A kínai vállalatok földvásárlási erőfeszítései – gyakran, de nem kizárólagosan mezőgazdasági területek – a hatóságokat már riadókészültségbe helyezte Japánban és az Egyesült Államokban.
A fő aggodalom az, hogy a vásárlások révén a tulajdonosok kémkedhetnek a közeli létesítmények után – amelyek gyakran katonai bázisok –, és attól is tartanak, hogy az élelmezésbiztonság veszélybe kerül.
Az amerikai lépések
Az Egyesült Államokat eluraló Kína-ellenes hangulat Washingtont cselekvésre késztette. Annak a kínai léggömbnek az útja, amely az év elején állítólagos kémküldetésben átszelte az USA kontinentális részét, csak felerősítette a cselekvésre való felhívásokat.
A szenátus a múlt hónapban elfogadta a nemzetvédelmi felhatalmazásról szóló törvény módosítását, amely megtiltja Kínának, Oroszországnak, Észak-Koreának és Iránnak az amerikai termőföld vásárlását.
Májusban az USA Pénzügyminisztériuma olyan szabályt javasolt, amely előírná, hogy a külföldi jogalanyok szövetségi kormány jóváhagyását kell, hogy kérjék, mielőtt földet vásárolhatnak nyolc katonai bázis 160 kilométeres körzetében.
Idén 33 szövetségi állam törvényhozói már 81 törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyek megtiltják a kínai kormánynak, néhány kínai székhelyű vállalkozásnak és sok kínai állampolgárnak, hogy mezőgazdasági területet vagy ingatlant vásároljanak katonai bázisok közelében. A törvényjavaslatok támogatói szerint a kínai kormány kémműveleteket indíthat a katonai bázisok közelében vásárolt területeken, és az ország élelmiszerellátása is veszélybe kerülhet, ha ellenséges külföldi szervezetek túl sok mezőgazdasági területet szereznének.
A hisztéria egyik oka az volt, hogy a kínai Fufeng Group egyesült államokbeli leányvállalata megvásárolta az észak-dakotai Grand Forksban található kukoricadaráló telkét.
A gyanút a felvásárlás mérete – a malomhoz szükségesnél jóval nagyobb –, valamint a vételár – a közeli földek árának több mint 2,5-szerese – és a légierő bázisának közelsége keltette fel.
A nemzetbiztonsági vonatkozású nemzetközi tranzakciókat vizsgáló és jóváhagyó amerikai Külföldi Befektetési Bizottság a 2018-as módosításokkal kapott felhatalmazást arra, hogy az ingatlanokat is bevonja a hatáskörébe.
2015 óta az USA mezőgazdasági területeinek külföldi tulajdona átlagosan évi 2,2 millió hektárral nőtt, ami 60 százalékos növekedés 2010-hez képest. Kína tulajdonolja ennek a területnek körülbelül 1 százalékát, ami 340 négyzetkilométert tesz ki.
A japán lépések
2021-ben azok a jelentések, miszerint kínai és dél-koreai entitások ingatlanokat szereztek a japán önvédelmi erők bázisai közelében, arra késztették Tokiót, hogy elfogadja a „Földhasználati Szabályozásról szóló Törvényt”, amelynek célja, hogy a nemzetbiztonság szempontjából kritikus helyek közelében lévő földeket - például katonai és parti őrségi bázisok, illetve atomerőművek közelében - nem lehet használni az országot veszélyeztető módon.
A törvény lehetővé teszi a tokiói kormányzat számára, hogy a kulcsfontosságú létesítményeket -vagy távoli, kis szigeteket - különlegesnek minősítse, majd az őket körülvevő 1 kilométeres területet figyelje, hogyan használják őket. Szankciókat lehet kiszabni az ilyen létesítmények „működését akadályozó cselekményekért”.
Az egyik probléma a föld megfigyelőállomásként való használata, csakúgy, mint a rádióhullámok kibocsátása, vagy egy lézer, amely zavarhatja a kommunikációt. A miniszterelnökségen felállítottak egy csapatot, amely figyelemmel kíséri a megfigyelendő területeket – kezdetben 58 helyen öt prefektúrában, de ez a szám a jövő év második félévre várhatóan meghaladja a 600-at.
A jogszabályról hamarosan kiderült, hogy nem ad megfelelő védelmet. Egy kínai nő 2021 februárjában megvásárolta Janaha, egy 740 ezer négyzetméteres lakatlan okinavai sziget földjének felét.
Egy tokiói székhelyű, Kínával kapcsolatban álló leányvállalatot képviselt, amely hivatalosan „üdülőhelyfejlesztési terv kidolgozásán dolgozik” – de a vásárlás óta semmilyen tevékenység nem történt a szigeten. Márpedig a Janahától mintegy 25 km-re lévő Iedzsima-szigeten található egy amerikai katonai kisegítő repülőtér, és a Kadena légibázis - az USA legnagyobb légibázisa Ázsiában - pedig csak 60 kilométerre található.
Ez az incidens lehet a motiváció a szeptember elsején életbe lépő új szabályozásokhoz, amelyek szélesebb körűek lesznek. Felkérik a termőföld minden külföldi tulajdonosát és vásárlóját, hogy regisztrálja állampolgárságát és tartózkodási státuszát. A termőföldet vásárló cégeknek be kell jelenteniük fő részvényeseik állampolgárságát is.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
