A Global Times, a kínai kommunista párt szócsöve tegnap dorgálásban részesítette az új litván koalíciós kormányt. Figyelmeztette az országot, hogy csupán 3 millió lakossal bír, és következményei lesznek annak, ha az erőteljes oroszgyűlöletét megpróbálja kivetíteni Kínára is. A lap üzenete: „Jobb lesz, ha rendesen viselkedtek!”
A fő ellenségek
Kína haragját a litván kormány egy hétfői lépése váltotta ki, amelyben támogatást ígér „a tajvani szabadságért harcolóknak”. Akárcsak Joe Biden, az október 25-én megalakult litván kormány is „értékvezérelt” külpolitikai vonalvezetés mellett tett hitet.
A Moszkva és Peking által vezetett eurázsiai tengellyel szemben Ukrajna, Lengyelország és Litvánia július végén alakították meg a „Lublini Háromszöget”, amely koordinálja a három, Washington-barát ország stratégiai érdekeit.
Litvánia februárban jelentette meg legújabb éves nemzetbiztonsági jelentését, amely Oroszországot és Kínát nevezi meg az ország számára a legfőbb veszélyforrásnak. Kína kapcsán a pekingi kibertámadások veszélyeire figyelmeztet.
Csehország pedig a héten jelentette meg az éves nemzetbiztonsági jelentését, szintén a fent említett két országot nevezve meg fő veszélyforrásnak. A prágai elhárítás szerint kínai szereplők az elmúlt 12 hónapban megpróbálták befolyásolni a közvéleményt, propagandát terjesztettek a cseh médián keresztül, és meglehetősen aktívak az akadémiai életben is.
Pekingnél már nyár végén is kihúzta a gyufát Prága, amikor a cseh szenátus vezetőjével az élen 90 tagú delegáció érkezett Tajvanra – a legnagyobb 1989 óta.
Biden politikája
Joe Biden megválasztott elnök a Kína-elleni szövetség létrehozásakor nemcsak a fentieket fogja figyelembe venni hűségesküként, hanem tanulmányozni fogja az európai szövetségesek hozzáállását a Huaweihez.
Az Egyesült Királyság esetében a törvényhozás alsóházának védelmi bizottsága már világos összejátszást lát a Huawei és a kínai kommunista párt között. Norvégia, Olaszország, Lengyelország, Románia és Bulgária mára egyértelműen kizárta a kínai órásvállalatot az 5G-s tenderéről. Németország továbbra sem tud dönteni az ügyben.
Kína semmi jót nem vár Biden elnökségétől. A kínai külügyminisztérium szóvivője egy nappal a szavazatok összeszámlálása után, rendkívül visszafogottan reagált, és a távolságtartóan gratulált. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a pekingi kommunisták ugyanis Trump újraválasztásában reménykedtek. Aki a koronavírusválság elképesztő félrekezelésével alávágott saját országának, aki számos nemzetközi szervezetből kiléptette hazáját – és ezzel teret nyitott Pekingnek, hogy nemzetközileg jobban pozicionálja magát.
A kínai vezetés pontosan tudja, hogy a demokraták éppen úgy az amerikai vezetés elleni kihívásként tekintenek Pekingre, mint a republikánusok. De az emberjogi érzékenység miatt még nőhet is a feszültség Hongkong és Hszincsiang kapcsán. Trumppal ellentétben Biden ügyes diplomáciával győzheti meg az európai és ázsiai szövetségeseket a Kína-ellenes kurzusról.
Trump átadta a teret
Peking az elmúlt években elégtétellel figyelte, ahogyan Trump pénzt akart kérni azoktól az országoktól, ahol amerikai katonák állomásoznak, például Dél-Koreától és Japántól. Mintha Washingtonnak nem volna érdeke, hogy ott vannak a katonái, és védelmi pénzért vállalná csak a környékbeli ellenség (Észak-Korea, Kína) elrettentését. Trump számos kereskedelmi szerződést is felmondott, tárgyalásokat szakított meg, és folyamatosan büntetővámokkal fenyegette az USA hagyományos szövetségeseit.
2017-ben Trump elnök önként adta át a gazdasági kezdeményezést Kínának Ázsiában, amikor bejelentette, hogy országát kilépteti a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésből. Holott a TPP a globális GDP 40 százalékát ölelte volna fel, és egy ekkora gazdasági blokk egyben komoly geopolitikai kihatással is jár.
Washington olyan országokat hagyott faképnél, amelyek politikailag és katonailag is közelebb állnak az Egyesült Államokhoz (Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Chile, Mexikó, Szingapúr, Malajzia, Vietnam, Brunei és Peru). Valóban, 2016 augusztusában Washington egyik legszorosabb térségbeli szövetségese, a szingapúri miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a TPP ratifikálása az amerikai hitelesség tesztje Ázsiában.
Kína és Tajvan szövegértelmezése
Biden saját célja elérése érdekében jóval engedékenyebben viselkedne a nagy európai szövetségeseivel. Például nem fenyegetné tovább a német kormányt az autókra kivetett vám emelésével, avagy Trump elnökkel ellentétben nem támogatná az Európai Uniót bomlasztani akaró pártokat kontinensünkön. Úgyhogy Biden többek között azért akar békülni Nyugat-Európával, hogy csatasorba állítsa az EU-t Kína elleni terveihez.
Összességében azonban a kínai vezetés arra a következtetésre jutott az utóbbi hetekben, hogy a Biden-kormányzat az óriási nyomásgyakorlás ellenére nem fog háborút kezdeményezni a Dél-kínai-tengeren. Peking gondosan tanulmányozta annak a Michele Flournoy-nak a nyári szavait, akit Biden állítólag a Pentagon élére szán.
Tajvan a maga részéről pedig arra a következtetésre jutott ugyanezen szöveg kapcsán, hogy Flournoy vezetése mellett Peking nem merne megindítani egy tajvani inváziót.
Mínusszal indult a nap, aztán pluszba fordult. 
