Kína továbbra is küzd a légúti megbetegedésekkel, különösen a gyermekek tüdőgyulladásos eseteinek növekedésével. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten azt közölte, hogy a kórházi kezelések megugrása mögött inkább a gyakori téli fertőzések állnak, mint az új kórokozók. A fertőzések megugrása egyébként is várható volt Kínában, hogy a Covid 2020-as kitörése óta a 2023-as esztendő volt az első, amikor nincsenek korlátozások.
Ami mégis szokatlan az epidemiológusok szerint, az a tüdőgyulladás magas előfordulása Kínában. Ugyanis amikor más országokban enyhítették a Covid-ra vonatkozó korlátozásokat, többnyire az influenzás és a légúti syncytia vírusos (RSV) megbetegedések száma ugrott meg, nem a tüdőgyulladásoké – hívja fel a figyelmet a Nature írása az érdekességre.
A WHO a múlt héten információkat kért a kínai egészségügyi hatóságoktól, többek között laboratóriumi eredményeket és adatokat a légúti megbetegedések terjedésének legújabb tendenciáiról. Ezt követte a média és az Új Betegségek Monitoring Programja – egy nyilvánosan elérhető rendszer, amelyet a Nemzetközi Fertőző Betegségek Társasága működtet – a „diagnosztizálatlan tüdőgyulladás” csoportjairól.
A WHO november 23-i közleményében kijelentette, hogy a kínai egészségügyi hatóságok a kórházi kezelések október óta tartó növekedését olyan ismert kórokozóknak tulajdonítják, mint az adenovírusok, az influenzavírus és az RSV, amelyek általában csak enyhe, megfázáshoz hasonló tüneteket okoznak.
Május óta azonban – különösen az északi városokban, például Pekingben – a kórházba kerülő gyermekek számának növekedése főként a Mycoplasma pneumoniae nevű baktériumnak köszönhető, amely megfertőzi a tüdőt.
Ez a „sétáló, vagy vándorló tüdőgyulladás” gyakori oka, a betegség egy olyan formája, amely általában viszonylag enyhe, és nem igényel ágynyugalmat vagy kórházi kezelést, de idén mégis súlyosan érinti a gyerekeket.
Benjamin Cowling, a Hongkongi Egyetem epidemiológusa nem lepődik meg a betegséghullámon. „Ez az akut légúti fertőzések tipikus téli hulláma. Ez valamivel az év elején szokott kialakulni, de most talán azért ebben az időszakban, mert a hároméves Covid-intézkedések következtében megnövekedett a lakosság légúti fertőzésekre való fogékonysága" – mondja.
Ismerős minta
A járványügyi intézkedések – például a maszkviselés és az utazási korlátozások – enyhítését követő első télen a gyakori légúti megbetegedések fellendülése más országokban is megszokott dolog. 2022 novemberében az Egyesült Államokban 2010 óta a legmagasabb volt az influenza miatt kórházba került emberek száma.
„Az országos zárlatok és a Covid-19 terjedésének lassítására bevezetett egyéb intézkedések megakadályozták a szezonális kórokozók keringését, így az embereknek kevesebb lehetőségük volt arra, hogy immunitást építsenek ki ezekkel a mikroorganizmusokkal szemben. Ezt a jelenséget nevezik „immunitási adósságnak” – mondja Francois Balloux, a College London Egyetem számítógépes biológusa.
„Mivel Kína sokkal hosszabb és keményebb lezáráson ment keresztül, mint lényegében bármely más ország a Földön, várható volt, hogy ezek a „zárlat-kilépési” hullámok jelentősek lehetnek Kínában” – teszi hozzá a szakértő.
Cowling azt magyarázza, hogy a kínai betegséghullám azonban eltér a más országokban tapasztaltaktól.
Egyes nemzetek influenza- és RSV-fertőzésekkel küszködtek a Covid utáni télen, Kínában azonban az M. pneumoniae fertőzések a gyakoriak. Ez azért meglepő, mert a bakteriális fertőzések gyakran opportunisták, és a vírusfertőzések után szoktak kitörni.
Bár a baktérium által okozott tüdőgyulladást általában makrolidként ismert antibiotikumokkal kezelik, a gyógyszerek túlzott használata a kórokozó rezisztenciájához vezetett.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a M. pneumoniae makrolidokkal szembeni rezisztenciája Pekingben 70-90 százalék közé esik. Ez a nagyfokú rezisztencia járulhat hozzá a M. pneumoniae miatti kórházi kezelések idei magas számához, ami hátráltathatja a kezelést és lassíthatja a bakteriális tüdőgyulladásból való felépülést.
A téli járványhullámok egyébként mindig kihívást jelentenek, de a kínai egészségügyi rendszerek jobb helyzetben vannak ezek enyhítésére, mint a Covid előtt – mondja Christine Jenkins, az ausztráliai UNSW Sydney felső légúti betegségekkel foglalkozó orvosa. Hiszen ebben az országban jobb nemzeti betegségmegfigyelési rendszerek, diagnosztikai tesztek és intézkedések vannak érvényben a fertőzések megakadályozására és a halálesetek megelőzésére.
Jenkins hozzáteszi, hogy még ha a fertőzéseket ismert kórokozók okozzák is, fontos, hogy szorosan nyomon kövessék őket, hogy minimalizálják a súlyos betegség kitörésének kockázatát. „S bár nagyon más helyzetben vagyunk a Covid-19-hez képest, nem hiszem, hogy elégedetten hátradőlhetnénk” – teszi hozzá.
A betegséget az utazások révén könnyű széthordani a világban, éppen ezért jelent már meg Európában is. Az esetszámok növekedéséről eddig Dániában és Hollandiában számoltak be.
Az éves előrejelzést nagyon visszavágták. 
