Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2020. július 31-én 47,5 milliárd forint volt – tette közzé a Magyar Államkincstár. Ez 600 millióval több a június 30-ainál.
A növekedés ezúttal is alapvetően az egészségügyi intézményeknek tudható be, mivel azok adósságállománya júliusban 1,8 milliárd forinttal gyarapodott.
Az ennek következtében 37 milliárdos tartozáshalmaz az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt adósságok közel 78 százalékát tette ki július 31-én.
Az egészségügyi intézmények (köztük a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményei, az egészségügyi ágazati háttérintézmények, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézmények) az állammal szemben csak 300 millióval voltak sárosak, ami azt jelenti, hogy a tartozásaik szinte teljes egészében a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben álltak fenn. Ebből a 36,7 milliárdból is csak 800 millió irányult az államháztartáson belülre.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 615 egészségügyi intézmény 46 százalékának, 285 kórháznak volt tartozása, ám a többségük, 152 rendelkezett kizárólag 30 nap alatti tartozással. Azt, hogy pontosan mely kórházak adóssága volt a legmagasabb július 31-én, nem tudni, mivel a korábbi gyakorlattal ellentétben a közleménnyel egyidejűleg nem jelent meg az ezt tartalmazó összesítés. Amint ez megjelenik, frissítjük a cikkünket.
Szállítói finanszírozású projekt esetében a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban
is szerepeltetni kell.
Az idei évet 67 milliárdnyi tartozással indították a kórházak a tavaly elmaradt konszolidáció miatt. A 100 millió forint alatti tartozásokat februárban kifizette a kormány, erre 19 milliárdot szántak. Márciusban a fennmaradó 48 milliárdot is átutalták az adósságrendezésre, csakhogy közben annak ellenére indult újra növekedésnek a tartozásállomány.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
