképpen kölcsönöz némi pikantériát a vietnámi eseményeknek, hogy a kommunista egypártrendszer vezette országban a „vadkapitalista” Milei, illetve a világ leggazdagabb emberének számító, a szélsőségesen liberális nézetektől a jobboldali republikánus, mindenfajta állami beavatkozást, gondoskodást és korlátozást minimum erőteljes gyanakvással figyelő Donald Trump egyik fő támogatójává avanzsált Musk nézeteit hallhatjuk vissza a főtitkár szájából.
Hullani fognak a közszolgák és a minisztériumok
A vietnámi „láncfűrészes program” összes részlete egyelőre nem nyilvános, de a pártvezetés várhatóan összességében mintegy 20 százalékkal akarja csökkenteni a minisztériumokban, állami hivatalokban és a különböző közszolgáltatásokban dolgozók létszámát. A miniszterelnök egyik helyettese szerint 100 ezer állás lehet érintett, egy korábbi parlamenti tisztségviselő pedig arról beszélt, hogy több százezer párttag és közalkalmazott aggódhat.
Fotó: MTI/EPA/Luong Thai Linh
Valószínűnek tűnik, hogy öt minisztérium szűnhet meg, míg másokat – például a befektetési és a pénzügyminisztériumot – összevonnának. Megszűnne továbbá négy nagy hatáskörrel rendelkező állami hivatal, például az Állami Vagyonkezelő Bizottság. Bezárnának öt állami tévécsatornát, tíz újságot és 19 magazint.
Változatlan formában megmaradna a védelmi, a közbiztonsági, az igazságügyi, az ipari, a kereskedelmi, valamint a külügyminisztérium, és a vietnámi nemzeti bank, illetve a kormányzati ellenőrzési hivatal is megőrizhetné szervezeti önállóságát, ám e szervezeteknél is végrehajtanának karcsúsításokat.
Lam még 2024 októberében arról beszélt, hogy a központi költségvetés nagyjából 70 százalékát költik állami alkalmazottak fizetésére, valamint rendszeres állami kiadásokra, és ez nem hagy elég mozgásteret nagyszabású beruházási programokra.
„Ha csak arra költjük a pénzt, hogy egymást etessük, nem marad pénz a kritikus infrastruktúra fejlesztésére”
– húzta alá a főtitkár. Ráadásul a délkelet-ázsiai országban az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a költségvetési hiány, miután adócsökkentések és különböző adómentességek és könnyítések komoly szeletet hasítottak ki az állam bevételeiből. A kormányzat 2025-re a GDP 3,8 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal tervez (a 2023-as 4, illetve a 2024-es – tervezett – 3,6 százalék után), de a kormány hatalmas összegeket költene nagyszabású infrastruktúrafejlesztési programokra. Tavaly novemberben született döntés egy észak-déli nagysebességű vasút összesen 67 milliárd dolláros (jelenlegi árfolyamon nagyjából 26,9 ezer milliárd forintos – csak összehasonlításképpen, a Budapest-Belgrád vasútvonal tervezett költsége nagyjából 1000 milliárd forint körül járhat mostanra, és tudjuk, hogy esetünkben vélhetően nem fogott vékonyan sem a tervezők, sem a kivitelezők ceruzája).
A korrupció után vették célba a bürokráciát
Nagy kérdés, hogy sikerül-e egy ilyen hatalmas költségcsökkentési programot keresztülverni az államapparátuson. Ebben segíthet Lamnak az, hogy az utóbbi időszakban a vietnámi pártvezetés igen kemény korrupcióellenes programot hajtott végre. (Lam számára is részben több magas rangú pártvezető, feltehetően ezen ügyekkel összefüggésben történt lemondása nyitotta meg némileg váratlanul az utat az elnöki, majd a főtitkári székhez.) Több száz párt-tisztségviselő és üzletember letartóztatása mellett a leglátványosabb lépés Truong My Lan, Vietnám leggazdagabb üzletasszonyának 2024 áprilisában, halálos ítélet kiszabásával végződött pere volt egy olyan eljárásban, amelyben az ingatlanmágnást azzal vádolták, hogy több tízmillárd dollár értékben vett fel jogosulatlanul hitelt részben saját tulajdonban álló bankjától.
