Japán 2027-re várja Tajvan lerohanását

A több, mint két évtizede indított katonai modernizációs programja révén Kína megerősítette légi képességeit, és elérte az érettségi szintjét mind a mennyiségi és minőségi szempontból is, hogy kihívást jelentsen a hatalmas amerikai hadseregnek a kelet-ázsiai hadszíntéren. Kína offenzív/defenzív stratégiája az USA-val szemben az alábbiak kombinációja: cirkálórakéták, föld-levegő és levegő-levegő rakéták, rövid és közepes hatótávolságú rakéták, ballisztikus rakéták, valamint negyedik/ötödik generációs vadászrepülőgépek és bombázók.

Célkeresztben az amerikai anyahajók

Az amerikai védelmi minisztérium 2023-as jelentése szerint Kína mintegy 2000 hadszíntéri (rövid és közepes hatótávolságú) rakétával és 500 közepes hatótávolságú (3000-5500 km) ballisztikus rakétával (IRBM) rendelkezik. A DF-21 és DF-26 IRBM-eket kifejezetten arra fejlesztették ki, hogy semlegesítsék az amerikai repülőgép-hordozó csapásmérő csoportokat (Carrier Strike Groups, CSG) a Csendes-óceán nyugati részén. A Népi Felszabadítási Hadsereg Légiereje (PLAAF) és az egyre prominensebb Haditengerészete (PLAN) együttesen összesen 1900 vadászrepülőgéppel rendelkezik, ebből 1300 a negyedik generációs vadászgép.

Kína már épített három repülőgép-hordozót és 2035-ig legalább hat repülőgép-hordozót szerezhet be. A PLAAF ötödik generációs vadászgépeinek állománya mintegy 100 darab J-20 A lopakodó vadászgépet számlál, és a tervek szerint 500 darab J-20-as vadászgépet terveznek üzembe helyezni a 2035-38-as időszakban.

A legújabb, J-35 típusú lopakodó vadászgép meglepetésszerű megjelenése ebben a hónapban Kína legrégebbi repülőgép-hordozóján sokakat meglepett. Emellett Peking a hírek szerint látótávolságon túli levegő-levegő rakéták kifejlesztésén dolgozik, és olyan rakétaképességeket vizsgál, amelyek javítják a célpont-kiválasztást, és a rakétákat ellenállóbbá teszik az ellenintézkedésekkel szemben.

Kína légiereje mára félelmetes erő lett Kelet-Ázsiában. Elrettentheti a CSG-ket a második szigetlánc területének megközelítésétől, és az amerikai Guam bázisra is csapást mérhet. Kína H-6-os bombázói 3000 km-es harci hatótávolsággal rendelkeznek, és 2022-ben három H-6-os bombázó (két H-6J és egy H-6K) repült át a Mijako-szoroson a Csendes-óceánon, hogy részt vegyen a PLA összehangolt légi és haditengerészeti gyakorlatán a Csendes-óceán nyugati részén, a kínai hadsereg és a haditengerészet összehangolt légi és haditengerészeti gyakorlatán.

Demonstrálni akarva Peking azon képességét, hogy csapást mérhet az USA guami támaszpontjára, tavaly áprilisban a PLA rakétaereje és a Shandong repülőgép-hordozó csapásmérő csoportjának összehangolt hadgyakorlatát tartották a Csendes-óceán nyugati részén, Guamtól mintegy 400 tengeri mérföldre (740 km).

Emellett 2023 decemberében Kína létrehozta ötödik parancsnokságát - a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rakéta mellett -, a „Near-Space Commandot” magaslégköri megfigyelés és hírszerzés céljából. Ez napenergiával működő drónokat, robotokat és kémlelő ballonokat fog használni a hírszerzéshez.

Ez a lehetővé teszi a PLA számára, hogy korai figyelmeztetést kapjon a rakéták és vadászgépek indításáról, és megelőző csapásokat mérhet az USA katonai eszközei ellen Kelet-Ázsiában, valamint a csendes-óceáni térségben.

Az USA "aktív tagadási" stratégiája Kínával szemben

A kínai kihívás elhárítására Washington kétirányú stratégiát fogadott el. Egyrészt nagy hatótávolságú támadó képességeket épített ki Guamon a kínai támaszpontok és parancsnoki, valamint irányító központok ellen. Másrészt megerősíti a regionális szövetséges támadó képességeit, az úgynevezett "aktív tagadás" (Anti-Access/Area Denial, A2/AD) stratégiájával.

Ausztrália nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárót kap az AUKUS keretében (Ausztrália-Egyesült Királyság-USA) megállapodás keretében. Eközben Dél-Korea is további 20 darab F-35A-val kívánja megerősíteni légi csapásmérő képességeit 2028-ig. S bár ez főként az észak-koreai fenyegetés elhárítása érdekében történik, de egyben plusz Kína elleni légi kapacitást jelent, tekintettel az erős amerikai-dél-koreai védelmi partnerségre.

Japán 2027-re készül

Japán pedig egy 6. generációs lopakodó vadászrepülőgép kifejlesztésén dolgozik. Annak ellenére, hogy az USA nem vesz részt ebben az úgynevezett Global Combat Air Programban (GCAP), Olaszország és az Egyesült Királyság - mindketten NATO-tagok -, aktívan részt vesznek benne.

A japán politikai döntéshozók és biztonsági elemzők úgy vélik, hogy a 2027-es év meghatározó fordulatot hozhat a kelet-ázsiai biztonsági tájképben. Kína akkor ünnepli a PLA megalapításának századik évfordulóját, és 2023. július 15-én Hszi elnök egy, a hadsereg párttagjaihoz intézett beszédében felszólította a kommunista párt vezetését, hogy "nyújtson erős politikai garanciát a PLA centenáriumi céljának eléréséhez".

Noha a centenáriumi célokat nem hozták nyilvánosságra, elemzők úgy vélik, hogy ez bizony jó eséllyel egy invázió lehet Tajvan ellen. Ebben a tekintetben Japánnak fel kell készülnie arra, hogy szembenézzen a konfrontáció eshetőségével, tekintettel a Tokió és Peking közötti területi vitára. Ráadásul a tervek szerint Japán kulcsszerepet játszana egy Tajvani-szorost érintő konfliktusban, hasonlóan Lengyelországhoz az ukrajnai háborúban. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)