A sarkos kijelentést Willem Buiter, a Citigroup amerikai bankcsoport vezető elemzője tette az egyik vitafórumon, ahol az Európai Központi Bank igazgatótanácsának német tagja elmondta, hogy Írország és Portugália nem vesz részt a bank kötvényvásárlási programjában (OMT), mivel nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. Egy ország csak akkor részesülhet a programból, ha már képes a piacról finanszírozni adósságát, márpedig ez az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásaiból részesülő két országra nem igaz. Hozzátette azonban, hogy a program első kedvezményezettje várhatóan Spanyolország lesz.
A Citigroup már idézett elemzője szerint jó, hogy az EKB "korlátlan tűzerővel" rendelkezik, és hajlandó felső határ nélkül kötvényeket vásárolni, ugyanakkor az eurózóna töredezett döntéshozási folyamatai és az erős politikai vezetés hiánya miatt a kilátások továbbra sem jók. A szakértő azt is hozzátette: a piacok korábban hibáztak a görög, spanyol és olasz kötvények kockázati felárának beárazásakor, de ezért nem lehet őket hibáztatni, mivel akkoriban "senki nem tudta, hogy mit csinál". Leszögezte, hogy Görögországot "nem a piac fogja kikényszeríteni az eurózónából, hanem az, hogy az európai és görög vezetők nem tudnak megállapodni arról, hogy hogyan tartsák bent".
A kínai jegybank elnökhelyettese bírálta az eurózóna döntéshozatali mechanizmusát, szintén gyorsabb megoldásokra ösztökélve az Uniót. Arról is beszélt, hogy az európai események mind a reálgazdasági csatornákon, mind a pénzpiacokon egyre komolyabb nehézségeket okoznak a fejlődő világ számára. Míg előbbi tekintetében a legfontosabb felvevőpiacnak számító EU keresletének és külföldi befektetéseinek visszaesése, addig utóbbi szempontból a fejlődő országok finanszírozásában hagyományosan fontos szerepet betöltő európai bankok forráshiánya okoz gondot Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában.
Az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést. 
