|
| Alexander Van der Bellen, az osztrák Zöldek pártjának (b) és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje korábbi televíziós vitájuk előtt. Fotó: MTI/EPA/Lisi Niesner |
Az államfőválasztás megismétléséről szóló alkotmánybírósági döntés nem ad okot arra, hogy kétségbe lehessen vonni az osztrák demokrácia működését - mondta Heinz Fischer osztrák államfő a Die Presse című osztrák konzervatív lapnak adott vasárnapi interjújában.
Az államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékával. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét, Norbert Hofert a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatta. A két jelölt eredménye közötti különbség alig több mint 31 ezer szavazat volt.
A lényeg, hogy volt lehetőség a csalásra - mindegy, hogy tényleg csaltak-e
Az osztrák alkotmánybíróság pénteken ismertette döntését, miszerint meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját. A húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely lehetőséget nyújthatott a visszaélésre. Az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés.
Fischer az államfőválasztás során megállapított szabálytalanságokat nem az osztrák demokrácia hiányaként értékelte, hanem az előírások pontos és ésszerű betartásának elmulasztásaként. Rámutatott, hogy amennyiben szükséges, a választási megfigyelést és a szavazatszámlálást tökéletesíteni kell, és nem lehet eltekinteni a folyamat ellenőrzésétől sem.
Fischer arról is beszélt, hogy a szavazatok hibás összeszámlálása ugyan bizalomvesztést okozhatott a lakosságban, azonban mindezt teljesen kiegyenlítette az alkotmánybíróság, amely a helyzetet kezelte és orvosolta.
Választási megfigyelő kell, mint egy afrikai "demokráciában"?
Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter pénteken azt közölte, hogy az osztrák külügyminiszterrel egyetértésben meghívná az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet választási megfigyelőit azon körzetekbe, ahol szabálytalanságot észleltek.
Szakértők aggályosnak tartják a javaslatot. A Kronen Zeitung című osztrák lap által megkeresett Peter Jankowitsch volt osztrák külügyminiszter hibás döntésnek tartaná, ha Ausztriába választási megfigyelők érkeznének. E missziónak a kelet-európai fiatal demokráciák, az instabil latin-amerikai és afrikai országok számára van értelme - mondta az egykori tárcavezető, aki egyúttal aggodalmát fejezte ki Ausztria nemzetközi megítélésével kapcsolatban is.
Majdnem 3 hónapig államfő nélkül lesz Ausztria
A megismételt választás időpontjáról várhatóan a keddi kormányülésen születik javaslat, és erről a parlament dönt. Az osztrák közszolgálati média beszámolója szerint a belügyminisztérium 11 hét alatt tudja előkészíteni a választást, ezért legkorábban szeptember végén, október elején tarthatják majd a szavazást. A jelenlegi államfő hivatali ideje egy hét múlva lejár. Mivel az új államfőt ekkor még nem tudják beiktatni hivatalába, Doris Bures parlamenti elnök és két helyettese, Karlheinz Kopf és Norbert Hofer veszik át az elnöki teendők intézését.
Új esély a szélsőjobbnak
Káncz Csabával pedig azt boncolgattuk korábban, hogy mi vezetett a politikai földindulásig.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
