Jövő hétfőtől némileg lazíthat a novemberben két lépésben elrendelt részleges karanténon Ausztria, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök korábban Magyarország Covid-laborának nevezett.
Újranyithatnak az üzletek
A Der Standard értesülései szerint elképzelhető, hogy ekkortól ismét kitárhatja kapuját a vevők előtt a nem létfontosságú üzletek egy része. Ugyanakkor a bent tartózkodó vevők számát korlátozzák: egyes üzletekben tíz, más típusú boltokban húsz négyzetméternek kell majd egy vevőre jutnia. (Hasonló szabályozás van érvényben Németországban.)
Emellett a bevásárlóközpontoknál ellenőrzéseket vezetnek be, és korlátozzák a parkolóhelyek számát is. Az intézkedések célja a várható tumultus csökkentése.
Az még kérdéses, hogy mely típusú boltok nyithatnak ki. Tavasszal elsőként a kis üzletek, a barkácsáruházak és a kertészetek fogadhattak ismét vevőket.
A tervek szerint jövő hétfőtől újraindulhatnak az iskolák is. Az esetleges szigorítások bevezetését – maszkviselési kötelezettség, oktatás váltásban stb. – még vizsgálják.
Az még bizonytalan, hogy a vendéglátóhelyek is kinyithatnak-e. Egyes érdekvédelmi szervezetek nem erőltetnék ezt, amennyiben az állam továbbra is kártalanítja őket. Hasonló a helyzet a szállodáknál is. (A magyar cégeknek nyújtott állami segítségről itt írtunk.)
A szabadidős- és sportlétesítmények (teniszpályák, fitneszstúdiók stb.) valószínűleg továbbra is zárva maradnak. Minderről hivatalos kormányzati bejelentés szerdán várható.
Sebastian Kurz osztrák kancellár mindenesetre próbálja hűteni a túlzott várakozásokat.
December hetedike után is jelentős korlátozásokkal kell majd együtt élnünk. (…) Nem lesznek elsietett újranyitások
-mondta egy vasárnap megjelent interjúban. Hozzátette: a jövő hétfőre tervezett lazítások a fertőzöttségi adatok alakulásától függnek majd.
Mint arról beszámoltunk, az osztrák kormány november elején léptetett életbe szigorú korlátozásokat – éjszakai kijárási tilalom, éttermek és sportlétesítmények bezárása, rendezvények betiltása, távoktatás bevezetése közép- és felsőfokon. A magyar kormány szinte ugyanezeket a korlátozásokat lépte meg nyolc nappal később.
Ausztria ugyanakkor a hónap közepén tovább szigorított:
az iskolák digitális oktatásra álltak át, bezártak a nem létfontosságú árucikkeket árusító üzletek, a kozmetikusok, a masszőrök és a fodrászok. Emellett egész napra kiterjesztették az éjjeli kijárási tilalmat.
Az emberek azóta csak meghatározott célból hagyhatják el otthonukat: ide tartozik a munkavégzés, az alapvető szükségletek ellátása (bevásárlás), a lelki-testi kikapcsolódás (sport, séta), a közvetlen veszély elhárítása, a rászorulók ápolása, a halaszthatatlan ügyintézés, valamint a részvétel választáson vagy egyes eseményeken. Szabadtéri maszkviselési kötelezettség viszont továbbra sincs.
Kevesebb az új fertőzött
A korlátozások – úgy tűnik – eredménnyel jártak: a regisztrált új fertőzöttek számának hétnapos átlaga november közepe óta csaknem folyamatosan csökken. Magyarországon erről egyelőre nem beszélhetünk: a mutató néhány nap csökkenés után ismét növekedésnek indult.
A halálozások száma továbbra is csúcson van mindkét országban: Ausztriában 95-en, Magyarországon csaknem 125-en hunytak el átlagosan egy nap alatt az elmúlt egy hétben a koronavírussal összefüggésben.
Ma reggeli adatok szerint a csaknem 9 millió lakosú Ausztriában 3184-en vesztették életüket a járvány kitörése óta (Magyarországon 4823-an), mintegy 4300-an vannak kórházban (nálunk több mint 7700-an), és 701-en fekszenek intenzívosztályon (nálunk 666-an vannak lélegeztetőgépen).
Az aktív diagnosztizált fertőzöttek száma Ausztriában csaknem 60 ezer, nálunk csaknem 150 ezer.
Összegezve: Magyarországon az elhunytak száma mintegy másfélszer, a kórházban kezelteké csaknem kétszer, az aktív fertőzötteké pedig két és félszer magasabb mint nyugati szomszédunk esetében.
Globális helyzet
Ami a többi európai országot illeti, a legtöbben, mintegy 58 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a vírussal összefüggésben; Olaszországban 55 ezren, Franciaországban 52,5 ezren, Spanyolországban 44,5 ezren, a különutas, de a közelmúltban szigorító Svédországban mintegy 6700-an vesztették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, 267 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan csaknem 63 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük csaknem 1,5 millióan hunytak el, több mint 40 millióan meggyógyultak.
Kifogásolják, hogy Brüsszel továbbra is Oroszország stratégiai vereségét akarja elérni. 
