Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az Izrael és a Gázai-övezet közötti katonai konfliktus kezdete óta eltelt 10 napja alatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 4 alkalommal ült össze, de az USA vétója miatt egyetlen alkalommal sem sikerült közös nyilatkozatot elfogadni. Az amerikai elnök tegnap felhívta az izraeli miniszterelnököt, leszögezve, hogy „jelentős de-eszkalációt vár el még ma, a tűzszünet felé vezető úton”. Netanjahu azonban ezt a kérést elutasította.

Kínai és török harag

Valóban, Washingtonnak nem szabadna hagynia a konfliktus elhúzódását, hiszen tegnap már Libanonból négy rakétát lőttek ki Izrael irányába. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke hétfőn figyelmeztetett, hogy „szélesebb körű destabilizáció” és „negatív fejlemények egész sora" jöhet, ha a katonai konfliktus folytatódik Gáza körül.

A kínai kormányzat már olyannyira feszült a passzív amerikai hozzáállás miatt, hogy az állami tulajdonú, angol nyelven sugárzó CGTN csatorna az Amerikát állítólag teljesen uraló zsidó lobbiról készített műsort. A török elnök is nagyszerű lehetőséget lát a konfliktusban arra, hogy belpolitikai pecsenyéjét sütögesse és még inkább a muszlim világ vezetőjének szerepébe próbálja helyezni magát.

Meghasadt demokraták

Egyelőre kevés európai megfigyelő figyelt föl arra tényre, hogy az izraeli konfliktus belső erjedést és meghasadást okozott az amerikai kormányzó demokrata pártban. Az úgynevezett progresszív szárny egyre inkább Izrael-ellenes álláspontot vesz föl.

Bernie Sanders szenátor mikroblog bejegyzésében a Gázai-övezet bombázását „lelkiismeretlen” tettnek minősítette és felszólította a Fehér Házat, hogy vizsgálja felül az évi 3,8 milliárd dolláros katonai segélyprogramját Izrael irányába. Sanders szerint az Egyesült Államok nem támogathat emberi jogi sértéseket.

Izrael az Egyesült Államok segélyprogramjának legnagyobb kedvezményezettje a világon. Washington 2016-ban úgy döntött, hogy a 2019-2028-as időszakra 38 milliárd dollár katonai segélyt biztosít.

Sanders támogatói, az úgynevezett Squad - a progresszív radikális demokrata kongresszusi képviselők négyes csoportja - is csatlakozott a kritikához. Ilhan Omar szomáliai származású minnesotai demokrata képviselő számos bejegyzést megosztott a konfliktussal kapcsolatban, melyben Izraelt elnyomó, apartheid, kolonizáló és emberi jogokat tipró rezsimnek nevezte. Ezt az álláspontot támogatja Rashiba Tlaib, palesztin-amerikai képviselő is Michiganből, akinek a nagymamája Jeruzsálem közelében lakik.

Omar egy bejegyzésében – melyet a Squad többi tagja, így Alexandria Ocasio-Cortez és Rashida Talib is megosztott – azt állította, hogy Izrael lépései terrorista cselekedeteknek minősülnek. Az ő szemükben a konfliktus már rassz-kérdéssé vált, ahol a fehér zsidó elnyomók terrorizálják a barna bőrű palesztinokat.

Ez tökéletesen érzékelhető Cori Bush kongresszusi képviselő állásfoglalásából, aki szerint szoros kapcsolat van az amerikai feketék és a palesztin szabadságharcosok sorsa között. „Ellenezzük, hogy a pénzünk a megszállást és az erőszakos elnyomást szolgálja. Mi az apartheid ellen vagyunk.  Ennyi.”

Demográfia és geopolitika

Az Egyesült Államok kongresszusába a 2018 novemberi választáson számos fiatal színesbőrű és muszlim képviselő került be. A Demokraták egyik csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez a párt radikális baloldali szárnyához hasonlóan azóta is jobban figyel a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl.

A demokraták eltolódó geopolitikai álláspontjához hozzájárulnak az USA demográfiai folyamatai. Ocasio-Cortez választókerülete (New York 14.) lakóinak 45,8 százaléka például külföldön született! A Bevándorlási Tanulmányok központjának becslése szerint 2023-ra az USA lakosságának 15 százalékát már a legális és illegális bevándorlók fogják kitenni.

Izrael kérdése egyre inkább polarizáló erővel hat a Demokraták sorain belül és már 2019 elején komoly összecsapásra került sor ezügyben Eliot Engel, a külügyi bizottság akkori, zsidó származású vezetője és Rashida Tlaib muszlim képviselő között. A Demokraták vezetése megpróbált előre menekülni, átnyúlt a tagság feje fölött és a Közel-Kelet kérdéskörét egyoldalúan megközelítő neokonzervatívok felé nyújtotta ki a kezét.

Valóban, a Demokraták számos befolyásos tagja már évek óta érzi azt, hogy a széttöredező párt már nem egységes Izrael támogatása ügyében, ezért két éve egy pro-izraeli lobbicsoportot hoztak létre. A csoport 15 igazgatósági tagjából 11-en szoros kapcsolatot ápolnak az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottságával (AIPAC), a legnagyobb amerikai Izrael-párti szervezettel.

Káncz Csaba szerzői oldala:  https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/