Ketyeg az óra Magyarországon: csak az állampapírok hozhatják a "megváltást"?

Hónapok óta arra vár a kormány, az elemzők és a piac, hogy a lakossági fogyasztás főszereplője, a kiskereskedelem emelkedő pályára kerüljön a növekvő fizetéseknek és reálbéreknek köszönhetően. Az eddigi kiskereskedelmi adatok értékelésekor rendre elhangzott, hogy oldódnia kellene az óvatosságnak, azaz bátrabban kellene költekezniük a háztartásoknak. A kedden megjelent friss adatok azonban kiábrándítóak lettek. Azaz továbbra is várni kell arra, hogy a vásárlások lendületet adjanak a gazdaságnak - írja laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor a kedden megjelent kiskereskedelmi adatokról. 

A konkrét, naptárhatással megtisztított adatok szerint júniusban 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, lényegében a mennyiségi eladások. Ez lassulás a májusi, amúgy sem túl acélos 3,6 százalékos éves bázison mért növekedéshez képest. Szintén rossz hír, hogy havi szinten a szezonálisan és naptárhatással korrigált datok szerint minimálisan, 0,1 százalékkal csökkent a forgalom volumene. 

Régóta mínuszban

A rövid távú adatok is kiábrándítóak, a hosszú távúak végképp azok. A 2021-es átlagot az idén júniusi forgalom 0,8 százalékkal múlta alul. Ez a mutató pedig a tavaly decemberi mindössze 0,3 százalékos többletet leszámítva 2022 vége óta negatív tartományban van. Azaz többéves lemaradást kellene behoznia a kiskereskedelemnek, végső soron a vásárlóknak. Jobban látható a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelem szerepe a járvány előtti adatokból is. 2016-tól 2019-ig éves szinten 2,2-5,4, százalékkal nőtt az előző évhez képest. A háztartások tényleges fogyasztása 2,4-2,7 százalékponttal részesedett a növekedésből. Vagyis amikor "ment a szekér", a háztartások fogyasztottak, vásároltak, ez pedig komoly támaszt adott a GDP-növekedésnek. Ezekben az években a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5-6,7 százalékos éves növekedés mutatott. 

A friss adatok szerint tehát továbbra sem tesz hozzá eleget a kiskereskedelem és a lakossági fogyasztás a gazdasághoz. Virovácz Péter, az ING közgazdásza a friss adatokat értékelve a Privátbankárnak küldött kommentárjában azt írta:

"A második negyedéves GDP-adat ismeretében alapvetően nem mondhatjuk, hogy meglepetést okozott volna a kiskereskedelem júniusi gyenge teljesítménye. Ugyanakkor még így is mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a májusban látott 0,1 százalékos növekedés után júniusban 0,1 százalékos visszaesés következett havi alapon. Vagyis a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján immáron két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva."

Szerinte a második negyedévre vonatkozó kiskereskedelmi statisztikák alapján egy meglehetősen gyenge fogyasztási teljesítmény rajzolódik ki. "Vélhetően tehát a vártnál jóval gyengébb GDP adat jelentős részben a fogyasztás gyengélkedéséből táplálkozott. Az továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy a szolgáltatószektor milyen teljesítményt tudott felmutatni, de ott sem feltétlenül számítunk jelentős megugrásra, bár a nyári hónapokban a fontos sportesemények miatt azért a vendéglátás területe hozhat némi élénkülést" - fogalmazott Virovácz Péter, aki úgy látja, hogy a jövő elején, az álllampapír-hozamok kifizetése adhat majd lökést a kiskereskedelemnek.