Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A finn hadsereg (FDF) első alkalommal hozta nyilvánosságra a már több mint 100 éve felállított katonai hírszerzésének áttekintő jelentését. Ennek megállapításai harmonikusan illeszkednek az észak-európai országok intenzívebbé vált katonai fejlesztéseihez.
Szintet lép Észak-Európa
Tavaly decemberben a norvég parlament fogadta el az ország 2021-24-es védelmi tervét, amely célul tűzi ki az összes haderőnem megerősítését és modernizálását. Ugyanabban a hónapban a svéd parlament is elfogadta a hadsereg új fejlesztési tervét, amely 2025-ig 40 százalékkal emeli meg a svéd hadikiadásokat.
A finn tanulmány bevezetőjében Juha Vauhkonen admirális leszögezi, hogy a külföldi államok hírszerző tevékenységének szintje mind Finnországban, mind a térségben újra elérte a hidegháborús szintet.
A jelentés kifejti, hogy az ország katonai működésének hatáskörzete Észak-Európa, a Balti-tenger térsége és az egyre gyorsabban leolvadó Arktikus térség. Mindhárom térségben a hajózás-, a beszállítói láncok- és a kereskedelem szabadsága kiemelt fontosságú Finnország jóléte számára.
Medve a láthatáron
Az ország legnagyobb szomszédjaként - egyben a világ egyik legerősebb hadseregének működtetőjeként - Oroszország természetesen komoly helyet foglal el a stratégiai értékelő dokumentumban. Közvetlen utalásként Moszkvára az anyag aggodalmát fejezi ki a Balti államokra gyakorolt politikai retorikával és a folyamatos katonai erődemonstrációval kapcsolatban.
Egy Oroszország és NATO közötti konfliktus a földrajzi közelség miatt természetesen azonnal kihatna Finnország biztonságára és jólétére. De Helsinki és Moszkva kétoldalú kapcsolatával kapcsolatban a dokumentum stratégiai visszafogottságról beszél és az ellenséges érzület elkerüléséről – pár fontos kivétellel.
Az egyik ilyen kivétel a finn elhárítás (SUPO), amely a 2019-es éves jelentésében Oroszországot kiemelt nemzetbiztonsági veszélyforrásnak nevezte. 2018-ban a finn biztonsági szervek lerohanták Sakkiluoto-t, egy délnyugat-finnországi szigetet. A szigeten és környezetében lévő kikötők és helikopter leszállópálya Pavel Melnyikov orosz üzletember tulajdonát képezték, de fennállt a megalapozott gyanú, hogy az ingatlanok orosz ügynökök számára szolgálhatnak búvóhelyként, egyben kiinduló pontjai lehetnek aszimmetrikus műveleteknek.
A jelentés megemlíti az „információs rendszerek” központi szerepét a modern társadalmakban. Kiemeli, hogy a szürkezónás taktikák alááshatják a társadalmak kritikus funkcióit, amely aztán konfliktusokhoz vezet. Ez egyértelmű utalás arra, amelyet az orosz stratégiai eszmecserékben „gibridnaja vojna” névvel illetnek, és amelyet a Nyugat „aktív műveleteknek” vagy „hibdrid hadviselésnek” nevez.
Az orosz Északi Katonai Körzet igézetében
Az orosz-finn együttműködés vitatott jelképe, a Pyhäjoki atomerőmű eközben bizonytalan jövőnek néz elébe a folyamatos költségvetési túllépések, valamint az ökológiai és geopolitikai aggodalmak miatt. Itt fontos kiemelni, hogy az északi-tengeri út (Northern Sea Route) fejlesztő ügynöksége, a ROSATOM, a finn erőműprojektben is kiemelt partner.
Márpedig az északi-tengeri út jelentősen hozzájárul a leolvadó Arktikus térségben rejlő természeti kincsekért folyó versenyhez, amelyet a finn tanulmány is biztonsági kockázati tényezőként ír le.
A Kreml ráadásul lépésről-lépésre értékeli föl a területet. Putyin elnök tavaly decemberben Alekszandr Mojszejevet, az Északi Flotta 58 éves főparancsnokát admirálissá léptette elő, ami a második legmagasabb rendfokozat az orosz haditengerészetnél. Ennél jóval fontosabb, hogy idén január 1-től az Északi Flotta besorolása Északi (Arktikus) Katonai Körzetté változott, ezzel egyenrangúvá vált a többi néggyel. Oroszország óriási területe eddig négy katonai körzetre volt felosztva, úgymint az Északi-, a Déli-, a Központi- és a Keleti Katonai Körzetekre.
Az új orosz fegyverek sorra vonulnak fel az arktikus térségben. Moszkva tavaly ősszel tesztelte a térségben a Cirkon típusú hiperszonikus manőverező robotrepülőgépét. Ez 1000 kilométeres hatósugarú körben képes célpontok megsemmisítésére, gyakorlatilag perceken belül, hiszen kilencszeres hangsebességgel száguld.
Ezzel a fegyverrel a Kreml ellenőrizni tudja a tengeri kijáratot Nordkap és a Spitzbergák (Svalbard) között, Norvégia északi részén. Itt kell az orosz Északi Flotta hadihajóinak áthaladni, hogy kiérjenek az Atlanti-óceánra. Tavaly nyáron pedig a Kreml az egyik legerősebb elektronikai hadviselési eszközét, a Murmanszk-BN rendszert telepítette a finn határ közelébe.
Oroszország 2021-23 között tölti be az Arktikus Tanács soros elnökségét. Amerikai biztonságpolitikai körök a fegyverkezés folytatódása ellenére jelenleg nem számolnak azzal, hogy Moszkva ezen időszak alatt eszkalálni akarná a biztonságpolitikai feszültséget ebben a törékeny térségben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A támogatás persze nem meglepő helyről jött: a Jog és Igazságosság (PiS) pártjától. 
