|
| Recep Tayyip Erdogan (Kép forrása: EPA/YURI KOCHETKOV) |
Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök január 29-ei párizsi látogatásán Macron elnökkel közösen jelentették be a francia-görög stratégiai katonai szövetség megteremtését, egyben elítélték a török lépéseket Líbiában. Macron deklarálta, hogy „elítéli a török behatolásokat és provokációkat” a görög vizeken és légtérben. Párizs egyben bejelentette, hogy fregattokat küld a tengeri határvitáktól terhelt Kelet-Mediterráneumba, csatlakozva a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance).
Erdogan iszlamista fedőszerve
Alig három hétre rá, február 18-án Macron nagyszabású beszédet mondott egy Mulhousen nevezetű elzászi kisvárosban, ahol jelentős török kisebbség él. Az elnök által bejelentett új program keretében a kormánynak nagyobb hatásköre lesz az iskoláztatásban, a mecsetek finanszírozásában és az imámok képzésében. Párizs fel fogja venni a küzdelmet az arra irányuló külföldi beavatkozással, hogy a muszlimok miként gyakorolják a vallásukat, és hogyan szerveződjenek meg a vallási intézmények a szekuláris országban.
Törökország elsősorban az oktatáson keresztül használja és mozgatja a Franciaországban élő török kisebbséget, amit a franciák egyre inkább, és főleg egyre nyilvánosabban nem kívánt külföldi beavatkozásként élnek meg. Különösen azért, mert Törökország nem mutatkozott nyitottnak arra, hogy változtassanak annak a programnak (L'Enseignement Langue et Culture d'origine, ELCO) a rá vonatkozó szabályain, amely lehetővé tette az anyanyelv, tehát esetünkben a török nyelv oktatását a francia iskolákban (pontosabban a szabályok és a francia elvárások változtak, csak a törökök nem alkalmazkodtak). Macron ezért bejelentette, hogy az egész program megszűnik és idén szeptembertől egy másik program veszi át a helyét, amely ügyében folynak a kétoldalú tárgyalások az érintett államokkal.
Franciaországban a becslések szerint 600 ezer török származású személy él, a mintegy 6 milliós muszlim népcsoport részeként. Ankara egy gigantikus iszlamista fedőszerven (Vallásügyi Igazgatóság, Diyanet) keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Franciaországban. Erdogan 18 éve tartó hatalma alatt megnégyszerezte a Diyanet költségvetését, amely idén már 2 milliárd eurót tesz ki. Ez több, mint a bel-, avagy a külügyminisztérium büdzséje. Nyilván nem függetlenül a német elhárítás utóbbi években begyűjtött információitól, egy nappal Macron beszéde után a francia hatóságok lezárták a Diyanet számláit Párizsban és Bordeaux-ban, ahogyan több török vallásos alapítvány számláját is.
A Diyanet Németországban és Svájcban
A török imámok Németországban gyakorlatilag török köztisztviselők, akik a török kormány utasításait teljesítik. Ezáltal Erdogan a németországi törökök integrációját is akadályozza, és láthatóan belenyúl a német belpolitikába. A török államfő többször is figyelmeztette a török bevándorlókat, hogy ne asszimilálódjanak a német társadalomba. 2011-es berlini látogatása során Erdogan kijelentette, hogy „az asszimiláció sérti az emberi jogokat”, egyúttal a kultúrájuk és civilizációjuk védelmének fontosságát hangsúlyozta.
2016-ban aztán robbant a politikai bomba, miszerint számos német városban az imámok a török kormánynak kémkednek. Erdogan nézeteit elutasító – több esetben német – állampolgárokról állítottak össze listát és továbbították a helyi török konzulátusoknak. A listán szerepelnek német újságírók, parlamenti- és önkormányzati képviselők is.
A Németországi Kurdok vezetője szerint a helyzet mára odáig fajult a török közösségben, hogy a szomszédok egymást jelentik föl a Diyanet-nél, a másikat Erdogan-ellenességgel vádolva. A német elhárításnál három éve már elszakadt a cérna és a rendőrség négy imám lakását kutatta át.
Svájcban 70 török mecset működik, amelyeket szintén közvetlenül Ankarából finanszíroznak a Diyanet-en keresztül. A kis alpesi országban összesen 250 mecset működik, de finanszírozásuk nagyságrendjéről és részleteiről a svájci kormánynak halványlila gőze sincs. Mindez annak ellenére van így, hogy a svájci hatóságok jelenleg 480 feltételezett dzsihadistát vizsgálnak, illetve tartanak megfigyelés alatt.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
