Rózsás évek elé néz az Egyesült Államok építőipara, ha csak a megrendelői oldalt nézzük: óriási állami kereslet lesz utakra, hidakra, a középületek felújítására, bizonyos gyárak bővítésére amiatt, hogy hazahoznak termelést külföldről. Közben a lakásépítés is nagyobb sebességre kapcsolhat, úgyhogy akár hátra is dőlhetnének az építőipari kivitelezők és az építőanyagokkal kereskedők is.
Egyelőre azonban nem a lehetséges bevételt számolják, hanem azt, hogy mennyivel kell emelni a béreket ahhoz, hogy elegendő munkaerő legyen. Merthogy pont az nincs. Különféle ágazati becslések szerint csak idén legalább félmillió új dolgozóra lenne szükség, így a szektorban már 8-8,5 millió fő dolgozna. Jövőre újabb százezreknek kellene munkába állni, hogy teljesíthessék a megrendeléseket.
Az ingatlanfejlesztők és a kivitelezők azonban azzal szembesülnek, hogy idén a szakmunkások és a középvezetők (projektmenedzserek, HR–és könyvelési vezetők) fizetését átlagosan legalább 3,5-4 százalékkal kell növelni. (Ez jóval meghaladja a teljes gazdaságban várható 2,9 százalékos átlagot – a szerk.) A Contractor Compensation nevet viselő, negyedévente rendszeresen elkészített összegzés friss adatai szerint ezzel csak azt érnék el, hogy az elmúlt hét év emelkedési szintjét tartják. A súlyos munkaerőgondok megoldásához azonban vélhetően ennél is magasabb emelés kell majd ősszel – fűzte a jelentéshez a bisnow.com üzleti portál.
Az Egyesült Államokban nemrégiben döntöttek arról, hogy 15 dollár lesz a szövetségi minimális órabér. Ehhez képest idén januárban az építőipari szakmunkások legalább 32,11 dollárt kerestek óránként és mivel keresletük megugrott, ez csak tovább növekedett az év során. Egyes becslések szerint már 34-35 dollár körül jár. A havi bruttó bérük (32 dolláros minimális órabérrel és 20 munkanappal számolva) így mintegy 5120 dollár, ami 12 havi foglalkoztatás esetén évi 61 440 dollárt jelent. Ehhez képest a felsővezetők évi 150 ezer dollárt keresnek, de ehhez további 27-32 ezer dollár bónuszt is zsebre tehetnek.
A koronavírus járvány első hullámában, 2020 elején a kivitelező cégeknek csak három százaléka fagyasztotta be a béreket. Ez az arány júniusra 14, szeptemberre 25 százalékra nőtt, de az év végére 14 százalékra esett, míg idén már csak 4 százalék volt ez a mutató. Nyilván a mostani keresleti nyomás nemhogy eltörölte a bérek befagyasztását, hanem felfelé menő spirálba kényszerít sok vállalatot.
A Markstein Advisors tanácsadó cég – a nagyon óvatos előrejelzési változata szerint – az idei teljes amerikai építőipari költést 1,45 billió dollárra becsülte, ez 1,3 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Vélhetően az igazi ugrás jövőre és 2023-2024-ben lesz, amikor országszerte elindulnak a nagy infrastrukturális projektek. Ezekről éppen ezen a héten szavaztak Washingtonban. Ugyanez a cég egy optimistább verziót is készített 2021-re: eszerint nem fél, hanem egymillió új munkaerő kell az ágazatba, annyira beindulnak a beruházások.
Más elemzők ezen felül megjegyzik: a járvány utáni visszaépülés mellett más szempontok is a kereslet felkorbácsolását jelzik. Ilyen például az inflációs várakozás, az alapanyagárak növekedése és a globális ellátási láncok hiányosságai miatti félelem. Mindez az USA egyes körzeteiben fokozhatja a munkaerőhiányt, s ez alól az építőipar sem kivétel.
A Joe Biden elnök által erőteljesen képviselt hatalmas beruházási célok között ott van az is, hogy négy év alatt legalább négymillió középületet és kétmillió lakóingatlant szeretne felújíttatni, ezen kívül 1,5 millió energiatakarékos új családi házat és társasházat kíván felépíttetni. A hatalmas csomaghoz szükséges forrást több elemző és politikus is – költségvetési tételek átcsoportosítása mellett – az adóemelésekben látja. Például az üzemanyagok adótartalmának a növelésében, ez 1993 óta nem történt meg és nem is indexálták.
A 24/7 Wall St. (247wallst.com) nevű portál megnevez néhány olyan építőipari céget, amely biztosan sokat profitál majd a nagy állami beruházásokból. Közöttük van a Fluor Corp. nagy mérnöki és kivitelező vállalat, aztán ott van a hidakat, kikötőket és nagy középületeket építő AECOM vagy a KBR nevű cég, amelyik az űriparban, a védelmi szektorban és különféle energetikai óriás projektekben szerzett hírnevet – és sokmillió dolláros bevételt.
Magyarországon minegy két éve kezdődött súlyosbodni a helyzet az építőiparban. A kormány látványberuházásai nyomán átmenetileg még alapanyaghiány is volt, illetve jelentős munkaerőt szívtak el ezek a projektek. A lakosság egyes rétegeit megcélzó támogatási csomag felpezsdítette a keresletet a lakáspiacon, közben az építőanyag fronton mára már elviselhetetlen anomáliákkal találkozunk. A kormány a GVH és a Fogyasztóvédelem, valamint a NAV embereit hetek óta tartó razzia sorozatra utasította, hogy biztosíthassák az alapanyagellátást és elvileg korlátozzák az áremelkedést. Ez eddig nem járt sikerrel.
A munkaerőgondokat az ÉVOSZ javaslatára az úgynevezett hazahívó programmal is szerették volna megoldani, de ez csak részsikert hozott, pár ezren jöttek haza a nyugat-európai munkahelyekről. A szakképzés továbbra is kullog az ipari átlag után, és egyre súlyosabb probléma a minőségi munkavégzés, elszaporodtak a kontárok, akik a hiány miatt ráadásul ugyanolyan magas díjakat számítanak fel, mint a valódi szakemberek.
A hideg ukrán télben. 
