4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Erdogan elnök egy gigantikus iszlamista fedőszerven keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Franciaországban. Párizs most felveszi a küzdelmet az Ankarából jövő beavatkozással és már le is zárta a Diyanet számláit az országban. Káncz Csaba jegyzete
Recep Tayyip Erdogan (Kép forrása: EPA/YURI KOCHETKOV)

Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök január 29-ei párizsi látogatásán Macron elnökkel közösen jelentették be a francia-görög stratégiai katonai szövetség megteremtését, egyben elítélték a török lépéseket Líbiában. Macron deklarálta, hogy „elítéli a török behatolásokat és provokációkat” a görög vizeken és légtérben. Párizs egyben bejelentette, hogy fregattokat küld a tengeri határvitáktól terhelt Kelet-Mediterráneumba, csatlakozva  a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance).

Erdogan iszlamista fedőszerve

Alig három hétre rá, február 18-án Macron nagyszabású beszédet mondott egy Mulhousen nevezetű elzászi kisvárosban, ahol jelentős török kisebbség él. Az elnök által bejelentett új program keretében a kormánynak nagyobb hatásköre lesz az iskoláztatásban, a mecsetek finanszírozásában és az imámok képzésében. Párizs fel fogja venni a küzdelmet az arra irányuló külföldi beavatkozással, hogy a muszlimok miként gyakorolják a vallásukat, és hogyan szerveződjenek meg a vallási intézmények a szekuláris országban.

Törökország elsősorban az oktatáson keresztül használja és mozgatja a Franciaországban élő török kisebbséget, amit a franciák egyre inkább, és főleg egyre nyilvánosabban nem kívánt külföldi beavatkozásként élnek meg. Különösen azért, mert Törökország nem mutatkozott nyitottnak arra, hogy változtassanak annak a programnak (L'Enseignement Langue et Culture d'origine, ELCO) a rá vonatkozó szabályain, amely lehetővé tette az anyanyelv, tehát esetünkben a török nyelv oktatását a francia iskolákban (pontosabban a szabályok és a francia elvárások változtak, csak a törökök nem alkalmazkodtak). Macron ezért bejelentette, hogy az egész program megszűnik és idén szeptembertől egy másik program veszi át a helyét, amely ügyében folynak a kétoldalú tárgyalások az érintett államokkal.

Franciaországban a becslések szerint 600 ezer török származású személy él, a mintegy 6 milliós muszlim népcsoport részeként.  Ankara egy gigantikus iszlamista fedőszerven (Vallásügyi Igazgatóság, Diyanet) keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Franciaországban. Erdogan 18 éve tartó hatalma alatt megnégyszerezte a Diyanet költségvetését, amely idén már 2 milliárd eurót tesz ki. Ez több, mint a bel-, avagy a külügyminisztérium büdzséje. Nyilván nem függetlenül a német elhárítás utóbbi években begyűjtött információitól, egy nappal Macron beszéde után a francia hatóságok lezárták a Diyanet számláit Párizsban és Bordeaux-ban, ahogyan több török vallásos alapítvány számláját is.

A Diyanet Németországban és Svájcban

A török imámok Németországban gyakorlatilag török köztisztviselők, akik a török kormány utasításait teljesítik. Ezáltal Erdogan a németországi törökök integrációját is akadályozza, és láthatóan belenyúl a német belpolitikába. A török államfő többször is figyelmeztette a török bevándorlókat, hogy ne asszimilálódjanak a német társadalomba. 2011-es berlini látogatása során Erdogan kijelentette, hogy „az asszimiláció sérti az emberi jogokat”, egyúttal a kultúrájuk és civilizációjuk védelmének fontosságát hangsúlyozta.

2016-ban aztán robbant a politikai bomba, miszerint számos német városban az imámok a török kormánynak kémkednek. Erdogan nézeteit elutasító – több esetben német – állampolgárokról állítottak össze listát és továbbították a helyi török konzulátusoknak. A listán szerepelnek német újságírók, parlamenti- és önkormányzati képviselők is.

A Németországi Kurdok vezetője szerint a helyzet mára odáig fajult a török közösségben, hogy a szomszédok egymást jelentik föl a Diyanet-nél, a másikat Erdogan-ellenességgel vádolva. A német elhárításnál három éve már elszakadt a cérna és a rendőrség négy imám lakását kutatta át.

Svájcban 70 török mecset működik, amelyeket szintén közvetlenül Ankarából finanszíroznak a Diyanet-en keresztül. A kis alpesi országban összesen 250 mecset működik, de finanszírozásuk nagyságrendjéről és részleteiről a svájci kormánynak halványlila gőze sincs. Mindez annak ellenére van így, hogy a svájci hatóságok jelenleg 480 feltételezett dzsihadistát vizsgálnak, illetve tartanak megfigyelés alatt.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter boldog lehet: közel 93 milliárd forintnyi pénz érkezik Norvégiából
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:31
Jens Stoltenberg norvég és Kármán András magyar pénzügyminiszter egymás tenyerébe csapott.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább az orosz pénzügyi vezetés
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:08
Rontott gazdasági kilátásain az orosz jegybank: magasabb inflációra és alacsonyabb növekedésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Mérlegen a Tisza első költségvetése: mennyiben más, mint az Orbán-kormányoké volt? Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 23. 14:11
Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben, másnap pedig Kármán András pénzügyminiszter is ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait. A tervben szereplő, 2100 milliárd forintos többletkiadást jelentő intézkedések (az ágazati béremelések, az szja-csökkentés, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai) fedezetét nagyrészt az a 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés jelentheti, amit az állam a saját működésén spórolna. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ennek a tételnek a teljesülése jelentheti a legnagyobb kockázatot. Az elemző szerint a büdzsé szerkezete összességében nem tér el homlokegyenest az Orbán-kormányok alatt megszokott modelltől.
Makro / Külgazdaság Orosz szankciók: kiszabadult a szellem a palackból
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 13:17
Elindult az Egyesült Államokba az első orosz dízelszállítmány.
Makro / Külgazdaság Még Dubajban sincs biztonságban Matolcsy Ádám
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 12:16
Bár az Egyesült Arab Emírségekkel hazánknak nincs kiadatási megállapodása, egyedi egyezséggel vagy kiutasítással a magyar hatóságok elé lehet hozni a volt MNB-elnök fiát.
Makro / Külgazdaság Ismét drónokkal támadtak egy teherhajóra a Fekete-tengeren (videó!)
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 11:39
A tankert ért támadásban egy tengerész meghalt, három eltűnt.
Makro / Külgazdaság Kármán Andrásék tervéről mondott véleményt a Fitch
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:51
A növekedési prognózissal egyetértenek, de a 4,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban szkeptikusak.
Makro / Külgazdaság Hirtelen megszólalt Matolcsy György ügyvédje
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:03
Bátki Pál szerint nincs szó vagyonvesztésről a nyomozati iratok között.
Makro / Külgazdaság Veszélyes szinteken a világ széndioxid-kibocsátása
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 17:30
Négyszer annyi CO₂ szennyezi a levegőt, mint 65 éve. Lehet fordulat?
Makro / Külgazdaság Utilaput köthet a kormány a Roszatom talpára?
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 16:19
Azt rebesgetik, hogy végleg megválhat a magyar kormány az oroszoktól a paksi atomerőmű bővítésénél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG