Bekérette a Fülöp-szigeteki kormány a kínai nagykövetet, hogy tiltakozzon az ellen a múlt szombati incidens ellen, amelyben a kínai parti őrség hajója vízágyúval lőtt egy Fülöp-szigeteki hajóra. Az eset egy olyan zátonynál történt, amelyre mindkét ország igényt tart. A fülöp-szigeteki hatóságok azt állítják, a hajó legénysége veszélyben volt.
Az Egyesült Államok elítélte a szombati kínai akciót, ahogy Japán, Ausztrália és az Európai Unió is. Washington támogatása viszont éles kirohanásokat váltott ki Peking részéről.
Fittyet hányva a nemzetközi jogra
A szombati ütközés helyszíne egy homokpad volt, amelyet a Fülöp-szigetek „Ayungin Shoal”, Kína „Ren'ai Jiao” néven, a nemzetközi tengeri térképeken pedig „Második Thomas Shoal” néven ismert. A homokpad körülbelül 200 kilométerre található a Fülöp-szigeteki Palawan szigetétől, és Manila kizárólagos gazdasági övezetében található. Az a tény, hogy ez több, mint 1100 kilométerre van Hajnantól, Kína legközelebbi részétől, nem zavarja a kommunista uralkodókat.
Az Ayungin Shoal stratégiai helyen van, ugyanis itt keresztezik egymást a legfontosabb észak-déli és kelet-nyugati hajózási útvonalak a Spratly-szigetcsoporton belül. Éppen ezért a Fülöp-szigetek és Kína is ellenőrizni akarja ezt a kulcsfontosságú pontot.
A Fülöp-szigetek 1999 óta körülbelül egy tucat tengerészgyalogost állomásoztat az Ayungin Shoal-on. Négy évvel korábban Peking átvette az irányítást a jó harminc kilométerrel nyugatra fekvő Mischief Reef felett - ez mára egy teljesen kiépített kínai katonai bázis.
A hágai Állandó Választottbíróság egy fülöp-szigeteki beadvány alapján 2016 júliusban mondta ki az ítéletében, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére. Kína erre hanyagul közölte, hogy nem fogadja el az ítéletet és a mai napig folytatja hadieszközök telepítését a térségbe.
Amerikai védőernyő
Az Egyesült Államok öt katonai támaszpontot üzemeltetetett a közelmúltig a Fülöp-szigeteken, de a Kínával növekvő feszültség miatt a Pentagon tavasszal megegyezett Manilával négy új bázis megnyitásáról. Három a legészakibb Cagayan és Isabela tartományban található – amelyeket a Bashi-csatorna választ el Tajvantól -, a negyedik pedig Palawan legnyugatibb peremén, a lehető legközelebb a vitatott Spratly-szigetekhez.
1951 óta kétoldalú védelmi szerződés köti össze Washingtont és Manilát. Az USA egyébként 1898-tól uralta a Fülöp-szigeteket, miután a spanyol-amerikai háborúban megszerezte Spanyolországtól 20 millió dollárért. Washington csupán 1946-ban ismerte el az ország függetlenségét.
Brüsszel kitűnő időzítése
Múlt heti Fülöp-szigeteki látogatása során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vitaindító beszédet tartott, amelyben élesen kritizálta Kínát, amiért az aláássa a globális biztonságpolitikai rendszert. Von der Leyen kijelentette, hogy Kínának „fel kell teljes mértékben vállalnia az ENSZ Alapokmánya szerinti felelősségét Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának fenntartásában”. Arra figyelmeztetett, hogy Kína katonai erődemonstrációja a dél- és kelet-kínai tengeren, valamint a Tajvani-szorosban „globális következményekkel járhat”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU fokozza szerepvállalását az indo-csendes-óceáni térségben.
Tavaly az ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök még a mandátuma elején a Pekinggel fenntartott kétoldalú kapcsolatok „új aranykorát” hirdette meg, jelezve a politika folytonosságát Kína-barát elődjével, Dutertével. Peking folyamatos terjeszkedését látva azonban Marcos az elmúlt hónapokban új külpolitikai irányt vett fel, amely a Pentagonnal és a hagyományos szövetségeseivel kibővített védelmi együttműködést jelentett. A manilai politikai újrakalibráció miatt elégedetlen Peking most nyomás alá helyezi a Fülöp-szigeteki erőket a Dél-kínai-tengeren.
Az EU igyekszik kihasználni a manilai politikai váltást, mivel a Fülöp-szigeteket az indo-csendes-óceáni térség fontos partnerének tekinti. Von der Leyen manilai látogatása során bejelentették a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról (FTA) folytatott tárgyalások újraindításását. Míg az EU és a Fülöp-szigetek közötti szabadkereskedelmi tárgyalások 2015-ben kezdődtek, azokat Brüsszel 2017-ben a Duterte-kormány idején leállította a romló emberi jogi helyzet és a véres drogellenes kampány miatt.
Ezen túlmenően a Fülöp-szigetek a világ második legnagyobb nikkeltermelője, amelyet kritikus nyersanyagként és stratégiai nyersanyagként is azonosítanak, ennek ellenére az export nem diverzifikált, 90 százaléka Kínába irányul. Az export átirányítása csökkentheti a Fülöp-szigetek sebezhetőségét, ugyanakkor az ellátási lánc diverzifikációja révén megkönnyíti a kockázatmentesítés („de-risking”) folyamatát az EU számára.
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
