Jövő hétfőtől némileg lazíthat a novemberben két lépésben elrendelt részleges karanténon Ausztria, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök korábban Magyarország Covid-laborának nevezett.
Újranyithatnak az üzletek
A Der Standard értesülései szerint elképzelhető, hogy ekkortól ismét kitárhatja kapuját a vevők előtt a nem létfontosságú üzletek egy része. Ugyanakkor a bent tartózkodó vevők számát korlátozzák: egyes üzletekben tíz, más típusú boltokban húsz négyzetméternek kell majd egy vevőre jutnia. (Hasonló szabályozás van érvényben Németországban.)
Emellett a bevásárlóközpontoknál ellenőrzéseket vezetnek be, és korlátozzák a parkolóhelyek számát is. Az intézkedések célja a várható tumultus csökkentése.
Az még kérdéses, hogy mely típusú boltok nyithatnak ki. Tavasszal elsőként a kis üzletek, a barkácsáruházak és a kertészetek fogadhattak ismét vevőket.
A tervek szerint jövő hétfőtől újraindulhatnak az iskolák is. Az esetleges szigorítások bevezetését – maszkviselési kötelezettség, oktatás váltásban stb. – még vizsgálják.
Az még bizonytalan, hogy a vendéglátóhelyek is kinyithatnak-e. Egyes érdekvédelmi szervezetek nem erőltetnék ezt, amennyiben az állam továbbra is kártalanítja őket. Hasonló a helyzet a szállodáknál is. (A magyar cégeknek nyújtott állami segítségről itt írtunk.)
A szabadidős- és sportlétesítmények (teniszpályák, fitneszstúdiók stb.) valószínűleg továbbra is zárva maradnak. Minderről hivatalos kormányzati bejelentés szerdán várható.
Sebastian Kurz osztrák kancellár mindenesetre próbálja hűteni a túlzott várakozásokat.
December hetedike után is jelentős korlátozásokkal kell majd együtt élnünk. (…) Nem lesznek elsietett újranyitások
-mondta egy vasárnap megjelent interjúban. Hozzátette: a jövő hétfőre tervezett lazítások a fertőzöttségi adatok alakulásától függnek majd.
Mint arról beszámoltunk, az osztrák kormány november elején léptetett életbe szigorú korlátozásokat – éjszakai kijárási tilalom, éttermek és sportlétesítmények bezárása, rendezvények betiltása, távoktatás bevezetése közép- és felsőfokon. A magyar kormány szinte ugyanezeket a korlátozásokat lépte meg nyolc nappal később.
Ausztria ugyanakkor a hónap közepén tovább szigorított:
az iskolák digitális oktatásra álltak át, bezártak a nem létfontosságú árucikkeket árusító üzletek, a kozmetikusok, a masszőrök és a fodrászok. Emellett egész napra kiterjesztették az éjjeli kijárási tilalmat.
Az emberek azóta csak meghatározott célból hagyhatják el otthonukat: ide tartozik a munkavégzés, az alapvető szükségletek ellátása (bevásárlás), a lelki-testi kikapcsolódás (sport, séta), a közvetlen veszély elhárítása, a rászorulók ápolása, a halaszthatatlan ügyintézés, valamint a részvétel választáson vagy egyes eseményeken. Szabadtéri maszkviselési kötelezettség viszont továbbra sincs.
Kevesebb az új fertőzött
A korlátozások – úgy tűnik – eredménnyel jártak: a regisztrált új fertőzöttek számának hétnapos átlaga november közepe óta csaknem folyamatosan csökken. Magyarországon erről egyelőre nem beszélhetünk: a mutató néhány nap csökkenés után ismét növekedésnek indult.
A halálozások száma továbbra is csúcson van mindkét országban: Ausztriában 95-en, Magyarországon csaknem 125-en hunytak el átlagosan egy nap alatt az elmúlt egy hétben a koronavírussal összefüggésben.
Ma reggeli adatok szerint a csaknem 9 millió lakosú Ausztriában 3184-en vesztették életüket a járvány kitörése óta (Magyarországon 4823-an), mintegy 4300-an vannak kórházban (nálunk több mint 7700-an), és 701-en fekszenek intenzívosztályon (nálunk 666-an vannak lélegeztetőgépen).
Az aktív diagnosztizált fertőzöttek száma Ausztriában csaknem 60 ezer, nálunk csaknem 150 ezer.
Összegezve: Magyarországon az elhunytak száma mintegy másfélszer, a kórházban kezelteké csaknem kétszer, az aktív fertőzötteké pedig két és félszer magasabb mint nyugati szomszédunk esetében.
Globális helyzet
Ami a többi európai országot illeti, a legtöbben, mintegy 58 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a vírussal összefüggésben; Olaszországban 55 ezren, Franciaországban 52,5 ezren, Spanyolországban 44,5 ezren, a különutas, de a közelmúltban szigorító Svédországban mintegy 6700-an vesztették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, 267 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan csaknem 63 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük csaknem 1,5 millióan hunytak el, több mint 40 millióan meggyógyultak.
15 évvel azután, hogy a fukusimai erőműben történt katasztrófa miatt az ország kénytelen volt leállítani az összes atomreaktorát. 
