Az ukrajnai háború kitöréséből sokan vonták le azt a következtetést, hogy a következő válság az eurázsiai tengelyen egy kínai invázió lehet Tajvanon. Oroszország brutális kihívása a nemzetközi renddel szemben arra kényszerítette Tokiót, hogy szembesüljön a súlyos globális biztonsági környezet valóságával.
Mit mond a tábornok?
Japán valószínűleg kulcsszerepet játszana egy Tajvani-szoros konfliktusban, hasonlóan Lengyelországhoz az ukrajnai háborúban - mondta múlt csütörtökön Koicsiro Banso a japán szárazföldi önvédelmi erők (SDF) volt altábornagya. Japán az egyetlen olyan ország, amely a világ számára belépési pontként szolgálhat, hogy egy kínai invázió során ellátmányt küldjön a tajvaniaknak - mondta Banso a Nikkei Asia című lapnak. Japánnak fel kell készülnie a tajvani menekülthullámra is, és fontolóra kell vennie az evakuáltak elhelyezését, a karanténokat és a fegyverek átvizsgálását – tette hozzá.
Banso egyben kiemelte: "A legnagyobb hozzájárulás, amit Japán tehet, hogy megfelelően megvédi magát". Hangsúlyozta Japán stratégiai elhelyezkedését és azt, hogy a térség főbb torlaszpontjainál megerősített védelemmel meghiúsíthatja Kína inváziós tervét. "Kínának kilenc kijárata van a külső tengerekre, és ezek közül öt a japán szigetvilágban található" – szögezte le. Ezek közé tartozik a Cugaru-szoros, az Oszumi-szoros, a Jokoate-csatorna, a Mijako-szoros és a Jonaguni-csatorna, amely utóbbi mindössze 110 kilométerre van Tajvantól.
Banso szerint Japán megpróbálná az ellenség lépéseit elgáncsolni. "Ha például aknákat szórnánk szét ezeken a vizeken, akkor az eltávolításuk nagy gondot jelentene. Ha komoly légelhárítást telepítenénk (ezekbe a szorosokba), nagyon nehéz lenne légi fölényt kialakítani".
A volt altábornagy azonban hangsúlyozta, hogy Japán nem fog csapatokat küldeni Tajvanra. "Az SDF tevékenységének fő területei japán területen és talán nemzetközi vizeken lesznek, hogy megvédjék a japán hajókat" - mondta. "Nem várható olyan forgatókönyv, amelyben az SDF tajvani szárazföldre megy, és például az Egyesült Államokkal együtt Tajpej védelmét látja el".
A lopakodó vészhelyzet
2021 óta több japán törvényhozó és kormánytisztviselő, köztük Abe Sindzó volt miniszterelnök is azt mondta, hogy egy tajvani vészhelyzet Japán számára is vészhelyzetet jelentene. Két éve az Egyesült Államok és Japán közös vészhelyzeti tervet dolgozott ki egy Tajvani-szoros konfliktus esetére.
Japán tavaly decemberben rekordméretű, 51,4 milliárd dolláros védelmi költségvetést hagyott jóvá az idei pénzügyi évre, hangsúlyozva az ellencsapásos képességeket, valamint a légi- és rakétavédelem erősítését. A Kisida-kormány ígéretet tett arra, hogy öt év alatt közel 60 százalékkal növeli az ország katonai költségvetését. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint ezzel Japán a világ kilencedik legnagyobb katonai büdzséjével rendelkező országból a harmadik helyre katapultálna.
A szigetek pozíciója
Japán tisztában van azzal, hogy ha konfliktus tör ki a Tajvani-szorosban, akkor abba elkerülhetetlenül belesodródik. Ezért a megfelelő védelmi felkészültség prioritássá vált.
Bár Japán szárazföldi része négy elsődleges szigetből áll, az országnak összesen 6852 szigete van. Több közülük nagyon kicsi és lakatlan. Néhányuk viszont stratégiai helyen található, és ezért kiemelten fontosak Japán védelme szempontjából.
Japán az utóbbi időszakban már felgyorsította a katonai bázisok építését és rakéták felhalmozását a déli Okinava szigetein, köztük Isigakiban, Amami Osimán és Mijakodzsimán.
Az Isigaki-sziget az egyik ilyen stratégiailag fontos sziget - 2000 kilométerre helyezkedik el Tokiótól délre, de kevesebb mint 300 kilométerre Tajvantól, és ez a jelenlegi geopolitikai helyzetben kritikus jelentőségű. Fél éve Japán hivatalosan bejelentette, hogy bázist indít a szigeten egy új megerősített arcvonal részeként, amelyet a japán kormány a Kelet-kínai-tengeren hoz létre.
Ez a katonai bázis a japán déli szigetláncban található Isigakiban április óta 570 szárazföldi SDF-csapatnak ad otthont, amelyek föld-levegő és föld-hajó irányított rakétaegységekből állnak. Márciusban telepítettek Isigaki szigetére.
Mivel Kína folyamatosan zaklatja Tajvant azzal, hogy ismételten megsérti légterét és behatol a felségvizeibe, Japán is aggódik amiatt, hogy a kínai fokozott katonai tevékenység a Tajvani-szorosban saját biztonságát is érintené. Ezért a térségben (a Nanszei-szigeteken) védelmi támaszpontok kiépítésével folyamatosan erősíti elrettentő és reagáló képességeit Kínával szemben.
Az új stratégiák
Tokió mindezen lépései megfelelnek a 2022 decemberében bejelentett Nemzetbiztonsági Stratégia irányelveinek.
„Egyre nagyobb a katonai feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai rivalizáció Kína és az Egyesült Államok közt, mindez pedig veszélyezteti a békét és a stabilitást a Kelet-ázsiai térségben” – írják a hivatalos katonai dokumentumban. „Fontos, hogy szoros figyelemmel kísérjük a szituációt egy válságérzettel - most jobban, mint bármikor korábban. Különösen, ahogy a technológiai területen való verseny egyre intenzívebbé válik”.
Az új Nemzeti Védelmi Stratégia pedig egy állandó közös japán-amerikai parancsnokság (PJHQ) létrehozását írja elő, amely az Önvédelmi Erők szárazföldi, tengeri és légi erőinek műveleteit fogja irányítani. Fő célja a tajvani vészhelyzetre való felkészülés.
A hét elején még erősődött, aztán azonban fokozatosan veszített az értékéből, bár zárásra ismét visszaküzdötte magát a több mint négyéves rekordszintekre. 
