Az Európai Bizottság elkezdte a 2024 novemberi amerikai elnökválasztás lehetséges következményeinek felmérését, felkészülve arra a forgatókönyvre is, hogy ismét Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, adta hírül a Bloomberg.
Trumpra készülve
„A politikai stílus egyre agresszívebb lesz, az európai országoknak előkészületeket kell tenniük”, mondta egy magasrangú tisztviselő. A felkészülés jegyében Brüsszel már most mérlegeli, hogy miként válaszoljon majd a Fehér Ház által esetlegesen bevezetendő kereskedelmi korlátozásokra.
Az amerikai hírügynökség értesülései szerint ugyanis a republikánus politikus új korlátozásokat vezetne be az EU-val szemben, többek között minimum 10 százalékos vámot és egyéb ellenintézkedéseket szeretne a digitális szolgáltatásokra kivetett európai adókkal szemben.
Mint ismert, Trump első elnöksége idején, 2018-ban az EU-ból érkező acélra 25, az alumíniumra pedig 10 százalékos vámot vetett ki nemzetbiztonsági érdekekre és az amerikai ipar védelmére hivatkozva. „Acél nélkül nincs ország,” mondta anno.
Az EU akkor válaszlépésként vámokat vetett ki az Egyesült Államokból importált áruk egy részére, például a Harley Davidson motorokra, a farmerokra és a bourbon whiskyre.
Jegelt háború
Joe Biden, aki 2021-ben váltotta Trumpot a Fehér Házban, meghagyta az amerikai vámokat, ugyanakkor jelezte, hogy 2022-től „korlátozott mennyiségben” be fogja engedni az európai fém- és acélipari termékeket az Egyesült Államokba. Ennek megfelelően tavalyelőtt kvótarendszert vezetett be – a kvótán felüli uniós acél és alumínium továbbra is vámköteles. Ezzel párhuzamosan tavalyelőtt az EU 2023. december 31-ig felfüggesztette az ellenintézkedéseit.
A BBC szerint 2023 végén az EU és a Washington végül megegyezett, hogy az amerikai elnökválasztás utáni időszakig – egész pontosan 2025 márciusig – szünetelteti a kereskedelmi háborút, azaz kölcsönösen felfüggesztik az európai acélra és alumíniumra, valamint az amerikai motorokra, whiskyre és egyéb termékekre kivetett vámokat.
A halasztással Biden egyrészt kielégítheti uniós szövetségeseit, ugyanakkor keménynek tűnhet az amerikai választók szemében, hiszen nem törölte el, csupán szünetelteti a vámokat. Ez már azért sem mindegy, mert az amerikai acél –és fémipar fellegvárai, például Pennsylvania és Ohio kulcsfontosságúak lehetnek a novemberi elnökválasztás kimenetelét illetően.
Az uniós vezetők azonban még a jelenlegi helyzetet sem tartják fairnek, hiszen az európai exportőröknek még így is évi 350 milliárd dollárba kerülnek a vámok és illetékek. Ennek ellenére az EU most nem vezet be ellenintézkedéseket Washingtonnal szemben attól tartva, hogy azok végső soron csak Trump népszerűségét növelnék.
Bár Biden kereskedelempolitikája békésebb, az együttműködés Ukrajna támogatásában pedig segített helyreállítani a transzatlanti kapcsolatokat, uniós tisztségviselők szerint a jelenlegi amerikai elnök kereskedelmi irányelvei sok mindenben hasonlítanak Trump „Amerika az első” szellemben fogant politikájára.
Ráadásul például az Ukrajnának nyújtott támogatás kongresszusi elfogadásának csúszása aggodalmat kelt egyes európai országokban azzal kapcsolatban, hogy – az aktuális elnök személyétől függetlenül – mennyire megbízható szövetséges az Egyesült Államok, írja a Bloomberg.
Az EU is választ
Persze – tesszük hozzá – a novemberi amerikai választásokig még sok minden történhet. Bár republikánus oldalon egyértelműen Trump a legnépszerűbb jelölt, az ellene folyó perek miatt egyelőre még nem biztos, hogy harcba szállhat ismét a Fehér Házért.
Másrészt az EU is fontos választások előtt áll: júniusban európai parlamenti (EP) választásokat tartanak,és az Európai Bizottság jelenlegi vezetésének a mandátuma is lejár idén. A bizottság elnökét az Európai Tanács jelöli az EP-választások eredményét is figyelembe véve, a jelöltet pedig az EP-nek is jóvá kell hagynia.
Ha tehát – mint ahogy azt elemzők jósolják – az EP-választásokon előretör a populista, EU-szkeptikus jobboldal, az új helyzetet teremthet az EU-ban és így az európai-amerikai kapcsolatokban is.
Európa viszont úgy tűnik, kimarad. 