„Miután a korrupcióellenes hadjárat meggyengítette a helyi hatalmi központokat és kisöpörte a vonakodó tisztviselőket, a vezetésnek most megvan a politikai tőkéje és az eltökéltsége ahhoz, hogy keresztülnyomják a reformokat, amelyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy elérjék azt a kitűzött célt, hogy a fejlett országok közé kerüljenek”
– véli Nguyen Khac Giang. (2024-ben fejlett, avagy magas jövedelmű országnak a Világbank szerint az számított, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) meghaladta a 14,005 dollárt 2023-ban – ez igencsak ambiciózus terv, hiszen 2023-ban a vietnámi egy főre eső GNI 4110 dollár volt). Ehhez 2025-ben 8 százalékos növekedést szeretne realizálni az ország, ehhez pedig szükség lenne az infrastruktúra gyors fejlesztésére, viszont 2024-ben csak az ilyen célra betervezett összegek 77,5 százalékát költötte el ténylegesen az állam.
Fotó: MTI/EPA/Luong Thai Linh
A pártvezetés abban reménykedik, hogy a reformok nem pusztán az állami kiadások területén megspórolt pénzek formájában fejtik majd ki jótékony hatásukat. Vietnámba az elmúlt években jelentős külföldi befektetések érkeztek, és az ország az első Trump-kormányzat idején kirobbant kínai-amerikai kereskedelmi háború egyik nagy nyertesének mondhatta magát. Azonban a vietnámi vezetésben úgy gondolják, az egyszerűsödő ügyintézés, a bürokratikus akadályok ritkítása további befektetőket vonzhat az országba, miközben a hazai vállalkozások életét is megkönnyíti.
Nem kell félni, de nagyon is fájni fog?
Erre azért is szükség lehet, mert az elemzők szerint ezúttal nem egyértelmű, hogy Vietnám jól fog kijönni abból, ha Trump második ciklusában – ígéreteinek megfelelően – jelentős új vámokat vezet be, illetve tovább feszíti a húrt Kínával kapcsolatban is. A reformoktól azt remélik Vietnámban, hogy a világgazdaságban várhatóan beköszöntő új, protekcionista korszakban a délkelet-ázsiai ország egyfajta menekülőutat kínálhatna a befektetőknek és cégeknek.
„A pénz olyan, mint a víz. Ha elzárjuk az útját, máshova megy”
– fogalmaz Andrew Goledzinowski, Ausztrália vietnámi nagykövete, aki szerint Vietnám kritikus időszakban lép új utakra.
Nem mindenki ennyire optimista azonban. Az például biztos, hogy rövid távon a reformcsomag megtakarítás helyett jelentős kiadásokkal is járhat. Egy minisztériumi számítás szerint például csak végkielégítésekre és átképzési programokra 130 billió dongot, azaz nagyjából 2 ezer milliárd forintot kellene költeni az átalakítás nyomán.
Ráadásul a bürokrácia csökkentése és az ügyintézés gyorsítása helyett az átalakítás első körben valószínűleg jókora káoszt és az ügyek elhúzódását hozhatja magával. Nem lesz tiszta, hogy egyes ügyek hova és kihez tartoznak, rengeteg tisztviselő pedig olyan új feladatköröket, ügyeket kaphat a nyakába, amelyek ellátásához és intézéséhez sem megfelelő képzettsége, sem tapasztalata, sem ideje nem lesz.
„Ez nem egy könnyű vagy egyszerű feladat, és valószínűnek látszik, hogy számos állami tisztviselő kap majd olyan feladatokat, amelyek olyan szakértelmet kívánnak, amellyel nem rendelkeznek. Az áramvonalasítás először túlterhelést okozhat”
– hívja fel a figyelmet Nguyen Tri Hieu vietnámi közgazdász.
„Számítsunk arra, hogy egy ideig a bénultság lesz a normális”
– véli egy Hanoi-ba akkreditált nyugati diplomata is.
Vannak azonban bizakodóbb hangok is. A Reuters által megkérdezett, nevét nem vállaló, Vietnámban aktív külföldi befektető szerint a reform rég várt, egyszerűbb üzleti, ügyintézési folyamatokat hozhat, bár néhány hónapra szerintük is lelassulhat például egyes projektek engedélyezési eljárása.
Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök. 
