Manapság se szeri se száma az olyan amerikai riportoknak, amelyekben a kaliforniai drágaság miatt kényszerűen elköltözőkről írnak. Persze, nem a technológiai cégek jól kereső alkalmazottairól van szó, hanem az őket kiszolgáló, általában alsó közép osztálybeliekről vagy annál is kevésbé eleresztettekről, akik különféle szolgálató vállalatoknál dolgoznak.
A Los Angeles Times július végén adott hírt arról, hogy a helyi nagy öböl mentén lévő körzetekben már csillagászati árak vannak a lakáspiacon. Ehhez társul, hogy sokak biztonságérzete nagyon mélyen van amiatt, hogy egyre gyakoribbak a rablások, a betörések és a gyilkosságok.
Érdemes egy pillantást vetni a lakásárakra. Az országos adat 416 ezer dollárt mutat, ennyi az átlagára egy háznak, Kaliforniában 800 ezer dollár. Ne feledjük: egy középosztálybeli háztartás arrafelé évi 75-80 ezer dolláros fizetéssel számolhat, ami nagyon kevés, főleg akkor, ha a házukon vagy lakásukon még jelzáloghitel is van. Az üzlethelyiségek szintén megdrágultak, s ennek nyomán a boltok és éttermek üzemeltetői kénytelenek beépíteni ezt az árakba, így a kevésbé tehetősek egyszerűen kiszorulnak innen is.
Az egyik középkorú pár sok USA-beli államot megvizsgált és – nyilván a napfény és a tenger miatt – Floridát, azon belül Miamit választották új lakóhelyüknek. Elújságolták a lapnak, hogy egyik nap a belvárosba mentek, de véletlenül nyitva hagyták az utcára nyíló garázsuk nagy ajtaját, tárva nyitva volt minden, de amikor hazatértek, meglepődve látták, hogy semmi nem tűnt el, minden a helyén volt.
Egy másik pár - még mielőtt elérték volna a mostani csúcsot a lakásárak – befektetésként vette egy 70 négyzetméteres hegyvidéki házat a kaliforniai hegyekben 189 ezer dollárért. Azt tervezték, hogy jó kiegészítő jövedelem lesz, ha kiadják a hegyekbe vágyóknak, s ezzel fedezhetik majd a Los Angelesben, a Fairfax negyedben lévő lakásuk költségeit. De közbejött a Covid, az emberek nem nagyon akartak mozogni, a lakatlan ház még mindig üresen áll. Közben a városi lakásuk környékén egyáltalán nem működött a hulladékszállítás, patkányok költöztek a lakásba, s úgy döntöttek, hogy elköltöznek a nyugalmasabbnak és tisztábbnak hitt San Bernardino negyedbe.
Kalifornia óceánparti övezeteinek kiürülése a járvány első évében gyorsult fel. A friss adatok további elköltözési hullámról tanúskodnak. A chicagoi FED szerint Kaliforniát csak egyetlen állam előzi meg azok sorában, ahonnan inkább elmennek a lakosok, semmint odaköltöznének. A bank egy valóban érintett és ezért pontos adatokkal bíró nagy költöztető cég, a United Van Lines adataira hivatkozva azt közölte, hogy 2019-ben ez a mutató még 56 százalékos volt, de 2020-2021-ben már 60 százalék, s időarányosan idén még magasabb pár százalékkal.
A cég tapasztalatai szerint a Kaliforniát elhagyók főleg Texast, Virginiát és Florida államot, valamint Washingtont választják. 2020 áprilisa és 2022 januárja között összesen 352 ezren hagyták el a gazdag államot – ezt már a kaliforniai pénzügyminisztérium tette közzé. Az okok között persze nem csupán a drága létfenntartás szerepel, hanem az is, hogy hiába költözik ki valaki az elővárosokba, rengeteg időt elvesz a közlekedés, a munkába járás, ha éppen olyan állása van valakinek, ami fizikai bent létet kíván. Aztán ott van a távmunka, ami soha nem látott méreteket ölt, vagyis bárhonnan lehet bedolgozni egy kaliforniai startupnak vagy egy óriásvállalatnak, nem kell ahhoz ott lakni.
Leginkább Los Angeles és San Francisco lakossága csökken. Előbbi metropoliszból sokan mennek át Phoenixbe, Las Vegasba, San Diegoba, San Antonioba és Dallasba. Los Angelest 2021 második negyedévében „csak”33 ezren hagyták ott, idén ugyanebben az időszakban már 41 ezren.
Közgazdászok és szociológusok arra is rámutatnak, hogy a nagyvárosokban, így például Los Angelesben és San Franciscoban is egyre több a hajléktalan, utcán élő ember, akik között sok olyan van, aki csak rablással tud szert tenni valami jövedelemre. Az állami fenntartású iskolákban sok helyütt rendkívül alacsony a színvonal, a jobbnak mondottakba való bekerülését kemény harcot vívnak a családok. Persze a gazdagok mindenhol képesek elkülönülni az adott kisebb közösségben, de a középosztálybeliek nagyon megéreznek minden drágulást, s nem marad más, mint az elköltözés olcsóbb és biztonságosabb városokba – osztották meg a lappal tapasztaltaikat a szakértők.
Kaliforniában külön adottság, hogy évtizedek óta inkább egyedi családi házak épülnek, a többlakásos társasházak csak a nagyvárosok belső övezeteinek egy részén jellemzőek. Óriási a lakáshiány. A családi házak fenntartása mindig is többe került, mint egy lakásé, nem csoda, hogy egy átlag jövedelemmel rendelkező család nem nagyon engedheti meg magának.
Az Arany Államnak is hívott Kalifornia a XX. század vége felé lett nagyon kedvelt sok amerikai és külföldi szemében, egészen 2000-ig folyamatosan áramlottak oda a tömegek, a lakosság száma felment 37 millióra, de azóta trendszerűen csökken. Ez odáig vezetett, hogy emiatt egy helyet el is veszítettek a Kongresszusban, ez először fordult elő az állam történetében.
Sokan azt hitték, hogy majd a külföldi betelepülők ellensúlyozzák az elvándorlást, de a járvány ebbe is beleszólt. Minden eljárás lelassult: 2016-ban még egymillióan jöttek, 2019-ben már csak 477 ezren, 2021-ben pedig csupán 244 ezren érkeztek.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
